Ismeretterjesztés
![](/images/2021/Ismerettar/havi-szines/5_mm_c1-a-visszabontott-rpd-kori-apszis-keleti-irnybl---img_0249_btk.jpg)
- HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2021. július 21.
A református templom titkai – régészeti kutatások Sztánán
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatában megjelent a kutatócsoport tagja, Mordovin Maxim és az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa, Zay Orsolya: A református templom titkai. Régészeti kutatások Sztánán című írása.
![](/images/2021/Ismerettar/havi-szines/5_mm_c1-a-visszabontott-rpd-kori-apszis-keleti-irnybl---img_0249_btk.jpg)
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatában megjelent a kutatócsoport tagja, Mordovin Maxim és az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa, Zay Orsolya: A református templom titkai. Régészeti kutatások Sztánán című írása.
![](/images/2021/Ismerettar/Ulysses/KA_Ulysses_4_btk.jpg)
- Kappanyos András
- 2021. június 16.
A legújabb Ulysses – egy fordítás története
Új magyar nyelvű kiadásban jelent meg az Ulysses. James Joyce regényét újrafordított formájában először 2012-ben ismerhették meg az olvasók, magyarországi fogadtatása viszont sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetét Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője ismerteti június 16-án a Bloomsday alkalmából.
![](/images/2021/Ismerettar/Ulysses/KA_Ulysses_4_btk.jpg)
- Részletek
- Írta: Kappanyos András
Új magyar nyelvű kiadásban jelent meg az Ulysses. James Joyce regényét újrafordított formájában először 2012-ben ismerhették meg az olvasók, magyarországi fogadtatása viszont sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetét Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője ismerteti június 16-án a Bloomsday alkalmából.
![](/images/2021/Ismerettar/Csasztvay_Arany/TF_2252_1962_Nr001_cimlap.jpg)
- Császtvay Tünde
- 2021. május 6.
Hétköznapi Arany. Ritka interjú egy 19. századi napilapban
Arany János kifejezetten zárkózott életet élt, magánügyeiről jóformán semmit nem osztott meg a nyilvánossággal. Abban az évben, amikor lemondott akadémiai főtitkári posztjáról, mégis megjelent egy beszélgetés, amit otthonában készített vele Sturm Albert, a Buda halála német fordítója. Császtvay Tünde, a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályának vezetője az első magyar interjúkat közlő és bemutató, készülő kötete munkálatai közben talált a különös forrásra a Pesti Hírlap 1879. november 15-i számában.
![](/images/2021/Ismerettar/Csasztvay_Arany/TF_2252_1962_Nr001_cimlap.jpg)
- Részletek
- Írta: Császtvay Tünde
Arany János kifejezetten zárkózott életet élt, magánügyeiről jóformán semmit nem osztott meg a nyilvánossággal. Abban az évben, amikor lemondott akadémiai főtitkári posztjáról, mégis megjelent egy beszélgetés, amit otthonában készített vele Sturm Albert, a Buda halála német fordítója. Császtvay Tünde, a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályának vezetője az első magyar interjúkat közlő és bemutató, készülő kötete munkálatai közben talált a különös forrásra a Pesti Hírlap 1879. november 15-i számában.
![](/images/2021/Ismerettar/Irodalom/Anyak-napja/4_anyak-napja-cimlap.jpg)
- Török Zsuzsa
- 2021. május 2.
Még az irodalom terén is csak a női hivatás körében – Vachott Sándorné és az Anyák Hetilapja
Az Osztrák–Magyar Monarchia első női lapszerkesztőjeként Kánya Emília húsz évig fenntartott Családi Kör (1860–1880) című lapjával fontos helyet vívott ki magának a kulturális emlékezetben. Az 1860-as években azonban más női lapszerkesztők is megjelentek, ilyen volt Vachott Sándorné is, akinek 1861-ben kiadott, kilenc hónapot megért Anyák Hetilapja című folyóiratát anyák napja alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa ismerteti.
