Ismeretterjesztés
- Szabados Bettina
- 2020. június 5.
Egy „unheimlich”, különös jelenség – Lukács György szépirodalmi megörökítései
49 éve, 1971. június 4-én hunyt el Lukács György, a 20. század egyik meghatározó alakja, aki élete során megélt számos sorsfordító történelmi eseményt, amelyeknek sokszor maga is aktív részese volt. Egy ilyen hosszú életútról és nagy terjedelmű munkásságról rengeteg adat, anekdota marad fenn, ami megihletett olyan nevezetes írókat is, mint Thomas Mann. Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa Lukács György filozófus szépirodalmi megörökítéseit veszi sorra.
- Részletek
- Írta: Szabados Bettina
49 éve, 1971. június 4-én hunyt el Lukács György, a 20. század egyik meghatározó alakja, aki élete során megélt számos sorsfordító történelmi eseményt, amelyeknek sokszor maga is aktív részese volt. Egy ilyen hosszú életútról és nagy terjedelmű munkásságról rengeteg adat, anekdota marad fenn, ami megihletett olyan nevezetes írókat is, mint Thomas Mann. Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa Lukács György filozófus szépirodalmi megörökítéseit veszi sorra.
- Magyar Zoltán
- 2020. június 4.
Trianon emlékezete a folklórban – városi legendák, mondák, hősök, bűnösök és döbbenetes elevenséggel feltoluló emlékek
A trianoni döntés emlékezete része a néphagyománynak és a szájhagyományozó népi műveltségnek is. Emléke – már csak a kényszerű történelmi adottságok miatt is – vélhetőleg még sokáig velünk marad. Ebből adódóan tág tere nyílik továbbra is annak, hogy újabb és újabb képzeletteli reflexiók tapadjanak hozzá, váljanak a részévé. Ahhoz, hogy egy történelmi esemény folklorizálódjon, általában több-kevesebb történelmi távlat szükséges. Ahhoz pedig, hogy organikus néphagyománnyá váljon, igen gyakran valamilyen helyi „fogódzó” is szükséges: nemzeti vagy éppenséggel még lokálisabb szinten. Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Témacsoportjának tudományos főmunkatársa a folklórhagyomány alapján mutatja be Trianon emlékezetét, és erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, illetve délvidéki gyűjtőútjainak tapasztalatait is elmondja.
- Részletek
- Írta: Magyar Zoltán
A trianoni döntés emlékezete része a néphagyománynak és a szájhagyományozó népi műveltségnek is. Emléke – már csak a kényszerű történelmi adottságok miatt is – vélhetőleg még sokáig velünk marad. Ebből adódóan tág tere nyílik továbbra is annak, hogy újabb és újabb képzeletteli reflexiók tapadjanak hozzá, váljanak a részévé. Ahhoz, hogy egy történelmi esemény folklorizálódjon, általában több-kevesebb történelmi távlat szükséges. Ahhoz pedig, hogy organikus néphagyománnyá váljon, igen gyakran valamilyen helyi „fogódzó” is szükséges: nemzeti vagy éppenséggel még lokálisabb szinten. Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Témacsoportjának tudományos főmunkatársa a folklórhagyomány alapján mutatja be Trianon emlékezetét, és erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, illetve délvidéki gyűjtőútjainak tapasztalatait is elmondja.
- Bondár Mária
- 2020. június 3.
A Tesla öt és félezer éves előzményei – Innováció a Kr. e. 4. évezredből
A mai elektromos autócsodák és a korábban csak a sci-fikből ismert beszélő, önvezető autók ma már sokak számára elérhető és folytonosan fejlesztett üzleti termékek. Mindezek azonban nem léteznének, ha a Kr. e. 4. évezredben élő innovatív elméjű elődeink nem alkották volna meg a négykerekű jármű első verzióit. Mit tudhatunk a kocsi feltalálásáról a régészeti bizonyítékok alapján? Milyen nehézségei vannak a leletek keltezésének? Melyek a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatok, amelyeket elindított az eszköz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Bondár Mária, a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa.
- Részletek
- Írta: Bondár Mária
A mai elektromos autócsodák és a korábban csak a sci-fikből ismert beszélő, önvezető autók ma már sokak számára elérhető és folytonosan fejlesztett üzleti termékek. Mindezek azonban nem léteznének, ha a Kr. e. 4. évezredben élő innovatív elméjű elődeink nem alkották volna meg a négykerekű jármű első verzióit. Mit tudhatunk a kocsi feltalálásáról a régészeti bizonyítékok alapján? Milyen nehézségei vannak a leletek keltezésének? Melyek a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatok, amelyeket elindított az eszköz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Bondár Mária, a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa.
- Iancu Laura
- 2020. május 31.
