Ismeretterjesztés
- Török Zsuzsa
- 2022. május 3.
A Hölgyfutár sztárköltőnője: Majthényi Flóra
Az 1850-es években a korábbi évtizedekhez képest nagyobb számban jelentkező költőnők közül Majthényi Flóra személye és költészete váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Produktivitása és az átlagot meghaladó médiajelenléte következtében az 1850–1860-as évek sztárköltőnőjévé vált. Korai sikereit és a népszerűségében kulcsszerepet játszó Hölgyfutár című folyóirattal való együttműködését Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti.
- Részletek
- Írta: Török Zsuzsa
Az 1850-es években a korábbi évtizedekhez képest nagyobb számban jelentkező költőnők közül Majthényi Flóra személye és költészete váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Produktivitása és az átlagot meghaladó médiajelenléte következtében az 1850–1860-as évek sztárköltőnőjévé vált. Korai sikereit és a népszerűségében kulcsszerepet játszó Hölgyfutár című folyóirattal való együttműködését Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti.
- Papp Júlia
- 2022. április 25.
Várostrom Mohácson? – Fakenews és korlátozott hitelesség a kora újkori sajtóképeken
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése miatt a 16. század első felében Európában egyre növekvő aggodalommal figyelték a kontinens keleti részén folyó török háború híreit. A kelet-európai csatákról, várostromokról tudósító német nyelvű hírlevelekhez gyakran mellékeltek képeket is, ezek azonban többnyire nem a leírásban szereplő konkrét eseményt ábrázolták. A kiadók megőrizték és többször felhasználták a katonák összecsapását, a várostromot, a törökök kegyetlenkedését bemutató illusztrációkat, melyek a hiteles tájékoztatás helyett inkább érzelmi vagy hangulati kapcsolódást jelenthettek az olvasóknak. A mohácsi csatáról beszámoló hírlevelek képeinek segítségével a korabeli vizuális tájékoztatás eltérő szintjeit a fakenewstól a korlátozott hitelességű képekig Papp Júlia, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
- Részletek
- Írta: Papp Júlia
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése miatt a 16. század első felében Európában egyre növekvő aggodalommal figyelték a kontinens keleti részén folyó török háború híreit. A kelet-európai csatákról, várostromokról tudósító német nyelvű hírlevelekhez gyakran mellékeltek képeket is, ezek azonban többnyire nem a leírásban szereplő konkrét eseményt ábrázolták. A kiadók megőrizték és többször felhasználták a katonák összecsapását, a várostromot, a törökök kegyetlenkedését bemutató illusztrációkat, melyek a hiteles tájékoztatás helyett inkább érzelmi vagy hangulati kapcsolódást jelenthettek az olvasóknak. A mohácsi csatáról beszámoló hírlevelek képeinek segítségével a korabeli vizuális tájékoztatás eltérő szintjeit a fakenewstól a korlátozott hitelességű képekig Papp Júlia, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
- Czagány Zsuzsa
- 2022. április 19.
A Zalka-antifonále és töredékei Győrben
Különleges kiállítás nyílt 2022. március 11-én a győri Egyházmegyei Könyvtárban. Magyarország legnagyobb középkori kódexe, a mintegy 80 cm magas, 60 cm széles és csaknem 70 kg súlyú Zalka-antifonále került a tárlóba, mellette megannyi töredékével, azaz a belőle származó, különböző mértékben megcsonkított, földarabolt, méretre szabott és könyvborítóként fölhasznált pergamenlapokkal. A kódex eredetét, történetét és rekonstrukcióját Czagány Zsuzsa, a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport vezetője mutatja be.
- Részletek
- Írta: Czagány Zsuzsa
Különleges kiállítás nyílt 2022. március 11-én a győri Egyházmegyei Könyvtárban. Magyarország legnagyobb középkori kódexe, a mintegy 80 cm magas, 60 cm széles és csaknem 70 kg súlyú Zalka-antifonále került a tárlóba, mellette megannyi töredékével, azaz a belőle származó, különböző mértékben megcsonkított, földarabolt, méretre szabott és könyvborítóként fölhasznált pergamenlapokkal. A kódex eredetét, történetét és rekonstrukcióját Czagány Zsuzsa, a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport vezetője mutatja be.
- Ács Pál
- 2022. április 15.
