Tamás Ildikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 6. rész arról szól, hogy a járvánnyal kapcsolatba hozható online tartalmaknak kik az ismétlődően felbukkanó konkrét szereplői, illetve a közvetített üzenetekben bizonyos karakterek milyen kiemelkedő szerepet kapnak.
Tamás Ildikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 6. rész arról szól, hogy a járvánnyal kapcsolatba hozható online tartalmaknak kik az ismétlődően felbukkanó konkrét szereplői, illetve a közvetített üzenetekben bizonyos karakterek milyen kiemelkedő szerepet kapnak.
A bibliográfiák már akkor az ismeretek nélkülözhetetlen tárházai voltak, amikor a digitalizálásnak még a gondolata sem volt jelen. Mára egyre több online adatbázisból tájékozódhatunk. Az Irodalomtudományi Intézet bibliográfiai portálja megbízható forrásanyagával, hiteles, szakértő gyűjtéseivel az oktatást és a kutatást egyaránt segíti.
A bibliográfiák már akkor az ismeretek nélkülözhetetlen tárházai voltak, amikor a digitalizálásnak még a gondolata sem volt jelen. Mára egyre több online adatbázisból tájékozódhatunk. Az Irodalomtudományi Intézet bibliográfiai portálja megbízható forrásanyagával, hiteles, szakértő gyűjtéseivel az oktatást és a kutatást egyaránt segíti.
Az internet tele van irodalommal. De honnan tudhatjuk, hogy valóban József Attila vagy Kosztolányi Dezső sorait olvassuk? Hol érdemes a magyar irodalom klasszikusait olvasni? És egyáltalán mi az a tudományos szövegkiadás? Maróthy Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, fiatal kutatói ösztöndíjasa 4+1 weboldalt ajánl, ahol biztos forrásból olvashatunk.
Az internet tele van irodalommal. De honnan tudhatjuk, hogy valóban József Attila vagy Kosztolányi Dezső sorait olvassuk? Hol érdemes a magyar irodalom klasszikusait olvasni? És egyáltalán mi az a tudományos szövegkiadás? Maróthy Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, fiatal kutatói ösztöndíjasa 4+1 weboldalt ajánl, ahol biztos forrásból olvashatunk.
A világjárvány tapasztalata újfajta, vagy nagyon is régi kérdéseket vet fel. Milyen jelentősége volt a költészetnek a történelem során megtapasztalt vészhelyzetekben és mit jelent számunkra most a járvány idején? Hogyan segít a poézis feloldani az ember közösségi létmódjának a bajban megmutatkozó paradoxonjait? Hörcher Ferenc, eszmetörténész és költő, a BTK Filozófiai Intézetének kutatója, szubjektív feljegyzéseiben reflektál a költészet időszerűségére, vélt vagy valós terápiás hatására.
A világjárvány tapasztalata újfajta, vagy nagyon is régi kérdéseket vet fel. Milyen jelentősége volt a költészetnek a történelem során megtapasztalt vészhelyzetekben és mit jelent számunkra most a járvány idején? Hogyan segít a poézis feloldani az ember közösségi létmódjának a bajban megmutatkozó paradoxonjait? Hörcher Ferenc, eszmetörténész és költő, a BTK Filozófiai Intézetének kutatója, szubjektív feljegyzéseiben reflektál a költészet időszerűségére, vélt vagy valós terápiás hatására.
A honi zsidóság körében a 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt azoknak a száma, akik felekezetüket elhagyva áttértek valamelyik keresztény vallásra. Az 1910-ben 911 227 főt számláló zsidó népességhez viszonyítva az 1896 és 1917 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet ugyan, a századforduló éveiben mégis gyakran tárgyalt témává vált – így persze a korabeli viccekben is megjelent.
Miként látták és láttatták e viccek a kitérések okát és eredményét? Erre a kérdésre válaszol Konrád Miklós, a BTK Történettudományi Intézetének munkatársa.
A honi zsidóság körében a 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt azoknak a száma, akik felekezetüket elhagyva áttértek valamelyik keresztény vallásra. Az 1910-ben 911 227 főt számláló zsidó népességhez viszonyítva az 1896 és 1917 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet ugyan, a századforduló éveiben mégis gyakran tárgyalt témává vált – így persze a korabeli viccekben is megjelent.
Miként látták és láttatták e viccek a kitérések okát és eredményét? Erre a kérdésre válaszol Konrád Miklós, a BTK Történettudományi Intézetének munkatársa.
A koronavírus-járványhoz kapcsolódó mémek és egyéb folklór jellegű tartalmak megjelenési sorrendjükben és tematikájukban is érzékenyen illeszkednek az éppen aktuális eseményekhez. E tartalmak „lájkolásával”, megosztásával a ma embere állást foglal bizonyos, egyre szélesebb kört érintő kérdésekben, ráirányítja a figyelmet valós vagy vélt problémákra, vagy épp kifigurázza azokat. Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. Az 5. rész arról szól, hogy milyen tárgyak váltak az események láncolatában a folklór-tartalmak központi motívumaivá.
A koronavírus-járványhoz kapcsolódó mémek és egyéb folklór jellegű tartalmak megjelenési sorrendjükben és tematikájukban is érzékenyen illeszkednek az éppen aktuális eseményekhez. E tartalmak „lájkolásával”, megosztásával a ma embere állást foglal bizonyos, egyre szélesebb kört érintő kérdésekben, ráirányítja a figyelmet valós vagy vélt problémákra, vagy épp kifigurázza azokat. Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. Az 5. rész arról szól, hogy milyen tárgyak váltak az események láncolatában a folklór-tartalmak központi motívumaivá.