Ismeretterjesztés
- Stark Tamás
- 2021. szeptember 21.
Hosszú út az „idegen” zsidók galíciai deportálásához
1914 és 1920 között a zsidóság helyzete szinte az egész világon megváltozott. Ezt a változást két tényező idézte elő. Az oroszországi polgárháború folyamán Kelet-Európában mintegy 80-100 ezer zsidót gyilkoltak meg. Ezt a tömeggyilkosság-sorozatot az áldozatok nagy száma miatt elő-holokausztnak is tekinthetjük. Másrészt a világháború végén a zsidóság önálló szereplőként is megjelent a nemzetközi életben. Ennek legmarkánsabb formája a Zsidó Delegációk Bizottságának megalakítása volt, mely a párizsi béketárgyalásokon a kisebbségvédelem ügyét képviselte. A Kelet-Közép-Európában élő zsidóság sorsát mindkét tényező befolyásolta. Az Európa keleti feléből még a világháború folyamán elindult antiszemita hullám a kontinens középső részét 1918/19-ben érte el. Az úgynevezett „idegen” zsidók galíciai deportálásához vezető utat Stark Tamás, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti a Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás 80. évfordulóján.
- Részletek
- Írta: Stark Tamás
1914 és 1920 között a zsidóság helyzete szinte az egész világon megváltozott. Ezt a változást két tényező idézte elő. Az oroszországi polgárháború folyamán Kelet-Európában mintegy 80-100 ezer zsidót gyilkoltak meg. Ezt a tömeggyilkosság-sorozatot az áldozatok nagy száma miatt elő-holokausztnak is tekinthetjük. Másrészt a világháború végén a zsidóság önálló szereplőként is megjelent a nemzetközi életben. Ennek legmarkánsabb formája a Zsidó Delegációk Bizottságának megalakítása volt, mely a párizsi béketárgyalásokon a kisebbségvédelem ügyét képviselte. A Kelet-Közép-Európában élő zsidóság sorsát mindkét tényező befolyásolta. Az Európa keleti feléből még a világháború folyamán elindult antiszemita hullám a kontinens középső részét 1918/19-ben érte el. Az úgynevezett „idegen” zsidók galíciai deportálásához vezető utat Stark Tamás, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti a Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás 80. évfordulóján.
- HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2021. augusztus 2.
Egy értelmiségi szubkultúra természetrajza – interjúkötet Klaniczay Tiborról és a reneszánszkutatásról
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában megjelent Ács Pál és Székely Júlia könyve, A reneszánsz reneszánsza. Beszélgetések Klaniczay Tiborról és a reneszánszkutatásról.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában megjelent Ács Pál és Székely Júlia könyve, A reneszánsz reneszánsza. Beszélgetések Klaniczay Tiborról és a reneszánszkutatásról.
- HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2021. július 21.
A református templom titkai – régészeti kutatások Sztánán
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatában megjelent a kutatócsoport tagja, Mordovin Maxim és az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa, Zay Orsolya: A református templom titkai. Régészeti kutatások Sztánán című írása.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatában megjelent a kutatócsoport tagja, Mordovin Maxim és az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa, Zay Orsolya: A református templom titkai. Régészeti kutatások Sztánán című írása.
- Kappanyos András
- 2021. június 16.
A legújabb Ulysses – egy fordítás története
Új magyar nyelvű kiadásban jelent meg az Ulysses. James Joyce regényét újrafordított formájában először 2012-ben ismerhették meg az olvasók, magyarországi fogadtatása viszont sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetét Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője ismerteti június 16-án a Bloomsday alkalmából.
- Részletek
- Írta: Kappanyos András
Új magyar nyelvű kiadásban jelent meg az Ulysses. James Joyce regényét újrafordított formájában először 2012-ben ismerhették meg az olvasók, magyarországi fogadtatása viszont sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetét Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője ismerteti június 16-án a Bloomsday alkalmából.
- Császtvay Tünde
- 2021. május 6.
Hétköznapi Arany. Ritka interjú egy 19. századi napilapban
Arany János kifejezetten zárkózott életet élt, magánügyeiről jóformán semmit nem osztott meg a nyilvánossággal. Abban az évben, amikor lemondott akadémiai főtitkári posztjáról, mégis megjelent egy beszélgetés, amit otthonában készített vele Sturm Albert, a Buda halála német fordítója. Császtvay Tünde, a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályának vezetője az első magyar interjúkat közlő és bemutató, készülő kötete munkálatai közben talált a különös forrásra a Pesti Hírlap 1879. november 15-i számában.
- Részletek
- Írta: Császtvay Tünde
Arany János kifejezetten zárkózott életet élt, magánügyeiről jóformán semmit nem osztott meg a nyilvánossággal. Abban az évben, amikor lemondott akadémiai főtitkári posztjáról, mégis megjelent egy beszélgetés, amit otthonában készített vele Sturm Albert, a Buda halála német fordítója. Császtvay Tünde, a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályának vezetője az első magyar interjúkat közlő és bemutató, készülő kötete munkálatai közben talált a különös forrásra a Pesti Hírlap 1879. november 15-i számában.
- Török Zsuzsa
- 2021. május 2.
Még az irodalom terén is csak a női hivatás körében – Vachott Sándorné és az Anyák Hetilapja
Az Osztrák–Magyar Monarchia első női lapszerkesztőjeként Kánya Emília húsz évig fenntartott Családi Kör (1860–1880) című lapjával fontos helyet vívott ki magának a kulturális emlékezetben. Az 1860-as években azonban más női lapszerkesztők is megjelentek, ilyen volt Vachott Sándorné is, akinek 1861-ben kiadott, kilenc hónapot megért Anyák Hetilapja című folyóiratát anyák napja alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa ismerteti.
- Részletek
- Írta: Török Zsuzsa
Az Osztrák–Magyar Monarchia első női lapszerkesztőjeként Kánya Emília húsz évig fenntartott Családi Kör (1860–1880) című lapjával fontos helyet vívott ki magának a kulturális emlékezetben. Az 1860-as években azonban más női lapszerkesztők is megjelentek, ilyen volt Vachott Sándorné is, akinek 1861-ben kiadott, kilenc hónapot megért Anyák Hetilapja című folyóiratát anyák napja alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa ismerteti.
További cikkeink...
- Baczillus koma – a kolerajárvány elleni küzdelem sajátos formája a 19. század végén
- „Az igazság az, hogy nekünk is a szívünkhöz nőtt” – „II. Lajos páncélja” a magyar művelődéstörténetben
- Mi a vers, és mennyibe kerül? – A József Attilának tulajdonított új szöveglelet kérdései
- „Derék, daliás főúr” – gróf Károlyi István és nagykárolyi kastélya
