Évfordulók
- Mátyás-Rausch Petra
- 2021. február 24.
„Az mi szabadságunk alább-alább szállott” – megjegyzések II. Rákóczi György és édesanyja, Lorántffy Zsuzsanna kapcsolatához
Négyszáz évvel ezelőtt, 1621. január 30-án született II. Rákóczi György (1621–1660) erdélyi fejedelem. A Rákóczi-család sorsának alakulásával kutatásai során kiemelt helyen foglalkozott Péter Katalin, a BTK Történettudományi Intézet tavaly februárban elhunyt, szeretett és pótolhatatlan professor emeritusa. Lorántffy Zsuzsanna és II. Rákóczi György kapcsolatát ismertető, anya és fia ambivalens viszonyát bemutató összefoglalójában az ő emléke előtt is tiszteleg Mátyás-Rausch Petra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.
- Részletek
- Írta: Mátyás-Rausch Petra
Négyszáz évvel ezelőtt, 1621. január 30-án született II. Rákóczi György (1621–1660) erdélyi fejedelem. A Rákóczi-család sorsának alakulásával kutatásai során kiemelt helyen foglalkozott Péter Katalin, a BTK Történettudományi Intézet tavaly februárban elhunyt, szeretett és pótolhatatlan professor emeritusa. Lorántffy Zsuzsanna és II. Rákóczi György kapcsolatát ismertető, anya és fia ambivalens viszonyát bemutató összefoglalójában az ő emléke előtt is tiszteleg Mátyás-Rausch Petra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.
- Kappanyos András
- 2021. február 5.
Rejtőzködő értékek – Erdődy Edit és a róla elnevezett díj
Erdődy Edit (1946–2010) az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának egykori munkatársa idén lenne 75 éves. Emlékét 2015 óta a születésnapján, február 7-én átadott díj is őrzi. Az évforduló alkalmából Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója írását közöljük.
- Részletek
- Írta: Kappanyos András
Erdődy Edit (1946–2010) az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának egykori munkatársa idén lenne 75 éves. Emlékét 2015 óta a születésnapján, február 7-én átadott díj is őrzi. Az évforduló alkalmából Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója írását közöljük.
- Cieger András
- 2021. február 2.
„Igen csalatkozik az, ki levelekből az írónak jelleméről ítél” – 150 éve halt meg Eötvös József
1871. február 2-án, idén 150 éve hunyt el Eötvös József író, költő, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, illetve Eötvös Loránd fizikus apja. Halálának évfordulója alkalmából levélhagyatékának kutatásáról Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa számol be, akinek vezetésével tízfős kutatócsoport dolgozik Eötvös levelezésének teljességre törekvő kiadásán az NKFIH támogatásával.
- Részletek
- Írta: Cieger András
1871. február 2-án, idén 150 éve hunyt el Eötvös József író, költő, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, illetve Eötvös Loránd fizikus apja. Halálának évfordulója alkalmából levélhagyatékának kutatásáról Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa számol be, akinek vezetésével tízfős kutatócsoport dolgozik Eötvös levelezésének teljességre törekvő kiadásán az NKFIH támogatásával.
- Szolláth Dávid
- 2021. január 19.
„Nem fér bele az írópályák szentesített sablonjába” – száz éve született Mészöly Miklós
Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára jelent meg Szolláth Dávid irodalomtörténész nagyívű monográfiája. A január 19-i jubileum alkalmából a szerző, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa és a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője ismerteti Mészöly Miklós irodalmi pályáját és a Mészöly-emlékév előkészületeit.
- Részletek
- Írta: Szolláth Dávid
Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára jelent meg Szolláth Dávid irodalomtörténész nagyívű monográfiája. A január 19-i jubileum alkalmából a szerző, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa és a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője ismerteti Mészöly Miklós irodalmi pályáját és a Mészöly-emlékév előkészületeit.
- Katona Csaba
- 2021. január 1.
„Szívesen töltöttem volna az év első, s így születésem napját övéim körében” – 200 éve született Slachta Etelka
200 évvel ezelőtt, 1821. január 1-jén született Temesváron a 19. század ismert magyar naplóírója, Slachta Etelka. A BTK Történettudományi Intézet honlapján közölt, napra pontosan 180 évvel ezelőtt kelt naplórészlettel tiszteleg emléke előtt Katona Csaba, a BTK kommunikációs referense, az intézet tudományos munkatársa. Az itt újraközölt szöveggel kívánunk Boldog Új Évet minden olvasónknak!
- Részletek
- Írta: Katona Csaba
200 évvel ezelőtt, 1821. január 1-jén született Temesváron a 19. század ismert magyar naplóírója, Slachta Etelka. A BTK Történettudományi Intézet honlapján közölt, napra pontosan 180 évvel ezelőtt kelt naplórészlettel tiszteleg emléke előtt Katona Csaba, a BTK kommunikációs referense, az intézet tudományos munkatársa. Az itt újraközölt szöveggel kívánunk Boldog Új Évet minden olvasónknak!
- Domokos Mariann
- 2020. szeptember 30.
Tündérek, sárkányok, törpék és boszorkányok – Hogyan váltak a Grimm-mesék magyar népmesékké?
A népmese napját első ízben tizenöt évvel ezelőtt, szeptember 30-án szervezte meg a Magyar Olvasástársaság Budapesten. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott kezdeményezés azóta országos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, amelynek célja a társaság felhívása szerint az, hogy a meseszeretők „ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.” Az 1859-ben Kisbaconban született Benedek Elek születésének napján ünnepeljük a népmesét, e dátum azért is nagyon érdekes választás, mert a köztudatban a legnagyobb magyar mesemondóként élő „Elek apó” nemcsak meséivel, de a Grimm-mesék fordításával is jelentősen hozzájárult a magyar mesekincs alakításához. A magyar nyelvű Grimm-mesehagyomány történetébe Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt bepillantást.
- Részletek
- Írta: Domokos Mariann
A népmese napját első ízben tizenöt évvel ezelőtt, szeptember 30-án szervezte meg a Magyar Olvasástársaság Budapesten. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott kezdeményezés azóta országos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, amelynek célja a társaság felhívása szerint az, hogy a meseszeretők „ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.” Az 1859-ben Kisbaconban született Benedek Elek születésének napján ünnepeljük a népmesét, e dátum azért is nagyon érdekes választás, mert a köztudatban a legnagyobb magyar mesemondóként élő „Elek apó” nemcsak meséivel, de a Grimm-mesék fordításával is jelentősen hozzájárult a magyar mesekincs alakításához. A magyar nyelvű Grimm-mesehagyomány történetébe Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt bepillantást.
További cikkeink...
- „Itt a döntés egyoldalúan történik” – az 1950-es megállapodás és a szerzetesrendek működési engedélyének megvonása
- Szent László levele – az első magyarországi magánlevél és a hatalom természete
- „Egy nemzetek felett álló női parlamentre van szükségünk” – az 1913. évi IWSA kongresszus kulisszatitkai
- Államalapítással Trianon ellen – a Lajtabánság
