+36 1 224 6700   

Steindl Imre és II. András esete – az Országház királyszobrairól

Az Országház hatalmas épülete rendkívül nagy számú szobrot rejt magában. Közülük a legtöbb magyar uralkodókat és államférfiakat ábrázol: a homlokzaton a magyar vezérek és királyok teljes galériája sorakozik. A kupolacsarnokba – mint egyfajta nemzeti panteonba – a millenniumi kor ideálját követve a 16 legjelesebb történelmi személyiség szobrát helyezték. Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, az Országház kiadás előtt álló nagymonográfiájának szerkesztője és egyik szerzője e szobrok történetét villantja fel, kiemelve a kupolacsarnok egyik királyszobra, II. András alakja körül kialakult vitát.


Az Országház hatalmas épülete rendkívül nagy számú szobrot rejt magában. Közülük a legtöbb magyar uralkodókat és államférfiakat ábrázol: a homlokzaton a magyar vezérek és királyok teljes galériája sorakozik. A kupolacsarnokba – mint egyfajta nemzeti panteonba – a millenniumi kor ideálját követve a 16 legjelesebb történelmi személyiség szobrát helyezték. Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, az Országház kiadás előtt álló nagymonográfiájának szerkesztője és egyik szerzője e szobrok történetét villantja fel, kiemelve a kupolacsarnok egyik királyszobra, II. András alakja körül kialakult vitát.


Húsvét karantén idején – „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón 4. rész

Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 4. rész arról szól, mi történik akkor, ha az ünnephez kapcsolódó közösségi tevékenység kényszerűen az online térbe szorul, hogyan változtatja meg a szokásokat, hogyan módosul az eredeti szimbolika. És egyáltalán, mitől lesz a járványfolklór részévé a húsvét ünnepe?


Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 4. rész arról szól, mi történik akkor, ha az ünnephez kapcsolódó közösségi tevékenység kényszerűen az online térbe szorul, hogyan változtatja meg a szokásokat, hogyan módosul az eredeti szimbolika. És egyáltalán, mitől lesz a járványfolklór részévé a húsvét ünnepe?


A félelmet „gyógyítja”, vagy legalábbis kezelhetővé teszi az, ha kinevetjük – „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón 3. rész

Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 3. rész arról szól, hogy miért kommunikálunk humorosan a járványról.


Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 3. rész arról szól, hogy miért kommunikálunk humorosan a járványról.


A házi kenyér illata – a blogokból tanulhatjuk újra az otthoni kenyérsütés elfelejtett technikáit

„Napjainkban újra megjelent a házi kenyér az ételkínálatban. Most úgy tűnik, újabb lendületet vett az otthoni kenyérsütés: az interneten számos formában olvashatók a dagasztás, a kovászkészítés titkai, receptek a szódakenyértől az élesztős kelt tésztán át az öregtésztáig. A hagyományos belenevelődés helyett a blogokból tanulhatóak újra az elfelejtett technikák.”

Báti Anikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa a kenyérsütés és -fogyasztás közelmúltjáról és jelenéről írt az intézet honlapján.


„Napjainkban újra megjelent a házi kenyér az ételkínálatban. Most úgy tűnik, újabb lendületet vett az otthoni kenyérsütés: az interneten számos formában olvashatók a dagasztás, a kovászkészítés titkai, receptek a szódakenyértől az élesztős kelt tésztán át az öregtésztáig. A hagyományos belenevelődés helyett a blogokból tanulhatóak újra az elfelejtett technikák.”

Báti Anikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa a kenyérsütés és -fogyasztás közelmúltjáról és jelenéről írt az intézet honlapján.


A szöveg reneszánsza – „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón 2. rész

Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 2. rész az online és az offline tér megváltozott dinamikájáról, valamint ennek az internet-folklórt befolyásoló hatásáról szól.


Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 2. rész az online és az offline tér megváltozott dinamikájáról, valamint ennek az internet-folklórt befolyásoló hatásáról szól.


Hogyan válik folklórtémává egy járvány? – A Néprajztudományi Intézet új sorozata

Új cikksorozatot indít a BTK Néprajztudományi Intézet a Facebookon terjedő folklórjelenségekről a koronavírus témájában. A sorozatot Tamás Ildikó, az intézet tudományos munkatársa jegyzi „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón címmel.


Új cikksorozatot indít a BTK Néprajztudományi Intézet a Facebookon terjedő folklórjelenségekről a koronavírus témájában. A sorozatot Tamás Ildikó, az intézet tudományos munkatársa jegyzi „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón címmel.