+36 1 224 6700   

Hungarian Composers – Promóciós kiadvány nyolcvanöt kortárs magyar zeneszerzőről

A közelmúltban jelent meg a Magyar Zeneszerzők Egyesülete kezdeményezésére összeállított Hungarian Composers című angol nyelvű kiadvány, amely nyolcvanöt, a mai zeneéletben aktívan működő magyar zeneszerző életét és műveinek jegyzékét tárja az olvasóközönség elé. A négyszáz oldalas kötet elsődleges célja a komponisták külföldön való promotálása, s bár a kiadvány nem került kereskedelmi forgalomba, mégis nem csupán a nemzetközi, de hazai érdeklődésre is számot tarthat, már csak azért is, mert a rendszerváltás óta nem jelent meg hasonló, összefoglaló jellegű munka. Éppen ezért a Magyar Zeneszerzők Egyesülete a közeljövőben elektronikus formában is elérhetővé teszi honlapján a kötet tartalmát, s egy folyamatosan bővülő és frissülő adatbázist hoz létre a szerzők munkásságának minél szélesebb körű megismertetése céljából. A kötet tartalmát és felépítését a szerkesztő, Laskai Anna, a BTK Zenetudományi Intézet 20‒21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos segédmunkatársa mutatja be.


A közelmúltban jelent meg a Magyar Zeneszerzők Egyesülete kezdeményezésére összeállított Hungarian Composers című angol nyelvű kiadvány, amely nyolcvanöt, a mai zeneéletben aktívan működő magyar zeneszerző életét és műveinek jegyzékét tárja az olvasóközönség elé. A négyszáz oldalas kötet elsődleges célja a komponisták külföldön való promotálása, s bár a kiadvány nem került kereskedelmi forgalomba, mégis nem csupán a nemzetközi, de hazai érdeklődésre is számot tarthat, már csak azért is, mert a rendszerváltás óta nem jelent meg hasonló, összefoglaló jellegű munka. Éppen ezért a Magyar Zeneszerzők Egyesülete a közeljövőben elektronikus formában is elérhetővé teszi honlapján a kötet tartalmát, s egy folyamatosan bővülő és frissülő adatbázist hoz létre a szerzők munkásságának minél szélesebb körű megismertetése céljából. A kötet tartalmát és felépítését a szerkesztő, Laskai Anna, a BTK Zenetudományi Intézet 20‒21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos segédmunkatársa mutatja be.


A „Messiás pogácsája” és az erdélyi szombatosok

Kik is voltak az erdélyi szombatosok? Keresztények vagy zsidók? Ezt a kérdést sok oldalról lehet vizsgálni, de leginkább a vallási gyakorlatból kiindulva érdemes. Ez az terület, ahol a vallási identitás a legnyilvánvalóbban, a legkézzelfoghatóbban megmutatkozik. A vallási gyakorlatokon belül pedig a húsvét, illetve a peszah ünnepe kapcsán fordul elő a legsűrűbben az identitás kérdése a szombatos szövegekben. Ezeknek az ünnepeknek és rituáléiknak szombatos értelmezésén keresztül vizsgálta a korai szombatosok identitását Újlaki-Nagy Réka a BTK Történettudományi Intézetben 2022. április 5-én megtartott előadásában, amelyet az előadó, az intézet kutatója ismertet.


Kik is voltak az erdélyi szombatosok? Keresztények vagy zsidók? Ezt a kérdést sok oldalról lehet vizsgálni, de leginkább a vallási gyakorlatból kiindulva érdemes. Ez az terület, ahol a vallási identitás a legnyilvánvalóbban, a legkézzelfoghatóbban megmutatkozik. A vallási gyakorlatokon belül pedig a húsvét, illetve a peszah ünnepe kapcsán fordul elő a legsűrűbben az identitás kérdése a szombatos szövegekben. Ezeknek az ünnepeknek és rituáléiknak szombatos értelmezésén keresztül vizsgálta a korai szombatosok identitását Újlaki-Nagy Réka a BTK Történettudományi Intézetben 2022. április 5-én megtartott előadásában, amelyet az előadó, az intézet kutatója ismertet.


„Mélyen tisztelt Hölgyem!” – Ismeretlen nők levelei vezető nőmozgalmi aktivistáknak

Kik voltak pontosan azok a nők, akik leveleik által rövidebb-hosszabb ideig kapcsolódtak a különböző nőmozgalmi szervezetekhez? Milyen társadalmi rétegekből származtak, milyen képzettséggel rendelkeztek, esetleg a gazdaság mely szektorában vállaltak munkát? Milyen típusú kapcsolatok alakultak ki köztük és a „mozgalom arcainak” tartott aktivisták közt? A 2021 elején indult, Frauen schreiben an Frauenbewegungsaktivistinnen, 1870–1930 című hatéves projekt a történelmi nőmozgalom (németül erste/alte Frauenbewegung) történetéhez igyekszik újabb adalékokkal szolgálni. A kutatást Czeferner Dóra (BTK Történettudományi Intézet, Horthy-korszak témacsoport) ismereti, aki a Corinna Oesch (Universität Wien, Institut für Zeitgeschichte) által vezetett projekt résztvevője.


