Ismeretterjesztés
- Sisa József
- 2021. január 9.
„Derék, daliás főúr” – gróf Károlyi István és nagykárolyi kastélya
Gróf Károlyi István az ősi, ám már régebb óta mellőzött nagykárolyi kastélyt 1893 és 1896 között pazar formában átépíttette. Az épület a Loire völgyi francia kastélyokat felidéző, új külsőt kapott, belsejében tágas csarnokot alakítottak ki. Ezzel a korabeli Magyarország egyik legnagyobb szabású kastélyépülete jött létre. Ki volt Károlyi István, és miként került sor a nagy átépítésre? Sisa József, a BTK Művészettörténti Intézet tudományos tanácsadója cikkében e kérdésekkel foglalkozik.
- Részletek
- Írta: Sisa József
Gróf Károlyi István az ősi, ám már régebb óta mellőzött nagykárolyi kastélyt 1893 és 1896 között pazar formában átépíttette. Az épület a Loire völgyi francia kastélyokat felidéző, új külsőt kapott, belsejében tágas csarnokot alakítottak ki. Ezzel a korabeli Magyarország egyik legnagyobb szabású kastélyépülete jött létre. Ki volt Károlyi István, és miként került sor a nagy átépítésre? Sisa József, a BTK Művészettörténti Intézet tudományos tanácsadója cikkében e kérdésekkel foglalkozik.
- Kiss Margit – Maróthy Szilvia – Seláf Levente
- 2020. december 11.
Toldi Miklós, Árgyélus királyfi és Szkender bég esete a stilometriával
Minden szerzőnek van sajátos, egyedi stílusa, amely állandó, és amely mennyiségileg is meghatározható jegyeket tartalmaz. Ezért bizonyos nyelvi jellemzők statisztikai eszközökkel is mérhetők. A stilometria szót először ízlelgetve jogosan merülhet fel, hogy vajon mi célból és miképpen lehet a stílust bármilyen módon is mérni? Erre a kérdésre adnak választ A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata OTKA-kutatócsoport tagjai: a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Kiss Margit, aki tanácsadóként, Maróthy Szilvia, aki résztvevő kutatóként társult a projekthez, valamint Seláf Levente az ELTE BTK részéről, aki a 2020 októberében indult program vezetője.
- Részletek
- Írta: Kiss Margit – Maróthy Szilvia – Seláf Levente
Minden szerzőnek van sajátos, egyedi stílusa, amely állandó, és amely mennyiségileg is meghatározható jegyeket tartalmaz. Ezért bizonyos nyelvi jellemzők statisztikai eszközökkel is mérhetők. A stilometria szót először ízlelgetve jogosan merülhet fel, hogy vajon mi célból és miképpen lehet a stílust bármilyen módon is mérni? Erre a kérdésre adnak választ A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata OTKA-kutatócsoport tagjai: a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Kiss Margit, aki tanácsadóként, Maróthy Szilvia, aki résztvevő kutatóként társult a projekthez, valamint Seláf Levente az ELTE BTK részéről, aki a 2020 októberében indult program vezetője.
- Tüskés Anna
- 2020. november 27.
Rab Gusztáv regényei és a magyar irodalom Franciaországban
Rab Gusztáv (1901–1963) írói hagyatéka 2012-ben került Párizsból Budapestre, benne hét kiadatlan regény kéziratával. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratok alapján 2020 októberében három kisregény jelent meg: a Kleopátra tükre, A verebek, és a Párizsi gyors. Az 1960 körül Franciaországban írt regények Budapest életének az 1944–1945-ös ostrom alatti időszakáról és a világháború utáni egy évtizedéről rajzolnak színes képet. A kötet sajtó alá rendezője, Tüskés Anna, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa foglalja össze a szövegkiadás hátteréhez kapcsolódó kutatási tapasztalatait.
- Részletek
- Írta: Tüskés Anna
Rab Gusztáv (1901–1963) írói hagyatéka 2012-ben került Párizsból Budapestre, benne hét kiadatlan regény kéziratával. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratok alapján 2020 októberében három kisregény jelent meg: a Kleopátra tükre, A verebek, és a Párizsi gyors. Az 1960 körül Franciaországban írt regények Budapest életének az 1944–1945-ös ostrom alatti időszakáról és a világháború utáni egy évtizedéről rajzolnak színes képet. A kötet sajtó alá rendezője, Tüskés Anna, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa foglalja össze a szövegkiadás hátteréhez kapcsolódó kutatási tapasztalatait.
- Maróthy Szilvia – Minkó Mihály
- 2020. október 27.
Nyugat és Napkelet között: folyóiratok és írók hálózata
Az elmúlt közel három évtized digitalizálási projektjeinek köszönhetően mára jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre a bölcsészettudományok területén is. Míg néhány évtizede csak álomképként vagy igen távlati célként lebeghetett a humán tudományok kutatói előtt nagyobb szövegkorpuszok, adathalmazok elemzése, jelenleg (sokak munkájának jóvoltából) ezek megléte szinte magától értetődő. A kísérleti projektet, amelynek kiinduló elképzelése az volt, hogy az elérhető adatokból ismerjük meg a 20. század elejének folyóirat-kultúráját Maróthy Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézetének fiatal kutatója és Minkó Mihály adatvizualizációs szakértő mutatja be.
- Részletek
- Írta: Maróthy Szilvia – Minkó Mihály
Az elmúlt közel három évtized digitalizálási projektjeinek köszönhetően mára jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre a bölcsészettudományok területén is. Míg néhány évtizede csak álomképként vagy igen távlati célként lebeghetett a humán tudományok kutatói előtt nagyobb szövegkorpuszok, adathalmazok elemzése, jelenleg (sokak munkájának jóvoltából) ezek megléte szinte magától értetődő. A kísérleti projektet, amelynek kiinduló elképzelése az volt, hogy az elérhető adatokból ismerjük meg a 20. század elejének folyóirat-kultúráját Maróthy Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézetének fiatal kutatója és Minkó Mihály adatvizualizációs szakértő mutatja be.
- Sisa József
- 2020. szeptember 4.
A budapesti Országház és a londoni Parlament – a két épület hasonlósága és különbsége
„Gróf Andrássy Gyula volt miniszterelnökünk londoni visszaemlékezései abban az irányban döntötték el a kérdést, hogy a magyar állandó Országház is gót stílusban épüljön.” Miért hasonlít egymásra a londoni Parlament és a budapesti Országház? És tulajdonképpen milyen mértékben hasonló a két épület? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az írásában Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, a most megjelent Az Országház építése és művészete című könyv szerkesztője és egyik szerzője.
- Részletek
- Írta: Sisa József
„Gróf Andrássy Gyula volt miniszterelnökünk londoni visszaemlékezései abban az irányban döntötték el a kérdést, hogy a magyar állandó Országház is gót stílusban épüljön.” Miért hasonlít egymásra a londoni Parlament és a budapesti Országház? És tulajdonképpen milyen mértékben hasonló a két épület? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az írásában Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, a most megjelent Az Országház építése és művészete című könyv szerkesztője és egyik szerzője.
- Biró Viola
- 2020. szeptember 2.
Népzene Bartók műveiben – új adatbázis a Zenetudományi Intézet honlapján
Bartók Béla műveinek körülbelül egyharmada népdalfeldolgozás, amelyekben a zeneszerző túlnyomórészt saját, mintegy tízezer dallamból álló, különböző nemzetiségektől származó népdalgyűjteményéből válogatott. A Bartók által feldolgozott népi dallamok forrásjegyzékének, az ún. Lampert-jegyzéknek köszönhetően azt is tudjuk, hogy pontosan melyek ezek a népdalok.[1] A Bartók Archívum új adatbázisa e népi dallamok – lehetőség szerint – teljes forrásanyagát teszi közzé, amelyben a – már korábban is elérhető – felbecsülhetetlen értékű fonográffelvételek mellett ezek írásban rögzített változatait is tanulmányozhatjuk. Miként jegyezte le Bartók a dallamot a gyűjtéskor? Milyen megjegyzéseket fűzött hozzá? Hogyan pontosította lejegyzését olykor több évtized elteltével, annak érdekében, hogy az állandó változásban lévő népdal egy adott előadásának „pillanatfelvételét” a lehető legprecízebben rögzítse? Az adatbázist annak társszerkesztője, Biró Viola, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.
- Részletek
- Írta: Biró Viola
Bartók Béla műveinek körülbelül egyharmada népdalfeldolgozás, amelyekben a zeneszerző túlnyomórészt saját, mintegy tízezer dallamból álló, különböző nemzetiségektől származó népdalgyűjteményéből válogatott. A Bartók által feldolgozott népi dallamok forrásjegyzékének, az ún. Lampert-jegyzéknek köszönhetően azt is tudjuk, hogy pontosan melyek ezek a népdalok.[1] A Bartók Archívum új adatbázisa e népi dallamok – lehetőség szerint – teljes forrásanyagát teszi közzé, amelyben a – már korábban is elérhető – felbecsülhetetlen értékű fonográffelvételek mellett ezek írásban rögzített változatait is tanulmányozhatjuk. Miként jegyezte le Bartók a dallamot a gyűjtéskor? Milyen megjegyzéseket fűzött hozzá? Hogyan pontosította lejegyzését olykor több évtized elteltével, annak érdekében, hogy az állandó változásban lévő népdal egy adott előadásának „pillanatfelvételét” a lehető legprecízebben rögzítse? Az adatbázist annak társszerkesztője, Biró Viola, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.