Pünkösd: a zarándokünnep – népszokások a Szentlélek és az egyház születésének napján
A keresztény vallásban pünkösd a harmadik isteni személy, a Szentlélek, valamint az egyház születésének az ünnepnapja. A magyar nyelvterület egészén ismert szokások kísérik, melyek között a legismertebb a pünkösdi király- és királynéválasztás, a pünkösdölés valamint a zöldág-állítás. A népszokások fontos szerepet töltöttek be a helyi közösségek életében, ezeket hozza közelebb hozzánk Iancu Laura, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa, írásából az is kiderül, mit tudhatunk a néprajzi valláskutatások nyomán a népi Szentlélek-kultuszról.
- Részletek
- Írta: Iancu Laura
A keresztény vallásban pünkösd a harmadik isteni személy, a Szentlélek, valamint az egyház születésének az ünnepnapja. A magyar nyelvterület egészén ismert szokások kísérik, melyek között a legismertebb a pünkösdi király- és királynéválasztás, a pünkösdölés valamint a zöldág-állítás. A népszokások fontos szerepet töltöttek be a helyi közösségek életében, ezeket hozza közelebb hozzánk Iancu Laura, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa, írásából az is kiderül, mit tudhatunk a néprajzi valláskutatások nyomán a népi Szentlélek-kultuszról.
- Kovács Bianka Gina
- 2020. május 28.
A pince rejtélye – Középkori leletek a tatai vár pincéjéből
Az Öreg-tó partján fekvő tatai vár leglátványosabb középkori épületeink közé tartozik. Az erődítmény egy része megtekinthető, azonban néhány helyiségébe csak kivételes alkalmakkor, vagy soha nem térhet be a látogató. Ez utóbbiak közé tartozik az épület középkori pincéje is. Az onnan előkerült gazdag késő középkori leletanyag feldolgozása részét képezi Kovács Bianka Gina készülő doktori disszertációjának. A BTK Régészeti Intézet fiatal kutatója a tatai vár történetének bemutatása mellett azt is ismerteti, hogy miként bukkantak rá a pincére a régészek, milyen tárgyakat találtak ott, miért temették be egykor a pincét, és ma miért nem látogatható.
- Részletek
- Írta: Kovács Bianka Gina
Az Öreg-tó partján fekvő tatai vár leglátványosabb középkori épületeink közé tartozik. Az erődítmény egy része megtekinthető, azonban néhány helyiségébe csak kivételes alkalmakkor, vagy soha nem térhet be a látogató. Ez utóbbiak közé tartozik az épület középkori pincéje is. Az onnan előkerült gazdag késő középkori leletanyag feldolgozása részét képezi Kovács Bianka Gina készülő doktori disszertációjának. A BTK Régészeti Intézet fiatal kutatója a tatai vár történetének bemutatása mellett azt is ismerteti, hogy miként bukkantak rá a pincére a régészek, milyen tárgyakat találtak ott, miért temették be egykor a pincét, és ma miért nem látogatható.
- Tamás Ildikó
- 2020. május 23.
Karanténstílus kreatívan – „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón 7. rész
A koronavírus-járvány korábban nem tapasztalt módon szűkítette be az emberek életterét. A napi rutin és a korábban normaként működő magatartásformák nagyon gyorsan átértékelődtek, és lényegüket vesztett, kiüresedett szokásokként – átmenetileg – jelképes padlásokra és pincékbe száműztük őket. Ennek eredményeképpen a kommunikációban a humoros stílus dominanciája érthető, hiszen a humor egyik alappillére a dolgok szokatlan, sőt megdöbbentő együttállása. A feje tetejére fordított világ tulajdonképpen a mindennapi valóság részévé vált, ami nagyon érdekes attitűdöket és trendeket indított útjára – arra vonatkozóan is, hogy hogyan maradjunk stílusosak a járvány idején. Ezúttal ezekről lesz szó Tamás Ildikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikkében.
- Részletek
- Írta: Tamás Ildikó
A koronavírus-járvány korábban nem tapasztalt módon szűkítette be az emberek életterét. A napi rutin és a korábban normaként működő magatartásformák nagyon gyorsan átértékelődtek, és lényegüket vesztett, kiüresedett szokásokként – átmenetileg – jelképes padlásokra és pincékbe száműztük őket. Ennek eredményeképpen a kommunikációban a humoros stílus dominanciája érthető, hiszen a humor egyik alappillére a dolgok szokatlan, sőt megdöbbentő együttállása. A feje tetejére fordított világ tulajdonképpen a mindennapi valóság részévé vált, ami nagyon érdekes attitűdöket és trendeket indított útjára – arra vonatkozóan is, hogy hogyan maradjunk stílusosak a járvány idején. Ezúttal ezekről lesz szó Tamás Ildikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikkében.
További cikkeink...
- Vivat Hussar! – 300 éves a franciaországi Bercsényi-huszárezred
- Énekes fohász esőért és a járvány megszűnéséért – a liturgikus évben rendszeresen visszatérő körmenetek
- A test, a lélek és az egészség kapcsolata az Északkelet-Szibériában élő jakutoknál
- Humor és építészet – három karikatúra az Országházról