Kik voltak pontosan azok a nők, akik leveleik által rövidebb-hosszabb ideig kapcsolódtak a különböző nőmozgalmi szervezetekhez? Milyen társadalmi rétegekből származtak, milyen képzettséggel rendelkeztek, esetleg a gazdaság mely szektorában vállaltak munkát? Milyen típusú kapcsolatok alakultak ki köztük és a „mozgalom arcainak” tartott aktivisták közt? A 2021 elején indult, Frauen schreiben an Frauenbewegungsaktivistinnen, 1870–1930 című hatéves projekt a történelmi nőmozgalom (németül erste/alte Frauenbewegung) történetéhez igyekszik újabb adalékokkal szolgálni. A kutatást Czeferner Dóra (BTK Történettudományi Intézet, Horthy-korszak témacsoport) ismereti, aki a Corinna Oesch (Universität Wien, Institut für Zeitgeschichte) által vezetett projekt résztvevője.


A Hölgyfutár sztárköltőnője: Majthényi Flóra

Az 1850-es években a korábbi évtizedekhez képest nagyobb számban jelentkező költőnők közül Majthényi Flóra személye és költészete váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Produktivitása és az átlagot meghaladó médiajelenléte következtében az 1850–1860-as évek sztárköltőnőjévé vált. Korai sikereit és a népszerűségében kulcsszerepet játszó Hölgyfutár című folyóirattal való együttműködését Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti. 


Az 1850-es években a korábbi évtizedekhez képest nagyobb számban jelentkező költőnők közül Majthényi Flóra személye és költészete váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Produktivitása és az átlagot meghaladó médiajelenléte következtében az 1850–1860-as évek sztárköltőnőjévé vált. Korai sikereit és a népszerűségében kulcsszerepet játszó Hölgyfutár című folyóirattal való együttműködését Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti. 


Várostrom Mohácson? – Fakenews és korlátozott hitelesség a kora újkori sajtóképeken

Az Oszmán Birodalom terjeszkedése miatt a 16. század első felében Európában egyre növekvő aggodalommal figyelték a kontinens keleti részén folyó török háború híreit. A kelet-európai csatákról, várostromokról tudósító német nyelvű hírlevelekhez gyakran mellékeltek képeket is, ezek azonban többnyire nem a leírásban szereplő konkrét eseményt ábrázolták. A kiadók megőrizték és többször felhasználták a katonák összecsapását, a várostromot, a törökök kegyetlenkedését bemutató illusztrációkat, melyek a hiteles tájékoztatás helyett inkább érzelmi vagy hangulati kapcsolódást jelenthettek az olvasóknak. A mohácsi csatáról beszámoló hírlevelek képeinek segítségével a korabeli vizuális tájékoztatás eltérő szintjeit a fakenewstól a korlátozott hitelességű képekig Papp Júlia, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.  


Az Oszmán Birodalom terjeszkedése miatt a 16. század első felében Európában egyre növekvő aggodalommal figyelték a kontinens keleti részén folyó török háború híreit. A kelet-európai csatákról, várostromokról tudósító német nyelvű hírlevelekhez gyakran mellékeltek képeket is, ezek azonban többnyire nem a leírásban szereplő konkrét eseményt ábrázolták. A kiadók megőrizték és többször felhasználták a katonák összecsapását, a várostromot, a törökök kegyetlenkedését bemutató illusztrációkat, melyek a hiteles tájékoztatás helyett inkább érzelmi vagy hangulati kapcsolódást jelenthettek az olvasóknak. A mohácsi csatáról beszámoló hírlevelek képeinek segítségével a korabeli vizuális tájékoztatás eltérő szintjeit a fakenewstól a korlátozott hitelességű képekig Papp Júlia, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.  


A Zalka-antifonále és töredékei Győrben

Különleges kiállítás nyílt 2022. március 11-én a győri Egyházmegyei Könyvtárban. Magyarország legnagyobb középkori kódexe, a mintegy 80 cm magas, 60 cm széles és csaknem 70 kg súlyú Zalka-antifonále került a tárlóba, mellette megannyi töredékével, azaz a belőle származó, különböző mértékben megcsonkított, földarabolt, méretre szabott és könyvborítóként fölhasznált pergamenlapokkal. A kódex eredetét, történetét és rekonstrukcióját Czagány Zsuzsa, a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport vezetője mutatja be.


Különleges kiállítás nyílt 2022. március 11-én a győri Egyházmegyei Könyvtárban. Magyarország legnagyobb középkori kódexe, a mintegy 80 cm magas, 60 cm széles és csaknem 70 kg súlyú Zalka-antifonále került a tárlóba, mellette megannyi töredékével, azaz a belőle származó, különböző mértékben megcsonkított, földarabolt, méretre szabott és könyvborítóként fölhasznált pergamenlapokkal. A kódex eredetét, történetét és rekonstrukcióját Czagány Zsuzsa, a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport vezetője mutatja be.