+36 1 224 6700   

Lukácsok sokasága: Lukács György halálának 50. évfordulója

1971. június 4-én, kereken ötven évvel ezelőtt hunyt el Lukács György, a múlt évszázad egyik meghatározó filozófusa. Az elmúlt ötven évben emlékezete – akárcsak még életében személyének és filozófiájának megítélése – ellentmondások kereszttüzében állt, így Lukácsok sokaságával szembesül az, aki munkássága iránt érdeklődik. Lukács György halálának kerek évfordulója alkalmából Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa emlékezik meg arról, hogyan búcsúztatták el a filozófust ötven éve.


1971. június 4-én, kereken ötven évvel ezelőtt hunyt el Lukács György, a múlt évszázad egyik meghatározó filozófusa. Az elmúlt ötven évben emlékezete – akárcsak még életében személyének és filozófiájának megítélése – ellentmondások kereszttüzében állt, így Lukácsok sokaságával szembesül az, aki munkássága iránt érdeklődik. Lukács György halálának kerek évfordulója alkalmából Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa emlékezik meg arról, hogyan búcsúztatták el a filozófust ötven éve.


A nemzet özvegye és a magyar gyermekirodalom megteremtésének úttörője – 125 éve halt meg Vachott Sándorné

A 19. századi írónők közül Vachott Sándorné Csapó Mária személye sem saját korában, sem utólag nem keltett olyan érdeklődést, mint Szendrey Júlia alakja. Pedig sikerült betöltenie azt a szerepet, amelytől Szendrey második házasságkötése után végképp elesett: a nemzet özvegyéét. Vachott Sándornét ugyanis férjének az 1848–49-es megtorlások nyomán történt bebörtönzése, majd betegsége és halála után komoly társadalmi szolidaritás vette körül, amely az írói pályán való érvényesülés lehetőségét is megnyitotta előtte. Változatos próbálkozásokkal tarkított, kudarcoktól sem mentes, ám mindig az újrakezdés reményétől fűtött életpályáját 1896. február 29-én fejezte be. Írói, szerkesztői tevékenységét, a Cooper-indiánregények első magyar fordítójának alakját halálának 125. évfordulója alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.


A 19. századi írónők közül Vachott Sándorné Csapó Mária személye sem saját korában, sem utólag nem keltett olyan érdeklődést, mint Szendrey Júlia alakja. Pedig sikerült betöltenie azt a szerepet, amelytől Szendrey második házasságkötése után végképp elesett: a nemzet özvegyéét. Vachott Sándornét ugyanis férjének az 1848–49-es megtorlások nyomán történt bebörtönzése, majd betegsége és halála után komoly társadalmi szolidaritás vette körül, amely az írói pályán való érvényesülés lehetőségét is megnyitotta előtte. Változatos próbálkozásokkal tarkított, kudarcoktól sem mentes, ám mindig az újrakezdés reményétől fűtött életpályáját 1896. február 29-én fejezte be. Írói, szerkesztői tevékenységét, a Cooper-indiánregények első magyar fordítójának alakját halálának 125. évfordulója alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.


„Az mi szabadságunk alább-alább szállott” – megjegyzések II. Rákóczi György és édesanyja, Lorántffy Zsuzsanna kapcsolatához

Négyszáz évvel ezelőtt, 1621. január 30-án született II. Rákóczi György (16211660) erdélyi fejedelem. A Rákóczi-család sorsának alakulásával kutatásai során kiemelt helyen foglalkozott Péter Katalin, a BTK Történettudományi Intézet tavaly februárban elhunyt, szeretett és pótolhatatlan professor emeritusa. Lorántffy Zsuzsanna és II. Rákóczi György kapcsolatát ismertető, anya és fia ambivalens viszonyát bemutató összefoglalójában az ő emléke előtt is tiszteleg Mátyás-Rausch Petra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.


Négyszáz évvel ezelőtt, 1621. január 30-án született II. Rákóczi György (16211660) erdélyi fejedelem. A Rákóczi-család sorsának alakulásával kutatásai során kiemelt helyen foglalkozott Péter Katalin, a BTK Történettudományi Intézet tavaly februárban elhunyt, szeretett és pótolhatatlan professor emeritusa. Lorántffy Zsuzsanna és II. Rákóczi György kapcsolatát ismertető, anya és fia ambivalens viszonyát bemutató összefoglalójában az ő emléke előtt is tiszteleg Mátyás-Rausch Petra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.


Rejtőzködő értékek – Erdődy Edit és a róla elnevezett díj

Erdődy Edit (1946–2010) az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának egykori munkatársa idén lenne 75 éves. Emlékét 2015 óta a születésnapján, február 7-én átadott díj is őrzi. Az évforduló alkalmából Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója írását közöljük.


Erdődy Edit (1946–2010) az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának egykori munkatársa idén lenne 75 éves. Emlékét 2015 óta a születésnapján, február 7-én átadott díj is őrzi. Az évforduló alkalmából Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója írását közöljük.


„Igen csalatkozik az, ki levelekből az írónak jelleméről ítél” – 150 éve halt meg Eötvös József

1871. február 2-án, idén 150 éve hunyt el Eötvös József író, költő, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, illetve Eötvös Loránd fizikus apja. Halálának évfordulója alkalmából levélhagyatékának kutatásáról Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa számol be, akinek vezetésével tízfős kutatócsoport dolgozik Eötvös levelezésének teljességre törekvő kiadásán az NKFIH támogatásával.


1871. február 2-án, idén 150 éve hunyt el Eötvös József író, költő, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, illetve Eötvös Loránd fizikus apja. Halálának évfordulója alkalmából levélhagyatékának kutatásáról Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa számol be, akinek vezetésével tízfős kutatócsoport dolgozik Eötvös levelezésének teljességre törekvő kiadásán az NKFIH támogatásával.


„Nem fér bele az írópályák szentesített sablonjába” – száz éve született Mészöly Miklós

Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára jelent meg Szolláth Dávid irodalomtörténész nagyívű monográfiája. A január 19-i jubileum alkalmából a szerző, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa és a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője ismerteti Mészöly Miklós irodalmi pályáját és a Mészöly-emlékév előkészületeit.


Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára jelent meg Szolláth Dávid irodalomtörténész nagyívű monográfiája. A január 19-i jubileum alkalmából a szerző, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa és a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője ismerteti Mészöly Miklós irodalmi pályáját és a Mészöly-emlékév előkészületeit.


Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail