Mohács fontos viszonyítási pont a magyar történelemben: a „vész” öt évszázad dicsőséges történetét zárja és egyben öt bajokkal teli évszázadnak is a nyitánya. A törökök egykor ellenségeink voltak: a magyar-török háborúk 300 évig tartottak, majd az utóbbi 300 évben egyre jobb lett a kapcsolat. Napjainkban - főként török részről kap ez nagyobb hangsúlyt - baráti a viszony és több kulturális csere lenyomatát érzékelhetjük mindkét országban. Átvettünk egymástól jót és rosszat is, a kapcsolatból gazdagodott a magyar kultúra, de a legnagyobb történelmi katasztrófánk - az 1526. évi mohácsi csatavesztés - is hozzájuk kötődik. Aki eljön erre a török estre ezen gondolatokkal ismerkedhet meg és azokkal az új kutatási eredményekkel, amelyeket az elmúlt években a Fodor Pál és Pap Norbert vezette kutatócsoport feltárt.
17:30 Fodor Pál: A magyar történelem török hagyatéka
A Kárpát-medencét megszálló őseink a földrajzi Európa közepét foglalták el, de országunk az elmúlt ezer évben jobbára mégis e civilizáció határterületének számított. Miközben a magyarság a „latin Nyugat” szerves része lett, sosem feledkezett el keleti gyökereiről. A „keletiség” – amely a magyarság intenzív török kapcsolataira utalva a „török hagyaték” kifejezéssel írható le szimbolikusan – a hódoltság kora óta növekvő mértékben nyert teret a magyar gondolkodásban. Az előadás ennek a magyar történelemben búvópatakként fel-felbukkanó hagyatéknak a sorsát kíséri végig egészen a mai magyar külpolitika „keleti nyitásáig”.
Fodor Pál Széchenyi-díjas turkológus, az MTA doktora, az Osztrák Tudományos Akadémia külső levelező tagja, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója
19:00 Pap Norbert: Mohács, 1526
Egy nap krónikája. Mi történt augusztus 29-én? Az előadásban a mohácsi csatának egy újabb, a helyszínekre és az időpontokra koncentráló rekonstrukciója kerül bemutatásra.
Pap Norbert, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont kutatóprofesszora