+36 1 224 6700   

Költészet a járvány idején – avagy sakál felhőkarcolók között

A világjárvány tapasztalata újfajta, vagy nagyon is régi kérdéseket vet fel. Milyen jelentősége volt a költészetnek a történelem során megtapasztalt vészhelyzetekben és mit jelent számunkra most a járvány idején? Hogyan segít a poézis feloldani az ember közösségi létmódjának a bajban megmutatkozó paradoxonjait? Hörcher Ferenc, eszmetörténész és költő, a BTK Filozófiai Intézetének kutatója, szubjektív feljegyzéseiben reflektál a költészet időszerűségére, vélt vagy valós terápiás hatására. 


A világjárvány tapasztalata újfajta, vagy nagyon is régi kérdéseket vet fel. Milyen jelentősége volt a költészetnek a történelem során megtapasztalt vészhelyzetekben és mit jelent számunkra most a járvány idején? Hogyan segít a poézis feloldani az ember közösségi létmódjának a bajban megmutatkozó paradoxonjait? Hörcher Ferenc, eszmetörténész és költő, a BTK Filozófiai Intézetének kutatója, szubjektív feljegyzéseiben reflektál a költészet időszerűségére, vélt vagy valós terápiás hatására. 


Békebeli viccek a zsidó kikeresztelkedésről

A honi zsidóság körében a 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt azoknak a száma, akik felekezetüket elhagyva áttértek valamelyik keresztény vallásra. Az 1910-ben 911 227 főt számláló zsidó népességhez viszonyítva az 1896 és 1917 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet ugyan, a századforduló éveiben mégis gyakran tárgyalt témává vált – így persze a korabeli viccekben is megjelent.

Miként látták és láttatták e viccek a kitérések okát és eredményét? Erre a kérdésre válaszol Konrád Miklós, a BTK Történettudományi Intézetének munkatársa.


A honi zsidóság körében a 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt azoknak a száma, akik felekezetüket elhagyva áttértek valamelyik keresztény vallásra. Az 1910-ben 911 227 főt számláló zsidó népességhez viszonyítva az 1896 és 1917 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet ugyan, a századforduló éveiben mégis gyakran tárgyalt témává vált – így persze a korabeli viccekben is megjelent.

Miként látták és láttatták e viccek a kitérések okát és eredményét? Erre a kérdésre válaszol Konrád Miklós, a BTK Történettudományi Intézetének munkatársa.


Luxustárgyak karantén idején – „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón 5. rész

A koronavírus-járványhoz kapcsolódó mémek és egyéb folklór jellegű tartalmak megjelenési sorrendjükben és tematikájukban is érzékenyen illeszkednek az éppen aktuális eseményekhez. E tartalmak „lájkolásával”, megosztásával a ma embere állást foglal bizonyos, egyre szélesebb kört érintő kérdésekben, ráirányítja a figyelmet valós vagy vélt problémákra, vagy épp kifigurázza azokat. Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. Az 5. rész arról szól, hogy milyen tárgyak váltak az események láncolatában a folklór-tartalmak központi motívumaivá.


A koronavírus-járványhoz kapcsolódó mémek és egyéb folklór jellegű tartalmak megjelenési sorrendjükben és tematikájukban is érzékenyen illeszkednek az éppen aktuális eseményekhez. E tartalmak „lájkolásával”, megosztásával a ma embere állást foglal bizonyos, egyre szélesebb kört érintő kérdésekben, ráirányítja a figyelmet valós vagy vélt problémákra, vagy épp kifigurázza azokat. Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. Az 5. rész arról szól, hogy milyen tárgyak váltak az események láncolatában a folklór-tartalmak központi motívumaivá.


Steindl Imre és II. András esete – az Országház királyszobrairól

Az Országház hatalmas épülete rendkívül nagy számú szobrot rejt magában. Közülük a legtöbb magyar uralkodókat és államférfiakat ábrázol: a homlokzaton a magyar vezérek és királyok teljes galériája sorakozik. A kupolacsarnokba – mint egyfajta nemzeti panteonba – a millenniumi kor ideálját követve a 16 legjelesebb történelmi személyiség szobrát helyezték. Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, az Országház kiadás előtt álló nagymonográfiájának szerkesztője és egyik szerzője e szobrok történetét villantja fel, kiemelve a kupolacsarnok egyik királyszobra, II. András alakja körül kialakult vitát.


Az Országház hatalmas épülete rendkívül nagy számú szobrot rejt magában. Közülük a legtöbb magyar uralkodókat és államférfiakat ábrázol: a homlokzaton a magyar vezérek és királyok teljes galériája sorakozik. A kupolacsarnokba – mint egyfajta nemzeti panteonba – a millenniumi kor ideálját követve a 16 legjelesebb történelmi személyiség szobrát helyezték. Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, az Országház kiadás előtt álló nagymonográfiájának szerkesztője és egyik szerzője e szobrok történetét villantja fel, kiemelve a kupolacsarnok egyik királyszobra, II. András alakja körül kialakult vitát.


Húsvét karantén idején – „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón 4. rész

Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 4. rész arról szól, mi történik akkor, ha az ünnephez kapcsolódó közösségi tevékenység kényszerűen az online térbe szorul, hogyan változtatja meg a szokásokat, hogyan módosul az eredeti szimbolika. És egyáltalán, mitől lesz a járványfolklór részévé a húsvét ünnepe?


Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 4. rész arról szól, mi történik akkor, ha az ünnephez kapcsolódó közösségi tevékenység kényszerűen az online térbe szorul, hogyan változtatja meg a szokásokat, hogyan módosul az eredeti szimbolika. És egyáltalán, mitől lesz a járványfolklór részévé a húsvét ünnepe?


A félelmet „gyógyítja”, vagy legalábbis kezelhetővé teszi az, ha kinevetjük – „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón 3. rész

Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 3. rész arról szól, hogy miért kommunikálunk humorosan a járványról.


Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 3. rész arról szól, hogy miért kommunikálunk humorosan a járványról.


Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail