Ismertető

Augusztus 3. 18.00

Nagyharsány, Pécsi Bölcsész Udvar, Aralica Kert

Glossza podcast Katlan kiadásban – Bollywood bájai és a kínai Rambó

A filmek fontos szerepet játszanak a nemzeti identitások formálásában, gyakran megjelenítik azt, amilyennek egy ország látni és láttatni szeretné saját magát.

Így van ez Indiában és Kínában, a világ két legnépesebb országában is. Mindkét ázsiai országban több filmet gyártanak és néznek évente, mint Amerikában, s mindkettejük használja a mozit az egységes nemzet kialakulásának elősegítésére, az összetartozás tudatának erősítésére. Az indiai és kínai filmek sokszor a nacionalista érzelmek felkorbácsolását is szolgálják, gyakran megjelennek bennük patrióta szuperhősök vagy az országot érintő külpolitikai konfliktusok. A beszélgetésen arról lesz szó, hogy miként jelenik meg az indiai és a kínai nemzet a két ország filmjeiben, miként szolgálják a mozik az állami célokat, s hogy van-e olyasmi, hogy India vagy Kína kapitány.

Vendégeink:

• Szivák Júlia indológus, a PPKE Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport munkatársa Salát Gergely sinológus, a PPKE Kínai Tanszékének vezetője, a KKI vezető kutatója

Szerkesztők:

• Szilágyi Adrienn, a Bölcsészettudományi Kutatóintézet Történettudományi Intézetének munkatársa
• Szilágyi Zsolt, a Bölcsészettudományi Kutatóintézet Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa

Augusztus 4. 16.00

Nagyharsány, Narancsliget

A Glossza, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast sorozatának beszélgetése

Pécsi Műhely, neoavantgárd művészet, „múzeumutca”, tanárképző főiskola, filmszemle, underground zenei élet, a mára már lebontott Rák vagy a Kispál és a Borz. Csak néhány kiragadott elem a hatvanas- hetvenes és nyolcvanas évek Pécsének mindennapjaiból. Széles körben ismert, hogy a város kiemelt szerepet töltött be az ország kulturális és művészeti életében a rendszerváltás előtti évtizedekben. Sőt, sok tekintetben Budapestnél szabadabb volt. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ez többek között Aczél György lobbitevékenységének is köszönhető. A Kádár-korszak kulturális életének vezető ideológusa ugyanis egyúttal Baranya megye országgyűlési képviselője volt...

A beszélgetésben körbejárjuk, hogy miként vált a Mecsek lábánál fekvő város a hazai kulturális és szellemi élet jelentős helyszínévé az 1960-as évektől kezdve, s miként biztosított menedéket a Budapestről kiszorult művészeknek, zenészeknek és tudósoknak. A múltba visszacsöppenve kísérletet teszünk annak ennek a sajátos vonzerőnek és „varázsnak” az értelmezésére, felelevenítésére.

Vendégek:

• Havasréti József, a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének docense
• Tamási Miklós, a Fortepan szerkesztője

Szerkesztők:

• Bódi Lóránt, a BTK Történettudományi Intézetének fiatal kutatója
• Czeferner Dóra, a BTK Történettudományi Intézetének fiatal kutatója