2022. szeptember 30-án, pénteken kerül sor Bölcsészet sokszínűen – Kutatók Éjszakája a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban című rendezvényünkre. A részletes program elérhető a Katt(anj) a tudományra projekt honlapján, illetve a Kutatók Éjszakája hivatalos oldalán.
A program Facebook-eseménye itt található.
A legtöbb rendezvény előzetes regisztráció nélkül látogatható, viszont néhány program regisztrációhoz kötött, amely a hivatalos honlapon keresztül érhető el. A rendezvény koncerttel, Beck Zoltán és Grecsó Krisztián zenés irodalmi pódiumestjével zárul.
MIT CSINÁL EGY ARCHEOGENETIKUS? HOGYAN LEHET KIOLVASNI AZ AKÁR TÖBB EZER ÉVES CSONTOKBÓL SZÁRMAZÓ GENETIKAI INFORMÁCIÓT?
Mit csinál egy archeogenetikus? Hogyan lehet kiolvasni az akár több ezer éves csontokból származó genetikai információt? Milyen következtetések vonhatók le a kapott eredményekből? Interaktív bemutatónk során választ adunk a felsorolt kérdésekre. Mindenki belebújhat egy „archeogenetikus bőrébe”, láthatóvá teheti a DNS-t és részt vehet egy izgalmas nyomozásban, amelyben a genetikai kódok útvesztőjében kalauzoljuk látogatóinkat.
REGISZTRÁCIÓ A KUTATÓK ÉJSZAKÁJA HONLAPJÁN ITT.
KERESD AZ INFORMÁCIÓKAT AZ ADATTÁRBAN!
Amerikában találtak egy elhagyott házat, amit az érdeklődők jó pénzért szeretnének megvásárolni, de nem tudják, hogy ki a tulajdonos, és így nem juthatnak hozzá. A házban kutakodva az egyik komód fiókjában rábukkantak egy iratra, amiből kiderült, hogy a ház egykori lakói magyarok lehettek. Újságírók vagytok, akiket azzal bíztak meg, hogy ezt kiderítsétek. Kaptatok egy fülest, hogy a BTK Néprajztudományi Intézet Archívumában tárolt dokumentumok között megtalálhatjátok a keresett adatokat. Sajnos a lelketlen és csavaros eszű adattáros, Gyuri nem segít senkinek, sőt sajátos kódrendszere alapján titkosítja az adatokat. Ezzel akarja biztosítani, hogy csak valódi néprajzosok férhessenek hozzá az érzékeny anyagokhoz. Kezdjetek hozzá mielőbb a kutatáshoz, mert szorít az idő: a biztonsági őr már elindult a protokoll szerinti épületbejárásra… szerencsére mindig a földszinten kezdi.
REGISZTRÁCIÓ A KUTATÓK ÉJSZAKÁJA HONLAPJÁN ITT.
CRISPR-CAS9, AVAGY A GÉNTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA AZ EMBERISÉG VÉDELMÉBEN? ETIKUS-E MINDENT MEGTENNI AZ EMBERISÉG ÉRDEKÉBEN, AMIHEZ VANNAK ESZKÖZEINK?
A szúnyogok által terjesztett betegségekben évente több, mint 1 millió ember veszti életét. Génmódosított szúnyogok szabadon engedésével éppen ezekkel a betegségekkel szemben vesszük fel a versenyt. A cél e betegségek visszaszorítása, emberéletek megmentése, azonban több ilyen mértékű és jellegű beavatkozás környezetre gyakorolt hatása kérdéses lehet. Mi van, ha egész fajokat irtunk ki? Morálisan megengedhető-e az emberiség érdekében a bioszféra alakítgatása, s így az esetleges szuperölés is?
ARANYBÁNYÁSZAT, PÉNZVERÉS ÉS ÖTVÖSMŰVÉSZET ERDÉLYBEN
A meghívott előadók megpróbálnák több aspektusból, interaktív eszközök segítségével (képi anyag vetítése többek között) körbejárni a kora újkori erdélyi gazdaság egyik fontos mozgatórugójának számító nemesércbányászat történetét. Szó lesz a korabeli technikai megoldásokról, a nemesércbányászatban rejlő financiális lehetőségekről, az erdélyi bányászat nemzetközi kapcsolódási pontjairól. Ezt követően pedig az érdeklődők megismerhetik, hogy a kitermelt érc milyen formában szolgálta a továbbiakban a fejedelmi állam érdekeit. Egyrészt értékes pénzérméket vertek belőlük, amelyek szavatolták Erdély viszonylagos függetlenségét, másrészt pedig a tárgyi kultúra fejlődését segítették elő, és szemet gyönyörködtető használati, kegytárgyak készültek belőlük.
