Ismeretterjesztés
- Magyar Zoltán
- 2020. június 4.
Trianon emlékezete a folklórban – városi legendák, mondák, hősök, bűnösök és döbbenetes elevenséggel feltoluló emlékek
A trianoni döntés emlékezete része a néphagyománynak és a szájhagyományozó népi műveltségnek is. Emléke – már csak a kényszerű történelmi adottságok miatt is – vélhetőleg még sokáig velünk marad. Ebből adódóan tág tere nyílik továbbra is annak, hogy újabb és újabb képzeletteli reflexiók tapadjanak hozzá, váljanak a részévé. Ahhoz, hogy egy történelmi esemény folklorizálódjon, általában több-kevesebb történelmi távlat szükséges. Ahhoz pedig, hogy organikus néphagyománnyá váljon, igen gyakran valamilyen helyi „fogódzó” is szükséges: nemzeti vagy éppenséggel még lokálisabb szinten. Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Témacsoportjának tudományos főmunkatársa a folklórhagyomány alapján mutatja be Trianon emlékezetét, és erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, illetve délvidéki gyűjtőútjainak tapasztalatait is elmondja.
- Részletek
- Írta: Magyar Zoltán
A trianoni döntés emlékezete része a néphagyománynak és a szájhagyományozó népi műveltségnek is. Emléke – már csak a kényszerű történelmi adottságok miatt is – vélhetőleg még sokáig velünk marad. Ebből adódóan tág tere nyílik továbbra is annak, hogy újabb és újabb képzeletteli reflexiók tapadjanak hozzá, váljanak a részévé. Ahhoz, hogy egy történelmi esemény folklorizálódjon, általában több-kevesebb történelmi távlat szükséges. Ahhoz pedig, hogy organikus néphagyománnyá váljon, igen gyakran valamilyen helyi „fogódzó” is szükséges: nemzeti vagy éppenséggel még lokálisabb szinten. Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Témacsoportjának tudományos főmunkatársa a folklórhagyomány alapján mutatja be Trianon emlékezetét, és erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, illetve délvidéki gyűjtőútjainak tapasztalatait is elmondja.
- Bondár Mária
- 2020. június 3.
A Tesla öt és félezer éves előzményei – Innováció a Kr. e. 4. évezredből
A mai elektromos autócsodák és a korábban csak a sci-fikből ismert beszélő, önvezető autók ma már sokak számára elérhető és folytonosan fejlesztett üzleti termékek. Mindezek azonban nem léteznének, ha a Kr. e. 4. évezredben élő innovatív elméjű elődeink nem alkották volna meg a négykerekű jármű első verzióit. Mit tudhatunk a kocsi feltalálásáról a régészeti bizonyítékok alapján? Milyen nehézségei vannak a leletek keltezésének? Melyek a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatok, amelyeket elindított az eszköz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Bondár Mária, a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa.
- Részletek
- Írta: Bondár Mária
A mai elektromos autócsodák és a korábban csak a sci-fikből ismert beszélő, önvezető autók ma már sokak számára elérhető és folytonosan fejlesztett üzleti termékek. Mindezek azonban nem léteznének, ha a Kr. e. 4. évezredben élő innovatív elméjű elődeink nem alkották volna meg a négykerekű jármű első verzióit. Mit tudhatunk a kocsi feltalálásáról a régészeti bizonyítékok alapján? Milyen nehézségei vannak a leletek keltezésének? Melyek a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatok, amelyeket elindított az eszköz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Bondár Mária, a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa.
- Iancu Laura
- 2020. május 31.
Pünkösd: a zarándokünnep – népszokások a Szentlélek és az egyház születésének napján
A keresztény vallásban pünkösd a harmadik isteni személy, a Szentlélek, valamint az egyház születésének az ünnepnapja. A magyar nyelvterület egészén ismert szokások kísérik, melyek között a legismertebb a pünkösdi király- és királynéválasztás, a pünkösdölés valamint a zöldág-állítás. A népszokások fontos szerepet töltöttek be a helyi közösségek életében, ezeket hozza közelebb hozzánk Iancu Laura, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa, írásából az is kiderül, mit tudhatunk a néprajzi valláskutatások nyomán a népi Szentlélek-kultuszról.
- Részletek
- Írta: Iancu Laura
A keresztény vallásban pünkösd a harmadik isteni személy, a Szentlélek, valamint az egyház születésének az ünnepnapja. A magyar nyelvterület egészén ismert szokások kísérik, melyek között a legismertebb a pünkösdi király- és királynéválasztás, a pünkösdölés valamint a zöldág-állítás. A népszokások fontos szerepet töltöttek be a helyi közösségek életében, ezeket hozza közelebb hozzánk Iancu Laura, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa, írásából az is kiderül, mit tudhatunk a néprajzi valláskutatások nyomán a népi Szentlélek-kultuszról.
- Kovács Bianka Gina
- 2020. május 28.
A pince rejtélye – Középkori leletek a tatai vár pincéjéből
Az Öreg-tó partján fekvő tatai vár leglátványosabb középkori épületeink közé tartozik. Az erődítmény egy része megtekinthető, azonban néhány helyiségébe csak kivételes alkalmakkor, vagy soha nem térhet be a látogató. Ez utóbbiak közé tartozik az épület középkori pincéje is. Az onnan előkerült gazdag késő középkori leletanyag feldolgozása részét képezi Kovács Bianka Gina készülő doktori disszertációjának. A BTK Régészeti Intézet fiatal kutatója a tatai vár történetének bemutatása mellett azt is ismerteti, hogy miként bukkantak rá a pincére a régészek, milyen tárgyakat találtak ott, miért temették be egykor a pincét, és ma miért nem látogatható.
- Részletek
- Írta: Kovács Bianka Gina
Az Öreg-tó partján fekvő tatai vár leglátványosabb középkori épületeink közé tartozik. Az erődítmény egy része megtekinthető, azonban néhány helyiségébe csak kivételes alkalmakkor, vagy soha nem térhet be a látogató. Ez utóbbiak közé tartozik az épület középkori pincéje is. Az onnan előkerült gazdag késő középkori leletanyag feldolgozása részét képezi Kovács Bianka Gina készülő doktori disszertációjának. A BTK Régészeti Intézet fiatal kutatója a tatai vár történetének bemutatása mellett azt is ismerteti, hogy miként bukkantak rá a pincére a régészek, milyen tárgyakat találtak ott, miért temették be egykor a pincét, és ma miért nem látogatható.
- Tamás Ildikó
- 2020. május 23.
Karanténstílus kreatívan – „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón 7. rész
A koronavírus-járvány korábban nem tapasztalt módon szűkítette be az emberek életterét. A napi rutin és a korábban normaként működő magatartásformák nagyon gyorsan átértékelődtek, és lényegüket vesztett, kiüresedett szokásokként – átmenetileg – jelképes padlásokra és pincékbe száműztük őket. Ennek eredményeképpen a kommunikációban a humoros stílus dominanciája érthető, hiszen a humor egyik alappillére a dolgok szokatlan, sőt megdöbbentő együttállása. A feje tetejére fordított világ tulajdonképpen a mindennapi valóság részévé vált, ami nagyon érdekes attitűdöket és trendeket indított útjára – arra vonatkozóan is, hogy hogyan maradjunk stílusosak a járvány idején. Ezúttal ezekről lesz szó Tamás Ildikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikkében.
- Részletek
- Írta: Tamás Ildikó
A koronavírus-járvány korábban nem tapasztalt módon szűkítette be az emberek életterét. A napi rutin és a korábban normaként működő magatartásformák nagyon gyorsan átértékelődtek, és lényegüket vesztett, kiüresedett szokásokként – átmenetileg – jelképes padlásokra és pincékbe száműztük őket. Ennek eredményeképpen a kommunikációban a humoros stílus dominanciája érthető, hiszen a humor egyik alappillére a dolgok szokatlan, sőt megdöbbentő együttállása. A feje tetejére fordított világ tulajdonképpen a mindennapi valóság részévé vált, ami nagyon érdekes attitűdöket és trendeket indított útjára – arra vonatkozóan is, hogy hogyan maradjunk stílusosak a járvány idején. Ezúttal ezekről lesz szó Tamás Ildikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikkében.
- Tóth Ferenc
- 2020. május 16.
Vivat Hussar! – 300 éves a franciaországi Bercsényi-huszárezred
Idén ünnepeljük az első állandó és a mai napig aktív franciaországi huszárezred, a Bercsényi-ezred (Régiment de hussards Berchény) alapításának háromszázadik évfordulóját. A francia hadsereg egyik patinás ezrede ma is büszkén viseli az alapító ezredtulajdonos, székesi gróf Bercsényi László nevét és címerét. Azt, milyen okok vezettek 1720-ban egy ilyen markánsan magyar jellegű francia ezred alapításához, és milyenek voltak az első Bercsényi-huszárok Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója mutatja be, akinek a 18. századi franciaországi magyar emigráció történetéről szóló magyar nyelvű monográfiája a közeljövőben jelenik meg.
- Részletek
- Írta: Tóth Ferenc
Idén ünnepeljük az első állandó és a mai napig aktív franciaországi huszárezred, a Bercsényi-ezred (Régiment de hussards Berchény) alapításának háromszázadik évfordulóját. A francia hadsereg egyik patinás ezrede ma is büszkén viseli az alapító ezredtulajdonos, székesi gróf Bercsényi László nevét és címerét. Azt, milyen okok vezettek 1720-ban egy ilyen markánsan magyar jellegű francia ezred alapításához, és milyenek voltak az első Bercsényi-huszárok Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója mutatja be, akinek a 18. századi franciaországi magyar emigráció történetéről szóló magyar nyelvű monográfiája a közeljövőben jelenik meg.
További cikkeink...
- Énekes fohász esőért és a járvány megszűnéséért – a liturgikus évben rendszeresen visszatérő körmenetek
- A test, a lélek és az egészség kapcsolata az Északkelet-Szibériában élő jakutoknál
- Humor és építészet – három karikatúra az Országházról
- Szereplők és karakterek - „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón 6. rész
