Az internet tele van irodalommal. De honnan tudhatjuk, hogy valóban József Attila vagy Kosztolányi Dezső sorait olvassuk? Hol érdemes a magyar irodalom klasszikusait olvasni? És egyáltalán mi az a tudományos szövegkiadás? Maróthy Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, fiatal kutatói ösztöndíjasa 4+1 weboldalt ajánl, ahol biztos forrásból olvashatunk.
Ha olyan irodalmi szövegekhez szeretnénk hozzájutni az interneten, amelyek az eredeti szerzői kéziratokhoz, a szerző korában megjelent nyomtatványokhoz a legközelebb állnak, érdemes tudományos szövegkiadásokat keresni.
Ilyenek a kritikai kiadások, melyek egy mű különféle forrásait tárják fel; a forráskiadások, melyek egy adott forrás(csoport) szövegeinek átiratát adják közre; valamint a genetikus kiadások, melyek egy mű forrásait mint a szöveg fejlődéstörténetét mutatják be. A tudományos szövegkiadások előnye, hogy a szöveghez értelmező jegyzeteket és szakirodalmi javaslatokat is tartalmaznak.
Jó hír, hogy az interneten közzétett tudományos szövegkiadások kivétel nélkül szabadon olvashatók. Az alábbiakban az online tudományos szövegkiadás, más néven a számítógépes vagy digitális filológia műhelyeit és néhány kiadványát mutatjuk be.
Az Irodalomtudományi Intézet két nagyobb projektjében tűzte ki célul a tudományos kiadások internetes közzétételét. Míg a Nemzeti Klasszikusok szöveges réteggel ellátott PDF formátumú fájlokban teszi elérhetővé a nyomtatásban megjelent kritikai kiadásokat, a DigiPhil TEI XML-alapú kiadásokat publikál.
1. Nemzeti klasszikusok kritikai kiadásai
A magyar nemzeti klasszikusok életművéből készített és a magyar irodalomtörténet egyes korszakainak meghatározó szövegeit közzétevő kritikai kiadások jelentős részét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete gondozza. Az intézet textológiai portálja a magyarországi textológia kritikai kiadásokat teszi közzé letölthető és különféle keresőfunkciókat tartalmazó formában. A folyamatosan bővülő gyűjteményben jelenleg 364 kötet, bennük több mint 241 ezer szövegoldal érhető el.
2. DigiPhil
A Petőfi Irodalmi Múzeum és a BTK Irodalomtudományi Intézet közös munkacsoportja elsősorban nyomtatott kritikai kiadások digitális átültetésével foglalkozik. A honlapon Arany János, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond és Mikszáth Kálmán művei olvashatók. Az Arany János Emlékév során szinte a teljes életművet közzétették az interneten, különféle kutatóintézetekkel és könyvtárakkal, múzeumokkal együttműködésben, ezek részletes leírása az Arany János-gyűjtemény oldalán érhető el. A DigiPhil portál emellett Kassák Lajos A ló meghal a madarak kirepülnek című versét és annak tizenhárom különböző nyelvű fordítását, továbbá Kassák A Tett című lapjának számait is közreadja.
Az Irodalomtudományi Intézet kiadványai mellett mindenképp megemlítendők a Hálózati kritikai kiadássorozat, valamint a Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport online szövegkiadásai.
3. Hálózati kritikai kiadássorozat
A sorozat munkatársai elsőként, az internet megjelenésekor kezdtek el a hipertext előnyeit kihasználó tudományos szövegkiadásokat készíteni. Az ELTE egykori Bölcsészinformatikai Önálló Programjának oktatói és hallgatói hozták létre a kiadásokat, amelyeknek nagy része 16–17. századi magyar irodalmat adott közre, például Balassi Bálint és Zrínyi Miklós költői életművét. De megtalálhatók itt József Attila tanulmányai és cikkei, illetve Kosztolányi Dezső Édes Annája is. A József Attila összes tanulmánya és cikke (Szövegek, 1930–1937) azóta új online kiadásban is megjelent.
4. MTA–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport
A kutatócsoport zömmel a Debreceni Egyetem oktatóiból és hallgatóiból áll, párhuzamosan adnak ki nyomtatott és online kritikai kiadásokat. Kazinczy Ferenc és Csokonai Vitéz Mihály összes művei mellett néhány kortársuk írásai és korabeli folyóiratok is elérhetők. Érdekesség a Magyar írók levelezése, amely folyamatosan bővülő adat- és szövegbázis részletes keresési lehetőséggel és térképes vizualizációval. A 18–19. század számos fontos írószemélyiségének levelei is megtalálhatók itt, Kazinczyn kívül például Berzsenyi Dániel és a Ráday család levelezése.
Hol találhatjuk meg a tudományos kiadásokat?
Az internetes tudományos szövegkiadások csoportja nem túl népes, magyar nyelvűekből összesen körülbelül hatvan áll rendelkezésre. A magyar szövegkiadások eddigi legteljesebb listája a Digital Scholarly Editions oldalon érhető el.
A tudományos szövegkiadások nemzetközi adatbázisa részletes keresési lehetőségeket és izgalmas adatvizualizációkat kínál – ebben már a legtöbb magyar nyelvű kiadvány is megtalálható.
+1
Digitális Irodalmi Akadémia (DIA)
Nem kritikai kiadás, de tudományos igénnyel készül a kortárs írók és költők életművét közreadó Digitális Irodalmi Akadémia. A DIA oldalán már 100 kortárs szerző művei, életrajza és ezekkel kapcsolatos további információk érhetők el.
Maróthy Szilvia
A cikk alapja: Maróthy Szilvia. „Tudományos szövegkiadások a hálózaton: Áttekintés”. Irodalomtörténeti Közlemények 122, 5. sz. (2018): 617–633.
Maróthy Szilvia a BTK Irodalomtudományi Intézetének fiatal kutatója. Kutatási területe a reneszánsz és barokk irodalom, valamint a számítógépes filológia. A Digitális Bölcsészet folyóirat felelős szerkesztője.
A Helikon folyóirat hamarosan megjelenő Számítógépes irodalomtudomány c. különszámának szerkesztője.
Legfontosabb publikációi:
„A nyílt és a zárt tudományról”. In Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok, szerkesztette Bárány Tibor, Hermann Veronika és Hamp Gábor. Budapest: Typotex, 2020.
„Tudományos szövegkiadások a hálózaton: Áttekintés”. Irodalomtörténeti Közlemények 122, 5 (2018): 617–633.
„Börtönben koholt versek, versekben koholt börtön: Koháry István költészetéről”. In Tévhit, szerkesztette Markó Anita, Virág Csilla és Vrabély Márk, 9–27. Fiatalok Konferenciája 2017. Budapest: Reciti, 2018.
További publikációi szabadon hozzáférhetők az MTMT-ben.
