+36 1 224 6700   

Társszerzőségi hálózatok a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (2012-2019)

A multidiszciplináris Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK; 2019-ig MTA BTK) 2012-ben jött létre hét önálló akadémiai kutatóintézet – az MTA Filozófiai Kutatóintézet (FI), Irodalomtudományi Intézet (ITI), Művészettörténeti Kutatóintézet (MI), Néprajzi Kutatóintézet (NI), Régészeti Intézet (RI), Történettudományi Intézet (TTI) és a Zenetudományi Intézet (ZTI) – egyesítésével. A kutatói lét sajátosságaiból eredően a BTK munkatársai kezdetektől fogva intenzíven használják a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázist publikációik rögzítésére.  Varga Péter András, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a Magyar Filozófiai Archívum szakmai vezetője a BTK publikációs hálózatának egyik legegyszerűbb sajátosságát, a társszerzőségi hálózatokat vizsgálta meg az MTMT-ben rögzített historikus adatok segítségével.


A multidiszciplináris Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK; 2019-ig MTA BTK) 2012-ben jött létre hét önálló akadémiai kutatóintézet – az MTA Filozófiai Kutatóintézet (FI), Irodalomtudományi Intézet (ITI), Művészettörténeti Kutatóintézet (MI), Néprajzi Kutatóintézet (NI), Régészeti Intézet (RI), Történettudományi Intézet (TTI) és a Zenetudományi Intézet (ZTI) – egyesítésével. A kutatói lét sajátosságaiból eredően a BTK munkatársai kezdetektől fogva intenzíven használják a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázist publikációik rögzítésére.  Varga Péter András, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a Magyar Filozófiai Archívum szakmai vezetője a BTK publikációs hálózatának egyik legegyszerűbb sajátosságát, a társszerzőségi hálózatokat vizsgálta meg az MTMT-ben rögzített historikus adatok segítségével.


Móka bácsi és a mesék: 165 éve született Halász Ignác

A magyar folklorisztika és gyerekirodalom 19. századi történetének kiemelkedő, ám meglepő módon szinte teljesen elfeledett alakja a 165 évvel ezelőtt született Halász Ignác. Magyar és lapp néprajzi gyűjtése, nyelvészeti és irodalomtörténeti tanulmányai, valamint műfordításai több figyelmet érdemelnének. Ezek mellett említésre méltó, hogy Móka bácsi néven publikált népmese-feldolgozásait Benedek Elek meséihez hasonló népszerűség övezte. Halász Ignác a mese műfajával kapcsolatos munkásságáról Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt áttekintést. 


A magyar folklorisztika és gyerekirodalom 19. századi történetének kiemelkedő, ám meglepő módon szinte teljesen elfeledett alakja a 165 évvel ezelőtt született Halász Ignác. Magyar és lapp néprajzi gyűjtése, nyelvészeti és irodalomtörténeti tanulmányai, valamint műfordításai több figyelmet érdemelnének. Ezek mellett említésre méltó, hogy Móka bácsi néven publikált népmese-feldolgozásait Benedek Elek meséihez hasonló népszerűség övezte. Halász Ignác a mese műfajával kapcsolatos munkásságáról Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt áttekintést. 


Egy káprázatos muzsikus problémái – Dohnányi Ernő 143. születésnapjára

Dohnányi Ernő, a zeneszerző, zongoraművész, karmester és pedagógus a 20. század egyik legsokoldalúbb muzsikusa volt, aki intézményvezetőként a két világháború között a magyar zeneélet egyik legbefolyásosabb figurájának számított. Hogy neve egészen a közelmúltig mégis feledésbe merült, annak számos, egymással összefüggő oka van. A Zenetudományi Intézetben 2002 óta kutatják életművét, jelenleg a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban, jelentős nemzetközi eredményekkel. Dohnányi Ernő július 27-én lenne 143 éves – pályáját Kusz Veronika, a BTK Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatja be.


Dohnányi Ernő, a zeneszerző, zongoraművész, karmester és pedagógus a 20. század egyik legsokoldalúbb muzsikusa volt, aki intézményvezetőként a két világháború között a magyar zeneélet egyik legbefolyásosabb figurájának számított. Hogy neve egészen a közelmúltig mégis feledésbe merült, annak számos, egymással összefüggő oka van. A Zenetudományi Intézetben 2002 óta kutatják életművét, jelenleg a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban, jelentős nemzetközi eredményekkel. Dohnányi Ernő július 27-én lenne 143 éves – pályáját Kusz Veronika, a BTK Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatja be.


„Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében

A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. Csörsz Rumen István, a BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa „Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében címmel tartott előadást, amelyről videófelvétel is készült.


A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. Csörsz Rumen István, a BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa „Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében címmel tartott előadást, amelyről videófelvétel is készült.


Rendhagyó gondolatok a koboz hangolásáról

A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. A konferenciát záró esti koncert a kobozt történeti-zenei környezetben mutatta be. Az előadók között volt Bolya Mátyás, a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, archívumvezetője, aki előadásban gyökeresen új megközelítéssel keres magyarázatot a koboz hangolására. A videófelvételen is megtekinthető előadást egy ismeretterjesztő cikkben foglalta össze.


A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. A konferenciát záró esti koncert a kobozt történeti-zenei környezetben mutatta be. Az előadók között volt Bolya Mátyás, a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, archívumvezetője, aki előadásban gyökeresen új megközelítéssel keres magyarázatot a koboz hangolására. A videófelvételen is megtekinthető előadást egy ismeretterjesztő cikkben foglalta össze.


Egy „unheimlich”, különös jelenség – Lukács György szépirodalmi megörökítései

49 éve, 1971. június 4-én hunyt el Lukács György, a 20. század egyik meghatározó alakja, aki élete során megélt számos sorsfordító történelmi eseményt, amelyeknek sokszor maga is aktív részese volt. Egy ilyen hosszú életútról és nagy terjedelmű munkásságról rengeteg adat, anekdota marad fenn, ami megihletett olyan nevezetes írókat is, mint Thomas Mann. Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa Lukács György filozófus szépirodalmi megörökítéseit veszi sorra.  


49 éve, 1971. június 4-én hunyt el Lukács György, a 20. század egyik meghatározó alakja, aki élete során megélt számos sorsfordító történelmi eseményt, amelyeknek sokszor maga is aktív részese volt. Egy ilyen hosszú életútról és nagy terjedelmű munkásságról rengeteg adat, anekdota marad fenn, ami megihletett olyan nevezetes írókat is, mint Thomas Mann. Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa Lukács György filozófus szépirodalmi megörökítéseit veszi sorra.  


Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail