Az 1870-es évektől már bizonyíthatóan nem vagy alig létező galíciai zsidó bevándorlás kérdése miként és miért merült fel újra és újra a hazai politikai vitákban? Elsősorban erre a dualizmus korát és a Horthy-kort egységbe fűző kérdésre kereste a választ Konrád Miklós tudományos főmunkatárs a BTK Történettudományi Intézetben 2022. október 25-én megtartott A galíciai zsidó bevándorlás a magyar politikai diskurzusban 1840–1944 című előadásában. A téma előtörténétnek reformkori szakaszát az előadó mutatja be a BTK Ismerettárában.
Az 1870-es évektől már bizonyíthatóan nem vagy alig létező galíciai zsidó bevándorlás kérdése miként és miért merült fel újra és újra a hazai politikai vitákban? Elsősorban erre a dualizmus korát és a Horthy-kort egységbe fűző kérdésre kereste a választ Konrád Miklós tudományos főmunkatárs a BTK Történettudományi Intézetben 2022. október 25-én megtartott A galíciai zsidó bevándorlás a magyar politikai diskurzusban 1840–1944 című előadásában. A téma előtörténétnek reformkori szakaszát az előadó mutatja be a BTK Ismerettárában.
A lágernaplók és elemzési lehetőségeik ismertetése volt Huhák Heléna 2022. november 8-án, a BTK Történettudományi Intézetben megtartott előadásának témája.
A lágernaplók és elemzési lehetőségeik ismertetése volt Huhák Heléna 2022. november 8-án, a BTK Történettudományi Intézetben megtartott előadásának témája.
A második világháborút követő másfél évben tömeges erőszakhullám söpört végig a magyar vidéken. A Kunmadarason, Miskolcon, Ózdon, Békéscsabán vagy például Szegváron kirobbant tüntetések ismét erőszak áldozataivá tették a holokausztot túlélő zsidó közösségeket. Apor Péter 2022. április 12-én a BTK Történettudományi Intézetében megtartott előadása azt mutatta be, hogyan függtek össze ezek a tüntetések a háború utáni politikai és társadalmi küzdelem eseményeivel.
A második világháborút követő másfél évben tömeges erőszakhullám söpört végig a magyar vidéken. A Kunmadarason, Miskolcon, Ózdon, Békéscsabán vagy például Szegváron kirobbant tüntetések ismét erőszak áldozataivá tették a holokausztot túlélő zsidó közösségeket. Apor Péter 2022. április 12-én a BTK Történettudományi Intézetében megtartott előadása azt mutatta be, hogyan függtek össze ezek a tüntetések a háború utáni politikai és társadalmi küzdelem eseményeivel.
A közelmúltban jelent meg a Magyar Zeneszerzők Egyesülete kezdeményezésére összeállított Hungarian Composers című angol nyelvű kiadvány, amely nyolcvanöt, a mai zeneéletben aktívan működő magyar zeneszerző életét és műveinek jegyzékét tárja az olvasóközönség elé. A négyszáz oldalas kötet elsődleges célja a komponisták külföldön való promotálása, s bár a kiadvány nem került kereskedelmi forgalomba, mégis nem csupán a nemzetközi, de hazai érdeklődésre is számot tarthat, már csak azért is, mert a rendszerváltás óta nem jelent meg hasonló, összefoglaló jellegű munka. Éppen ezért a Magyar Zeneszerzők Egyesülete a közeljövőben elektronikus formában is elérhetővé teszi honlapján a kötet tartalmát, s egy folyamatosan bővülő és frissülő adatbázist hoz létre a szerzők munkásságának minél szélesebb körű megismertetése céljából. A kötet tartalmát és felépítését a szerkesztő, Laskai Anna, a BTK Zenetudományi Intézet 20‒21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos segédmunkatársa mutatja be.
