Ismertető

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Varga Péter András

Horváth Cyrill és Pauer Imre stafétaváltása

Egy pikáns és tanulságos epizód a tizenkilencedik századi magyar filozófia intézménytörténetéből

című, osztályunk kutatószemináriumának keretében tartott előadására.

Az előadás összefoglalója:

A két címszereplő valószínűleg a legkevesebbek számára ismert, noha együttesen közel fél évszázadig voltak a filozófia nyilvános és rendes professzorai a (buda)pesti egyetemen és közel egy évszázadig rendes tagjai a Magyar Tudományos Akadémiának. Ha ez sem lenne elég, nevükhöz fűződik a magyar filozófia talán leglátványosabb posztumusz bukása – melynek során Pauer mérte a döntő csapást Horváth hírnevére – majd nem sokkal később a magyar filozófia talán legnagyobb plágiumbotránya, melybe pedig Pauer keveredett (habár karrierjét ez korántsem törte derékba). Előadásomban az MTA és az ELTE kézirattáraiban folytatott forrásfeltáró kutatásaim alapján szeretném megvizsgálni a tizenkilencedik századi magyar filozófia intézménytörténetének ezt a különleges átmenetét, melynek során a korabeli magyar filozófiai intézményrendszer számos sajátságos eleme (pl. a középiskolai filozófiai propedeutika tantárgy vagy az Akadémia pályadíjai) és szereplői – a háttérben még Alexander Bernát is – megjelenik; a történeti epizód által felvetett tágabb historiográfiai-módszertani kérdések pedig a magyar filozófiatörténet monumentalista és intézménytörténeti kánonjának viszonyát, valamint a magyar filozófia és a korabeli német egyetemi filozófia (Universitätsphilosophie) kapcsolatát, végső soron pedig – a modern európai filozófia forrásvidékének tekinthető – tizenkilencedik századi poszthegeliánus elméleti filozófia útkeresését érintik.

Időpont: 2020. december 3. (csütörtök), 14. óra

Az előadáshoz a következő linken, online lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/3612246778?pwd=dXRHZ0I3YWw5bjA0elpSS3pYQzgrZz09