HOGYAN VADÁSSZA LE A KÖZÉPKORÁSZ A FORRÁSOKAT, ÉS MIKÉNT KELTI ÉLETRE AZOKAT?
Hogyan vadássza le a középkorász a forrásokat, és miként kelti életre azokat? Mit gondoltak a magyar királyról, a magyarokról a külföldiek? Mit jelentettek a ma is használatos fogalmak a középkorban? Hasonló vagy teljesen eltérő problémákkal küszködött a középkori ember, mint a ma embere? Valóban csak érdekházasságok köttettek a középkorban? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket taglaló előadások várják az érdeklődőket a középkorászok boszorkánykonyhájában.
Szereplő kutatók, meghívott vendégek:
Levezető elnök: Weisz Boglárka
16.00 – 16. 15. Bácsatyai Dániel: Vérivó barbár, katonai géniusz, az első keresztény magyar vezér? Bulcsú arcai az egykorú forrásokban és a magyar történetírásban
16.15 – 16.30 Nógrády Árpád: Árpád-kori falvak nyomában (Középkori határjárások rekonstrukciója.)
16.30 – 16. 45 Csákó Judit: Nagy Lajos velencei háborúi a krónikások szemével: históriák és anekdoták
16.45 – 17.00 Kádas István: Mennyi van a rovásodon?
17.00 – 17.15 Horváth Richárd: Hunyadi Mátyás, a legendák királya és a valóság
17.15 – 17.30 Neumann Tibor: Kincstartó István, Hampó úr és Györgyike kancellár. Névadás és ragadványnevek a késő középkori királyi udvarban
18:00 Tárlatvezetés a Mindennapi élet a középkorban c. kiállításban.
A KIÁLLÍTÁS BETEKINTÉST NYÚJT A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG HÉTKÖZNAPJAIBA
A kiállítás betekintést nyújt a középkori Magyarország hétköznapjaiba. Megismerhető a középkori lakóháztípusok fejlődése; az ingatlannyilvántartás rendszere; az „iskolai” tananyag; a kézművesek termékei; a kereskedelem nyitott és zárt színterei; a fizetőeszközök rendszere; a kor gasztronómiája; a hadsereg és fegyvereik; a divat; a szabadidő eltöltésének módjai; a középkori ember lelki, vallási életében szerepet játszó szentkultusz.
KRÍZISEK, FORDULÓPONTOK, TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁK AZ ELMÚLT 12 000 ÉVBEN – ÉVEZREDEK VÁLASZAI A KIHÍVÁSOKRA A LEGFRISSEBB KUTATÁSI EREDMÉNYEK ALAPJÁN
Az emberiség történetében nyomon követhető fordulópontok, korszakhatárok értelmezése nagy kihívást jelent a humán-, élet- és természettudományok számára egyaránt. Hogyan befolyásolták a kritikus események, kataklizmák az egyén sorsát a közösségeken, kultúrákon, népeken belül a különböző történeti korokban? Hogyan hatnak a hasonló események a mai kor emberére? Milyen tanulsággal szolgálhatnak a múltban lezajlott környezeti és társadalmi változások vagy krízisek a jövő emberi társadalmának?
KAMARAKIÁLLÍTÁS ÉS ELŐADÁSOK: A MEGISMERT TÁRSADALMAK JELLEMZŐIRŐL, AKTUÁLIS PROBLÉMÁIRÓL, ÉS A MEGISMERÉSÜK SORÁN SZERZETT TAPASZTALATOKRÓL
A kulturális antropológia meghatározó kutatási módszere a terepmunka, amelynek során a kutató a lehető legközelebbről igyekszik megismerni az illető közösségek életét. A beilleszkedés alapvető feltétele a munkának és része egy ismerkedési folyamatnak, amelynek vannak korlátai, de amely fontos tanulságokkal szolgál a kultúrák közötti együttélés, egymás elfogadása, tisztelete terén. Az NTI Etnológiai Osztályának munkatársai egy kamarakiállítással, illetve a hozzá kapcsolódó előadásokkal mutatják be kutatásaik egy-egy kis szeletét. Beszélnek a megismert társadalmak jellemzőiről, aktuális problémáiról, és a megismerésük során szerzett tapasztalatokról.
KÜLÖNLEGES TÁRGYAK A GYŰJTEMÉNYBŐL
Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény 2008-tól tartozik az MTA gyűjteményei sorába. A 2007-ben felszámolt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), közismert nevén „Lipótmező” pszichiátriai képtárának jogutóda. A gyűjtemény a BTK Művészettörténeti Intézet kezelésében muzeológiai és közművelődési feladatokat is ellátó kutatóhelyként működik. A Kutatók éjszakáján egy-egy tárgy részletesebb bemutatásával készülünk, amit más alkalmakkor nem tárunk a látogatók elé. Az itt dolgozó munkatársak aktuális kutatásaik felől közelítik meg azokat a műveket, amiken keresztül reflektálni tudunk napjaink égető kérdéseire. Jelenleg zajlik a Jakab Irén-hagyaték kontextualizálása. A vele kapcsolatba hozható emlékek, munkája során használt eszköztára, előadásainak vizualizációja apropóján válogatunk néhány olyan munkát, amit beszélgetéseinkben igyekszünk több oldalról szemlélni. Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény dokumentációjának egyes elemei ugyancsak górcső alá kerülnek.
REGISZTRÁCIÓ A KUTATÓK ÉJSZAKÁJA HONLAPJÁN ITT.
EGYEDÜLÁLLÓ ÉS KÜLÖNLEGES ÉPÜLETBEJÁRÁS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÉKHÁZÁBAN, A MŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNY MUNKATÁRSAIVAL.
Egyedülálló és különleges épületbejárás a Magyar Tudományos Akadémia székházában, a Művészeti Gyűjtemény munkatársaival. A séta során térben és időben egyaránt mozgunk, olyan helyekre megyünk, ahová egyébként látogatók nem léphetnek be. A rendhagyó tárlatvezetés a harmadik emeletről indul, és érinti a legfontosabb adminisztratív és reprezentációs tereket. Egyes állomásai találkozások (egykor vagy még ma is meglévő, alkalmanként meghökkentő) (mű)tárgyakkal; feltérképezése azoknak a mindennapi problémáknak, amelyeket az (MTA/BTK) Művészettörténeti Kutatócsoport/Kutatóintézet/Intézet munkatársai évtizedek óta ellátnak az Akadémia műtárgyvagyonának, illetve az azt kezelő MTA Művészeti Gyűjteménynek a szakmai felügyelete során.
REGISZTRÁCIÓ A KUTATÓK ÉJSZAKÁJA HONLAPJÁN ITT.
KÖZÖS GONDOLKODÁSRA HÍVJUK AZ ÉRDEKLŐDŐKET, HOGY A MA ÉS A JÖVŐ KIHÍVÁSAINAK IS MEGFELELŐ IRÁNYBA MOZDÍTHASSUK KUTATÁSUNKAT.
A hosszúhetényi római kori villa (Baranya megye) főépületét Dombay János tárta fel 1940-ben. Tervei szerint régészeti bemutatóhelyet szeretett volna kialakítani, de ez sajnos nem valósulhatott meg. Néhány éve új fejezet nyílt a lelőhely életében. A maradványok tudományos újraértékelésén túl a régészeti bemutatóhely ötletének is helyt kívánunk adni. Napjainkban ugyanakkor komoly kihívást jelent a fenntarthatóság és az “attrakció” biztosítása, mi pedig ehhez széles szakmai és civil erőforrásokat igyekszünk megmozgatni. Programunkban a keretet biztosító előadások mellett közös gondolkodásra hívjuk az érdeklődőket, hogy a ma és a jövő kihívásainak is megfelelő irányba mozdíthassuk kutatásunkat.
BECK ZOLTÁN ÉS GRECSÓ KRISZTIÁN ZENÉS IRODALMI PÓDIUMESTJE
Bóbiták, Apokrifek és Balázsolások egy időutazós esten, ahol megidéződnek a mesterek, zene és irodalom találkozik és kiderül, milyen közösek a gyökereik.
Az írónál gitár van. A zenész meg felolvas. Grecsó Krisztián és Beck Zoli beszélgetnek, mert barátok, olvasnak, mert írnak, zenélnek, mert vannak dalaik.
REGISZTRÁCIÓ A KUTATÓK ÉJSZAKÁJA HONLAPJÁN ITT.