A közelmúltban jelent meg a Magyar Zeneszerzők Egyesülete kezdeményezésére összeállított Hungarian Composers című angol nyelvű kiadvány, amely nyolcvanöt, a mai zeneéletben aktívan működő magyar zeneszerző életét és műveinek jegyzékét tárja az olvasóközönség elé. A négyszáz oldalas kötet elsődleges célja a komponisták külföldön való promotálása, s bár a kiadvány nem került kereskedelmi forgalomba, mégis nem csupán a nemzetközi, de hazai érdeklődésre is számot tarthat, már csak azért is, mert a rendszerváltás óta nem jelent meg hasonló, összefoglaló jellegű munka. Éppen ezért a Magyar Zeneszerzők Egyesülete a közeljövőben elektronikus formában is elérhetővé teszi honlapján a kötet tartalmát, s egy folyamatosan bővülő és frissülő adatbázist hoz létre a szerzők munkásságának minél szélesebb körű megismertetése céljából. A kötet tartalmát és felépítését a szerkesztő, Laskai Anna, a BTK Zenetudományi Intézet 20‒21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos segédmunkatársa mutatja be.
Kik is voltak az erdélyi szombatosok? Keresztények vagy zsidók? Ezt a kérdést sok oldalról lehet vizsgálni, de leginkább a vallási gyakorlatból kiindulva érdemes. Ez az terület, ahol a vallási identitás a legnyilvánvalóbban, a legkézzelfoghatóbban megmutatkozik. A vallási gyakorlatokon belül pedig a húsvét, illetve a peszah ünnepe kapcsán fordul elő a legsűrűbben az identitás kérdése a szombatos szövegekben. Ezeknek az ünnepeknek és rituáléiknak szombatos értelmezésén keresztül vizsgálta a korai szombatosok identitását Újlaki-Nagy Réka a BTK Történettudományi Intézetben 2022. április 5-én megtartott előadásában, amelyet az előadó, az intézet kutatója ismertet.
Kik is voltak az erdélyi szombatosok? Keresztények vagy zsidók? Ezt a kérdést sok oldalról lehet vizsgálni, de leginkább a vallási gyakorlatból kiindulva érdemes. Ez az terület, ahol a vallási identitás a legnyilvánvalóbban, a legkézzelfoghatóbban megmutatkozik. A vallási gyakorlatokon belül pedig a húsvét, illetve a peszah ünnepe kapcsán fordul elő a legsűrűbben az identitás kérdése a szombatos szövegekben. Ezeknek az ünnepeknek és rituáléiknak szombatos értelmezésén keresztül vizsgálta a korai szombatosok identitását Újlaki-Nagy Réka a BTK Történettudományi Intézetben 2022. április 5-én megtartott előadásában, amelyet az előadó, az intézet kutatója ismertet.
Kik voltak pontosan azok a nők, akik leveleik által rövidebb-hosszabb ideig kapcsolódtak a különböző nőmozgalmi szervezetekhez? Milyen társadalmi rétegekből származtak, milyen képzettséggel rendelkeztek, esetleg a gazdaság mely szektorában vállaltak munkát? Milyen típusú kapcsolatok alakultak ki köztük és a „mozgalom arcainak” tartott aktivisták közt? A 2021 elején indult, Frauen schreiben an Frauenbewegungsaktivistinnen, 1870–1930 című hatéves projekt a történelmi nőmozgalom (németül erste/alte Frauenbewegung) történetéhez igyekszik újabb adalékokkal szolgálni. A kutatást Czeferner Dóra (BTK Történettudományi Intézet, Horthy-korszak témacsoport) ismereti, aki a Corinna Oesch (Universität Wien, Institut für Zeitgeschichte) által vezetett projekt résztvevője.
Kik voltak pontosan azok a nők, akik leveleik által rövidebb-hosszabb ideig kapcsolódtak a különböző nőmozgalmi szervezetekhez? Milyen társadalmi rétegekből származtak, milyen képzettséggel rendelkeztek, esetleg a gazdaság mely szektorában vállaltak munkát? Milyen típusú kapcsolatok alakultak ki köztük és a „mozgalom arcainak” tartott aktivisták közt? A 2021 elején indult, Frauen schreiben an Frauenbewegungsaktivistinnen, 1870–1930 című hatéves projekt a történelmi nőmozgalom (németül erste/alte Frauenbewegung) történetéhez igyekszik újabb adalékokkal szolgálni. A kutatást Czeferner Dóra (BTK Történettudományi Intézet, Horthy-korszak témacsoport) ismereti, aki a Corinna Oesch (Universität Wien, Institut für Zeitgeschichte) által vezetett projekt résztvevője.