+36 1 224 6700   

A Szent László-ének mint zarándokének

Késő középkori magyar verseink egyik legszebbike a Hunyadi Mátyás korában, 1470 körül keletkezett Szent László-ének. Az irodalomtudományt régóta foglalkoztatja az a probléma, hogy vajon mi volt a kiemelkedő esztétikai értékű költemény eredeti, 15. századi funkciója? Kik, mikor, milyen körülmények között, hol és hogyan énekelték a László-éneket? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Ács Pál, a BTK Történettudományi Intézetben 2022. április 5-én megtartott előadásában, amelyet az előadó, az intézet kutatója ismertet.


Késő középkori magyar verseink egyik legszebbike a Hunyadi Mátyás korában, 1470 körül keletkezett Szent László-ének. Az irodalomtudományt régóta foglalkoztatja az a probléma, hogy vajon mi volt a kiemelkedő esztétikai értékű költemény eredeti, 15. századi funkciója? Kik, mikor, milyen körülmények között, hol és hogyan énekelték a László-éneket? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Ács Pál, a BTK Történettudományi Intézetben 2022. április 5-én megtartott előadásában, amelyet az előadó, az intézet kutatója ismertet.


Hogyan működik a propaganda? Kommunista agitáció és politikai mozgósítás a pártállam kiépítésének éveiben 

1949. május 7-én két angyalföldi agitátor egy „rémhírterjesztő központként” működő fűszerüzletről számolt be jelentésében, amely szerint idejártak a környékről az „összes klerikális vénasszonyok, és ezek ott a templom aljában megfelelően tudnak apostolkodni”. Lényegesen több ismeretünk van a kommunista propaganda ellenségképgyártásáról – így az idézett epizódhoz kapcsolódó egyházellenes politikáról –, mint arról, hogy kik, kiknek szánva és milyen célból készítették az ellenség létezését bizonyítani hivatott agitációs jelentéseket. A nagy számban fennmaradt iratcsoport mögött működő agitációs hálózat bemutatása volt Huhák Heléna 2022. március 22-én, a BTK Történettudományi Intézetben megtartott előadásának témája, amelyet az előadó, az intézet kutatója ismertet.


1949. május 7-én két angyalföldi agitátor egy „rémhírterjesztő központként” működő fűszerüzletről számolt be jelentésében, amely szerint idejártak a környékről az „összes klerikális vénasszonyok, és ezek ott a templom aljában megfelelően tudnak apostolkodni”. Lényegesen több ismeretünk van a kommunista propaganda ellenségképgyártásáról – így az idézett epizódhoz kapcsolódó egyházellenes politikáról –, mint arról, hogy kik, kiknek szánva és milyen célból készítették az ellenség létezését bizonyítani hivatott agitációs jelentéseket. A nagy számban fennmaradt iratcsoport mögött működő agitációs hálózat bemutatása volt Huhák Heléna 2022. március 22-én, a BTK Történettudományi Intézetben megtartott előadásának témája, amelyet az előadó, az intézet kutatója ismertet.


Megjelent az erdélyi hiedelemvilág népköltészeti kézikönyve

Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus a nemzetközi folklorisztika eddigi legnagyobb szabású olyan monográfiája, amely típus- és motívumindex formájában, hatalmas adatbázis alapján, 1995 oldal terjedelemben mutatja be egy európai régió prózaepikai hagyományvilágának e szegmensét. A tudományos regiszter olyan kézikönyv, amely az európai kultúrkör egyik leggazdagabb és legváltozatosabb mondavilágába nyújt betekintést átfogó igénnyel. A művet Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be, akinek a gondozásában a négy kötetes kiadvány megjelent.


Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus a nemzetközi folklorisztika eddigi legnagyobb szabású olyan monográfiája, amely típus- és motívumindex formájában, hatalmas adatbázis alapján, 1995 oldal terjedelemben mutatja be egy európai régió prózaepikai hagyományvilágának e szegmensét. A tudományos regiszter olyan kézikönyv, amely az európai kultúrkör egyik leggazdagabb és legváltozatosabb mondavilágába nyújt betekintést átfogó igénnyel. A művet Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be, akinek a gondozásában a négy kötetes kiadvány megjelent.


Hosszú út az „idegen” zsidók galíciai deportálásához

1914 és 1920 között a zsidóság helyzete szinte az egész világon megváltozott. Ezt a változást két tényező idézte elő. Az oroszországi polgárháború folyamán Kelet-Európában mintegy 80-100 ezer zsidót gyilkoltak meg. Ezt a tömeggyilkosság-sorozatot az áldozatok nagy száma miatt elő-holokausztnak is tekinthetjük. Másrészt a világháború végén a zsidóság önálló szereplőként is megjelent a nemzetközi életben. Ennek legmarkánsabb formája a Zsidó Delegációk Bizottságának megalakítása volt, mely a párizsi béketárgyalásokon a kisebbségvédelem ügyét képviselte. A Kelet-Közép-Európában élő zsidóság sorsát mindkét tényező befolyásolta. Az Európa keleti feléből még a világháború folyamán elindult antiszemita hullám a kontinens középső részét 1918/19-ben érte el. Az úgynevezett „idegen” zsidók galíciai deportálásához vezető utat Stark Tamás, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti a Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás 80. évfordulóján.


1914 és 1920 között a zsidóság helyzete szinte az egész világon megváltozott. Ezt a változást két tényező idézte elő. Az oroszországi polgárháború folyamán Kelet-Európában mintegy 80-100 ezer zsidót gyilkoltak meg. Ezt a tömeggyilkosság-sorozatot az áldozatok nagy száma miatt elő-holokausztnak is tekinthetjük. Másrészt a világháború végén a zsidóság önálló szereplőként is megjelent a nemzetközi életben. Ennek legmarkánsabb formája a Zsidó Delegációk Bizottságának megalakítása volt, mely a párizsi béketárgyalásokon a kisebbségvédelem ügyét képviselte. A Kelet-Közép-Európában élő zsidóság sorsát mindkét tényező befolyásolta. Az Európa keleti feléből még a világháború folyamán elindult antiszemita hullám a kontinens középső részét 1918/19-ben érte el. Az úgynevezett „idegen” zsidók galíciai deportálásához vezető utat Stark Tamás, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti a Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás 80. évfordulóján.


Egy értelmiségi szubkultúra természetrajza – interjúkötet Klaniczay Tiborról és a reneszánszkutatásról

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában megjelent Ács Pál és Székely Júlia könyve, A reneszánsz reneszánsza. Beszélgetések Klaniczay Tiborról és a reneszánszkutatásról


A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában megjelent Ács Pál és Székely Júlia könyve, A reneszánsz reneszánsza. Beszélgetések Klaniczay Tiborról és a reneszánszkutatásról


A református templom titkai – régészeti kutatások Sztánán

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatában megjelent a kutatócsoport tagja, Mordovin Maxim és az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa, Zay Orsolya: A református templom titkai. Régészeti kutatások Sztánán című írása. 


A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatában megjelent a kutatócsoport tagja, Mordovin Maxim és az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa, Zay Orsolya: A református templom titkai. Régészeti kutatások Sztánán című írása.