Szomorúan tudatjuk, hogy Adriányi Gábor egyháztörténész, az MTA külső tagja, felsőörsi címzetes prépost 2024. augusztus 10-én elhunyt. A 20. század viharos történelmét átélt papi és történészgeneráció tagja.

adrianyi portre Adriányi Gábor (1935-2024)

1935-ben Nagykanizsán született egy katolikus családban, középiskolai tanulmányait a piaristáknál folytatta, onnan a papi hivatást követve a veszprémi szemináriumba, majd a budapesti Központi Szemináriumba került. Hivatása miatt többször került konfliktusba a pártállammal, 1960-ban Zadravetz István püspök titokban szentelte pappá, majd külföldön – Rómában, Párizsban és Bécsben – folytatott tanulmányokat. 1971-től a Bonni Egyetem Katolikus Teológiai Karán magántanár, 1976 és 2005 között ugyanott tanszékvezető tanár, az Egyháztörténeti Intézet igazgatója. Számos kitüntetést kapott, köztük Fraknói Vilmos-díjat és a Varsói Katolikus Akadémia tiszteletbeli doktora címet. Címzetes kanonok, a francia Palmes Academiques rend lovagja. 2016-ban az MTA külső tagjává választották. 2012-től újra Magyarországon dolgozott: 2017-ig az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadójaként a magyar katolikus egyház 1790 utáni zsinataival és nagygyűléseivel foglalkozó OTKA-program senior kutatója volt. A magyar és egyetemes egyháztörténet számos kérdésével foglalkozott, monográfiák, forráskiadványok és tanulmányok hosszú sorának szerzője. Kedélyes egyéniségével, humorral fűszerezett bölcsességével, a 20. századot szemtanúként megélt történeteivel mindig itt lesz közöttünk. Nyugodjon békében!