![](/images/2021/Ismerettar/Irodalom/Anyak-napja/4_anyak-napja-cimlap.jpg)
- Részletek
- Írta: Török Zsuzsa
Az Osztrák–Magyar Monarchia első női lapszerkesztőjeként Kánya Emília húsz évig fenntartott Családi Kör (1860–1880) című lapjával fontos helyet vívott ki magának a kulturális emlékezetben. Az 1860-as években azonban más női lapszerkesztők is megjelentek, ilyen volt Vachott Sándorné is, akinek 1861-ben kiadott, kilenc hónapot megért Anyák Hetilapja című folyóiratát anyák napja alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa ismerteti.
![](/images/2021/Ismerettar/Neprajz/cimlap_Baczillus.jpg)
- Domokos Mariann
- 2021. április 1.
Baczillus koma – a kolerajárvány elleni küzdelem sajátos formája a 19. század végén
A magyar epidémiatörténetben az 1892–1893-as, mintegy másfél évig tartó kolerajárvány a betegek számát tekintve a kisebbek közé tartozott, de így is sokezer ember lelte halálát a betegség következtében. A járvány elleni egyéni és társadalmi védekezési stratégiák egy része napjaink intézkedéseihez és praktikáihoz nagyon hasonló koreográfiát mutatott, a rendkívüli helyzet eredményes kezelésére olykor azonban különleges megoldások születtek. Ilyennek tekinthető az akkori kormányzati elképzelés arról, hogyan kell a járvány ellen a nép körében színvonalas egészségügyi felvilágosító propagandát folytatni ponyvanyomtatványok útján. A járvány idején keletkezett egészségügyi népoktató ponyva történetét Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa mutatja be.
![](/images/2021/Ismerettar/Neprajz/cimlap_Baczillus.jpg)
- Részletek
- Írta: Domokos Mariann
A magyar epidémiatörténetben az 1892–1893-as, mintegy másfél évig tartó kolerajárvány a betegek számát tekintve a kisebbek közé tartozott, de így is sokezer ember lelte halálát a betegség következtében. A járvány elleni egyéni és társadalmi védekezési stratégiák egy része napjaink intézkedéseihez és praktikáihoz nagyon hasonló koreográfiát mutatott, a rendkívüli helyzet eredményes kezelésére olykor azonban különleges megoldások születtek. Ilyennek tekinthető az akkori kormányzati elképzelés arról, hogyan kell a járvány ellen a nép körében színvonalas egészségügyi felvilágosító propagandát folytatni ponyvanyomtatványok útján. A járvány idején keletkezett egészségügyi népoktató ponyva történetét Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa mutatja be.
![](/images/2021/Ismerettar/Muveszettortenet/Pap-Julia/1.-kep-Zsigmond-Agost-pancelja_cimlap2.jpg)
- Papp Júlia
- 2021. március 11.
„Az igazság az, hogy nekünk is a szívünkhöz nőtt” – „II. Lajos páncélja” a magyar művelődéstörténetben
2021. február 17-én Orbán Viktor miniszterelnök a krakkói Wawelben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök jelenlétében, ünnepélyes keretek között adta át Lengyelországnak azt a díszpáncélt, amely sokáig az 1526. évi mohácsi csatában elhunyt II. Lajos egykori tulajdonaként volt ismert. Az értékes műtárgy történetét Papp Júlia művészettörténész, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
![](/images/2021/Ismerettar/Muveszettortenet/Pap-Julia/1.-kep-Zsigmond-Agost-pancelja_cimlap2.jpg)
- Részletek
- Írta: Papp Júlia
2021. február 17-én Orbán Viktor miniszterelnök a krakkói Wawelben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök jelenlétében, ünnepélyes keretek között adta át Lengyelországnak azt a díszpáncélt, amely sokáig az 1526. évi mohácsi csatában elhunyt II. Lajos egykori tulajdonaként volt ismert. Az értékes műtárgy történetét Papp Júlia művészettörténész, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.