Ismertető

A BTK Filozófiai Intézet szervezésében kerül sor Bárdos Dániel a Paleoesztétika és az evolúciós fadiagrammok, mint kanonikus ikonok jelentősége című intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

A különböző vizualizációs gyakorlatok központi szerepet töltenek be a paleontológia episztemikus gyakorlataiban, ami szoros összefüggésben áll a történeti tudományok speciális episztemikus státuszával. A rendkívül töredékes adatsorok miatt a mély múlt entitásait és jelenségeit sokszor csak ezeken a vizuális technológiákon és reprezentációkon keresztül tudják megragadni, adattá formálni és manipulálni a kutatók. Derek Turner amellett érvel, hogy a paleotudományok sok gyakorlata olyan inherens esztétikai dimenzióval rendelkezik, ami nem elválasztható attól az episztemikus dimenziótól, amire a legtöbb filozófiai és történeti elemzés tipikusan fókuszál. Turner példáinak többsége a paleontológia gyakorlatorientáltabb területeiről származik; ahogy meg is jegyzi, a paleoesztétikai megközelítés némileg feszültségben áll azokkal a korábbi munkákkal, amik a paleontológia filozófiai és történeti elemzésekor az olyan kifejezetten elméleti területekre összpontosítottak, mint a makroevolúciós kérdések vizsgálata.

Előadásomban amellett érvelek, hogy a paleontológia egyes elméleti területein is hangsúlyos szerepet kap az esztétikai dimenzió. Esettanulmányként azt vizsgálom, hogy milyen szerepet töltöttek be a vizuális reprezentációk a megszakított egyensúly koncepciójának bevezetésekor. A megszakított egyensúly a 70-es években megjelenő, a paleontológia reorientálását célzó paleobiológia egyik legfontosabb korai teoretikus elképzelése volt, ami a fosszilis rekord egy bizonyos tekintetben újfajta olvasatát nyújtotta. Niles Eldredge és Stephen Jay Gould első közös tanulmányában központi szerepet töltöttek be a vizuális reprezentációk: az általuk ortodoxiaként megjelölt filetikus gradualizmust elsősorban sztenderdizált tankönyvi ábrázolások révén támadták. Ez szorosan kapcsolódik Gouldnak a vizualitás tudományban betöltött szerepére vonatkozó nézeteihez. Az előadásban a tanulmányban használt vizuális ábrázolásokhoz kapcsolódóan megvizsgálom az evolúció úgynevezett kanonikus ikonjainak a szerepét és amellett érvelek, hogy egyfelől a megszakított egyensúly értelmezhető bizonyos kanonikus ikonokkal, vizuális tradíciókkal történő szakításként, másfelől pedig az ilyen kanonikus ikonok értelmezésében megnyilvánuló hallgatólagos tudás azt eredményezi, hogy az episztemikus és az esztétikai dimenzió nem választható el élesen egymástól.

Időpont: 2022. november 8. kedd, 14:00

Helyszín: BTK Filozófiai Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, Trapéz terem (B.7.16)

Az eseményhez online módon is lehet csatlakozni a következő linken:

https://us06web.zoom.us/j/82751637904?pwd=VVRJUk9ROE9NVkpyNFhQV0wrdUlYdz09