A Szent László-ének mint zarándokének
Késő középkori magyar verseink egyik legszebbike a Hunyadi Mátyás korában, 1470 körül keletkezett Szent László-ének. Az irodalomtudományt régóta foglalkoztatja az a probléma, hogy vajon mi volt a kiemelkedő esztétikai értékű költemény eredeti, 15. századi funkciója? Kik, mikor, milyen körülmények között, hol és hogyan énekelték a László-éneket? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Ács Pál, a BTK Történettudományi Intézetben 2022. április 5-én megtartott előadásában, amelyet az előadó, az intézet kutatója ismertet.
- Részletek
- Írta: Ács Pál
Késő középkori magyar verseink egyik legszebbike a Hunyadi Mátyás korában, 1470 körül keletkezett Szent László-ének. Az irodalomtudományt régóta foglalkoztatja az a probléma, hogy vajon mi volt a kiemelkedő esztétikai értékű költemény eredeti, 15. századi funkciója? Kik, mikor, milyen körülmények között, hol és hogyan énekelték a László-éneket? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Ács Pál, a BTK Történettudományi Intézetben 2022. április 5-én megtartott előadásában, amelyet az előadó, az intézet kutatója ismertet.
- Huhák Heléna
- 2022. április 1.
Hogyan működik a propaganda? Kommunista agitáció és politikai mozgósítás a pártállam kiépítésének éveiben
1949. május 7-én két angyalföldi agitátor egy „rémhírterjesztő központként” működő fűszerüzletről számolt be jelentésében, amely szerint idejártak a környékről az „összes klerikális vénasszonyok, és ezek ott a templom aljában megfelelően tudnak apostolkodni”. Lényegesen több ismeretünk van a kommunista propaganda ellenségképgyártásáról – így az idézett epizódhoz kapcsolódó egyházellenes politikáról –, mint arról, hogy kik, kiknek szánva és milyen célból készítették az ellenség létezését bizonyítani hivatott agitációs jelentéseket. A nagy számban fennmaradt iratcsoport mögött működő agitációs hálózat bemutatása volt Huhák Heléna 2022. március 22-én, a BTK Történettudományi Intézetben megtartott előadásának témája, amelyet az előadó, az intézet kutatója ismertet.
- Részletek
- Írta: Huhák Heléna
1949. május 7-én két angyalföldi agitátor egy „rémhírterjesztő központként” működő fűszerüzletről számolt be jelentésében, amely szerint idejártak a környékről az „összes klerikális vénasszonyok, és ezek ott a templom aljában megfelelően tudnak apostolkodni”. Lényegesen több ismeretünk van a kommunista propaganda ellenségképgyártásáról – így az idézett epizódhoz kapcsolódó egyházellenes politikáról –, mint arról, hogy kik, kiknek szánva és milyen célból készítették az ellenség létezését bizonyítani hivatott agitációs jelentéseket. A nagy számban fennmaradt iratcsoport mögött működő agitációs hálózat bemutatása volt Huhák Heléna 2022. március 22-én, a BTK Történettudományi Intézetben megtartott előadásának témája, amelyet az előadó, az intézet kutatója ismertet.
- Magyar Zoltán
- 2021. december 9.
Megjelent az erdélyi hiedelemvilág népköltészeti kézikönyve
Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus a nemzetközi folklorisztika eddigi legnagyobb szabású olyan monográfiája, amely típus- és motívumindex formájában, hatalmas adatbázis alapján, 1995 oldal terjedelemben mutatja be egy európai régió prózaepikai hagyományvilágának e szegmensét. A tudományos regiszter olyan kézikönyv, amely az európai kultúrkör egyik leggazdagabb és legváltozatosabb mondavilágába nyújt betekintést átfogó igénnyel. A művet Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be, akinek a gondozásában a négy kötetes kiadvány megjelent.
- Részletek
- Írta: Magyar Zoltán
Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus a nemzetközi folklorisztika eddigi legnagyobb szabású olyan monográfiája, amely típus- és motívumindex formájában, hatalmas adatbázis alapján, 1995 oldal terjedelemben mutatja be egy európai régió prózaepikai hagyományvilágának e szegmensét. A tudományos regiszter olyan kézikönyv, amely az európai kultúrkör egyik leggazdagabb és legváltozatosabb mondavilágába nyújt betekintést átfogó igénnyel. A művet Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be, akinek a gondozásában a négy kötetes kiadvány megjelent.
