+36 1 224 6700   

A református templom titkai – régészeti kutatások Sztánán

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatában megjelent a kutatócsoport tagja, Mordovin Maxim és az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa, Zay Orsolya: A református templom titkai. Régészeti kutatások Sztánán című írása. 


A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatában megjelent a kutatócsoport tagja, Mordovin Maxim és az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa, Zay Orsolya: A református templom titkai. Régészeti kutatások Sztánán című írása. 


A legújabb Ulysses – egy fordítás története

Új magyar nyelvű kiadásban jelent meg az Ulysses. James Joyce regényét újrafordított formájában először 2012-ben ismerhették meg az olvasók, magyarországi fogadtatása viszont sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetét Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője ismerteti június 16-án a Bloomsday alkalmából.


Új magyar nyelvű kiadásban jelent meg az Ulysses. James Joyce regényét újrafordított formájában először 2012-ben ismerhették meg az olvasók, magyarországi fogadtatása viszont sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetét Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője ismerteti június 16-án a Bloomsday alkalmából.


Hétköznapi Arany. Ritka interjú egy 19. századi napilapban

Arany János kifejezetten zárkózott életet élt, magánügyeiről jóformán semmit nem osztott meg a nyilvánossággal. Abban az évben, amikor lemondott akadémiai főtitkári posztjáról, mégis megjelent egy beszélgetés, amit otthonában készített vele Sturm Albert, a Buda halála német fordítója. Császtvay Tünde, a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályának vezetője az első magyar interjúkat közlő és bemutató, készülő kötete munkálatai közben talált a különös forrásra a Pesti Hírlap 1879. november 15-i számában. 


Arany János kifejezetten zárkózott életet élt, magánügyeiről jóformán semmit nem osztott meg a nyilvánossággal. Abban az évben, amikor lemondott akadémiai főtitkári posztjáról, mégis megjelent egy beszélgetés, amit otthonában készített vele Sturm Albert, a Buda halála német fordítója. Császtvay Tünde, a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályának vezetője az első magyar interjúkat közlő és bemutató, készülő kötete munkálatai közben talált a különös forrásra a Pesti Hírlap 1879. november 15-i számában. 


Még az irodalom terén is csak a női hivatás körében – Vachott Sándorné és az Anyák Hetilapja

Az Osztrák–Magyar Monarchia első női lapszerkesztőjeként Kánya Emília húsz évig fenntartott Családi Kör (1860–1880) című lapjával fontos helyet vívott ki magának a kulturális emlékezetben. Az 1860-as években azonban más női lapszerkesztők is megjelentek, ilyen volt Vachott Sándorné is, akinek 1861-ben kiadott, kilenc hónapot megért Anyák Hetilapja című folyóiratát anyák napja alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa ismerteti.


Az Osztrák–Magyar Monarchia első női lapszerkesztőjeként Kánya Emília húsz évig fenntartott Családi Kör (1860–1880) című lapjával fontos helyet vívott ki magának a kulturális emlékezetben. Az 1860-as években azonban más női lapszerkesztők is megjelentek, ilyen volt Vachott Sándorné is, akinek 1861-ben kiadott, kilenc hónapot megért Anyák Hetilapja című folyóiratát anyák napja alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa ismerteti.


Baczillus koma – a kolerajárvány elleni küzdelem sajátos formája a 19. század végén

A magyar epidémiatörténetben az 1892–1893-as, mintegy másfél évig tartó kolerajárvány a betegek számát tekintve a kisebbek közé tartozott, de így is sokezer ember lelte halálát a betegség következtében. A járvány elleni egyéni és társadalmi védekezési stratégiák egy része napjaink intézkedéseihez és praktikáihoz nagyon hasonló koreográfiát mutatott, a rendkívüli helyzet eredményes kezelésére olykor azonban különleges megoldások születtek. Ilyennek tekinthető az akkori kormányzati elképzelés arról, hogyan kell a járvány ellen a nép körében színvonalas egészségügyi felvilágosító propagandát folytatni ponyvanyomtatványok útján. A járvány idején keletkezett egészségügyi népoktató ponyva történetét Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa mutatja be.


A magyar epidémiatörténetben az 1892–1893-as, mintegy másfél évig tartó kolerajárvány a betegek számát tekintve a kisebbek közé tartozott, de így is sokezer ember lelte halálát a betegség következtében. A járvány elleni egyéni és társadalmi védekezési stratégiák egy része napjaink intézkedéseihez és praktikáihoz nagyon hasonló koreográfiát mutatott, a rendkívüli helyzet eredményes kezelésére olykor azonban különleges megoldások születtek. Ilyennek tekinthető az akkori kormányzati elképzelés arról, hogyan kell a járvány ellen a nép körében színvonalas egészségügyi felvilágosító propagandát folytatni ponyvanyomtatványok útján. A járvány idején keletkezett egészségügyi népoktató ponyva történetét Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa mutatja be.


„Az igazság az, hogy nekünk is a szívünkhöz nőtt” – „II. Lajos páncélja” a magyar művelődéstörténetben

2021. február 17-én Orbán Viktor miniszterelnök a krakkói Wawelben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök jelenlétében, ünnepélyes keretek között adta át Lengyelországnak azt a díszpáncélt, amely sokáig az 1526. évi mohácsi csatában elhunyt II. Lajos egykori tulajdonaként volt ismert. Az értékes műtárgy történetét Papp Júlia művészettörténész, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.


2021. február 17-én Orbán Viktor miniszterelnök a krakkói Wawelben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök jelenlétében, ünnepélyes keretek között adta át Lengyelországnak azt a díszpáncélt, amely sokáig az 1526. évi mohácsi csatában elhunyt II. Lajos egykori tulajdonaként volt ismert. Az értékes műtárgy történetét Papp Júlia művészettörténész, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.


Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail