+36 1 224 6700   

Énekes fohász esőért és a járvány megszűnéséért – a liturgikus évben rendszeresen visszatérő körmenetek

Szent Márk, illetve a búzaszentelés napja április végén van. A körmenetben felhangzó énekek szövege az általános könyörgések mellett az aktuális kéréseket is tartalmazza. Minthogy most szárazság és járvány van, Juhász Katalin, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az idevonatkozó énekszövegekből idéz néhányat. Az ének az írás végén elhelyezett linkre kattintva meg is hallgatható a szerző előadásában.


Szent Márk, illetve a búzaszentelés napja április végén van. A körmenetben felhangzó énekek szövege az általános könyörgések mellett az aktuális kéréseket is tartalmazza. Minthogy most szárazság és járvány van, Juhász Katalin, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az idevonatkozó énekszövegekből idéz néhányat. Az ének az írás végén elhelyezett linkre kattintva meg is hallgatható a szerző előadásában.


A test, a lélek és az egészség kapcsolata az Északkelet-Szibériában élő jakutoknál

A jelenlegi világjárvány jól rávilágít arra, hogy egy vírus terjedését nem gátolják meg a közigazgatási és kulturális határok. A koronavírus ugyanúgy megfertőzhet, megbetegíthet bárkit, függetlenül attól, hogy a világ mely pontján él. Azonban az, hogy a megbetegedést, és a tüneteket miképpen magyarázza, illetve a gyógyítás eljárásait és a gyógyulás folyamatát hogyan értelmezi egy-egy közösség, jelentős eltéréseket mutat. Mindezen eltérések alapja az, hogy miképpen gondolkodnak egy adott kultúrában az emberek a létezők csoportjairól, valamint az, hogy mit gondolnak az emberi testről és a lélekről. Ha egy fertőzés biológiai ténye azonos is, a megbetegedés és a gyógyulás folyamata valamint a megelőzés és gyógyítás eljárásai eltérőek lehetnek. Ezekre a különbségekre hoz példát Mészáros Csaba, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az Északkelet-Szibériában élő jakutok között végzett sokéves terepmunkájának tapasztalataira alapozva.


A jelenlegi világjárvány jól rávilágít arra, hogy egy vírus terjedését nem gátolják meg a közigazgatási és kulturális határok. A koronavírus ugyanúgy megfertőzhet, megbetegíthet bárkit, függetlenül attól, hogy a világ mely pontján él. Azonban az, hogy a megbetegedést, és a tüneteket miképpen magyarázza, illetve a gyógyítás eljárásait és a gyógyulás folyamatát hogyan értelmezi egy-egy közösség, jelentős eltéréseket mutat. Mindezen eltérések alapja az, hogy miképpen gondolkodnak egy adott kultúrában az emberek a létezők csoportjairól, valamint az, hogy mit gondolnak az emberi testről és a lélekről. Ha egy fertőzés biológiai ténye azonos is, a megbetegedés és a gyógyulás folyamata valamint a megelőzés és gyógyítás eljárásai eltérőek lehetnek. Ezekre a különbségekre hoz példát Mészáros Csaba, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az Északkelet-Szibériában élő jakutok között végzett sokéves terepmunkájának tapasztalataira alapozva.


Humor és építészet – három karikatúra az Országházról

Az Országház építését tervpályázat, majd országgyűlési vita előzte meg. Az ügy a figyelem középpontjába került, melynek egyik, ha nem a legfőbb kérdése az építészeti stílus volt. Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, az Országház kiadás előtt álló nagymonográfiájának szerkesztője és egyik szerzője bemutat három karikatúrát, melyek nem csak a fejleményekre reflektáltak, hanem érzékeltetik, miről is szólt az építészet – és a politika! – a korabeli Magyarországon.


Az Országház építését tervpályázat, majd országgyűlési vita előzte meg. Az ügy a figyelem középpontjába került, melynek egyik, ha nem a legfőbb kérdése az építészeti stílus volt. Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, az Országház kiadás előtt álló nagymonográfiájának szerkesztője és egyik szerzője bemutat három karikatúrát, melyek nem csak a fejleményekre reflektáltak, hanem érzékeltetik, miről is szólt az építészet – és a politika! – a korabeli Magyarországon.


Szereplők és karakterek - „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón 6. rész

Tamás Ildikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 6. rész arról szól, hogy a járvánnyal kapcsolatba hozható online tartalmaknak kik az ismétlődően felbukkanó konkrét szereplői, illetve a közvetített üzenetekben bizonyos karakterek milyen kiemelkedő szerepet kapnak.


Tamás Ildikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 6. rész arról szól, hogy a járvánnyal kapcsolatba hozható online tartalmaknak kik az ismétlődően felbukkanó konkrét szereplői, illetve a közvetített üzenetekben bizonyos karakterek milyen kiemelkedő szerepet kapnak.


Bibliográfiai adatbázis az oktatás és a kutatás szolgálatában

A bibliográfiák már akkor az ismeretek nélkülözhetetlen tárházai voltak, amikor a digitalizálásnak még a gondolata sem volt jelen. Mára egyre több online adatbázisból tájékozódhatunk. Az Irodalomtudományi Intézet bibliográfiai portálja megbízható forrásanyagával, hiteles, szakértő gyűjtéseivel az oktatást és a kutatást egyaránt segíti.


A bibliográfiák már akkor az ismeretek nélkülözhetetlen tárházai voltak, amikor a digitalizálásnak még a gondolata sem volt jelen. Mára egyre több online adatbázisból tájékozódhatunk. Az Irodalomtudományi Intézet bibliográfiai portálja megbízható forrásanyagával, hiteles, szakértő gyűjtéseivel az oktatást és a kutatást egyaránt segíti.


Irodalom első kézből: online tudományos szövegkiadások

Az internet tele van irodalommal. De honnan tudhatjuk, hogy valóban József Attila vagy Kosztolányi Dezső sorait olvassuk? Hol érdemes a magyar irodalom klasszikusait olvasni? És egyáltalán mi az a tudományos szövegkiadás? Maróthy Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, fiatal kutatói ösztöndíjasa 4+1 weboldalt ajánl, ahol biztos forrásból olvashatunk.


Az internet tele van irodalommal. De honnan tudhatjuk, hogy valóban József Attila vagy Kosztolányi Dezső sorait olvassuk? Hol érdemes a magyar irodalom klasszikusait olvasni? És egyáltalán mi az a tudományos szövegkiadás? Maróthy Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, fiatal kutatói ösztöndíjasa 4+1 weboldalt ajánl, ahol biztos forrásból olvashatunk.


Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail