Ismertető

A BTK Történettudományi Intézet és a Rubicon Intézet könyvbemutatót és konferenciát szervez 2022. szeptember 30-án Az oszmán hódítás Európában – Új megközelítések címmel a Magyar Tudományos Akadémia székházának kistermében (1051 Budapest, Széchenyi tér 9.).

Program:

10.00   A muszlim világ európai terjeszkedése  

Köszöntők: 

Molnár Antal (ELKH BTK TTI)

Rácz Árpád (Rubicon Intézet)

10.30   Ágoston Gábor új monográfiája: Az oszmán hódítás Európában. (Fordította: Varga Krisztina, Rubicon Intézet, 2022) A könyvet bemutatja Varga Szabolcs

10.45  Ágoston Gábor (Georgetown University, Washington): Az oszmán hódítás Európában

11.45  Szünet 

Európai összefüggések – levezető elnök: Oborni Teréz

12.00   Molnár Antal (TTI ): A pápaság és az oszmán hódítás

12.30   Pálffy Géza (TTI ): A Habsburg Monarchia és az oszmánok elleni védelem, TTI

13.00   Kenyeres István (Budapest Főváros Levéltára): A Német-római Birodalom szerepe az oszmánellenes védelem finanszírozásában

13.30   Állófogadás

Ütközőzónák – levezető elnök: Molnár Antal

14.00   Oborni Teréz (TTI ): Szulejmán szultán találmánya? A Keleti Magyar Királyságtól az Erdélyi Fejedelemségig

14.30   Varga Szabolcs (TTI ): Horvátország, Szlavónia és az oszmán hódítás

15.00   Szünet – A kötetet dedikálja a szerző

15.15   Kármán Gábor (TTI ): Vazallusállamok az Oszmán Birodalom peremvidékén 

15.45   Ivanics Mária (SZTE): Krími Kánság – Vazallus vagy szuverén?

16.15   Zárszó – A kötetet dedikálja a szerző

Ágoston Gábor új könyve a helyszínen megvásárolható féláron.

A kötetről: 

Az oszmán hódítás és Európa

Hunyadi János nándorfehérvári diadala, a mohácsi katasztrófa, Buda török kézre kerülése és a másfél száz éves török uralom vagy az Erdélyi Fejedelemség története a magyar olvasók számára jól ismertek. Ezek az események azonban részei voltak az Oszmán Birodalom európai és közel-keleti hódításainak, valamint a terjeszkedés során kialakult birodalmi vetélkedésnek és diplomáciai sakkjátszmáknak, amelyek jelentőségüket tekintve a hidegháború korszakának amerikai-szovjet rivalizálásához hasonlíthatók. Ágoston Gábor monumentális munkája az oszmán hódítás ezen tágabb összefüggéseit vizsgálja, bemutatva az Oszmán Birodalomnak Európa és a Közel-Kelet történetében játszott, meghatározó szerepét.

Imponálóan gazdag török és európai források és szakirodalom segítségével bírálja azokat a divatos munkákat, amelyek a multikulturalizmus ideológiájának hódolva az oszmán szultánokban reneszánsz uralkodókat látnak és mindenütt a „kulturális cserekapcsolatokat” keresik. De a szerző elveti azokat a nézeteket is, amelyek a 16-17. század bonyolult geopolitikai játszmáit „a keresztény és muszlim civizációk összecsapására” egyszerűsítik le.

Bemutatja például, hogy miért volt Szulejmán szultán legfontosabb európai szövetségese I. Ferenc francia uralkodó, „a legkeresztényibb király”, miért igyekezett Velence, az oszmánellenes Szent Ligák egyik főszereplője gyorsan lezárni háborúit a Fényes Portával, vagy hogy milyen kényszerpályák között kellett a korabeli szerb, horvát, lengyel, magyar és erdélyi uralkodóknak és politikusoknak politizálniuk.