Az előadás ideje: 2022. november 29., kedd, 16.00 óra
Az előadás helye: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet, Trapéz-terem (B.7.16.) 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.
Az előadás rövid összefoglalója:
Dornbach Márton: Miért nem okafogyott a filozófiai antropológia a 21. században?
A reneszánsz és a felvilágosodás antik gyökerű öröksége az a humanisztikus meggyőződés, miszerint az emberi lény szabadságra, belátásra, alkotásra, és önformálásra való képességénél fogva különleges méltósággal bír és kitüntetett érdeklődést érdemel. E meggyőződés többnyire kimondatlan háttérfeltevése az, hogy az ember nem csupán egyes megfigyelhető jegyek tekintetében különbözik más élőlényektől (ahogy mondjuk a verebek a cinkéktől), hanem abban az alapvetőbb értelemben is, hogy adekvát leírása és megértése szükségessé teszi más élőlényekre nem alkalmazható kategóriák használatát is. Az így értett ún. antropológiai különbség a humán tudományok 19. századi intézményesüléséhez is fontos jogalapot szolgáltatott. Annál feltűnőbb az antropológiai különbségre irányuló érdeklődés háttérbe szorulása a kortárs humán tudományokban, beleértve a filozófiát. Ez a fejlemény nyilvánvalóan összefügg a humanisztikus evidenciák megroppanásával a későmodernitásban. Előadásomban először olyan elgondolásokat vizsgálok meg, amelyek konkrét történelmi tapasztalatokból kiindulva fordulnak szembe a humanizmussal, majd mérlegre teszek néhány elvontabb elméleti megfontolást, amelyre hivatkozva sokan elvetnék az antropológiai különbségre vonatkozó kérdést. Mivel ezek az ellenvetések nem légből kapottak, vizsgálatuk segíthet körvonalazni a filozófiai antropológia feladatait és lehetőségeit.