Ismertető

„Az ezeréves nemzetfenntartó, nemzetápoló munkában a magyar polgárságnak, az iparosoknak és kereskedőknek nagy részük van. (…) Az iparosok léteztek, dolgoztak és ha kelletett, áldoztak is a hazáért” – állapította meg Sztudinka Ferenc az alig néhány évfolyamot megélt Magyar Ipartörténet című folyóirat 1909. évi kötetének szerkesztői előszavában, majd így folytatta: „Az életökről, az ő munkájukról nincsen nyom a történelemben”.

Noha az azóta eltelt több mint száz év során sok minden megváltozott: jelentősen kibővült a történettudomány terén a kutatás tematikája, megnőtt az egykori hétköznapok megismerése iránti igény, s gyarapodó számban jelentek meg a kézművesek életének és munkájának nyomait feltáró, a kézművesipar múltjának egy-egy vetületét megvilágító munkák, napjainkban továbbra is túlteng a szakirodalomban a politika-, a gazdaság- és a társadalomtörténeti megközelítés. Éppen ezért volt hiánypótló a Szulovszky János által szerkesztett A magyar kézművesipar története című, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiadásában 2005-ben megjelent mű, amely sokat forgatott és hivatkozott kézikönyvvé vált. A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont régi igényt kielégítve vállalkozott arra, hogy az időközben eltelt két évtized újabb szakirodalmi eredményeit is felhasználva egy új, átdolgozott kiadást készítsen elő. A könyv alaposan megújított anyagát gyakorlati megfontolások alapján kötetekre bontva jelenteti meg, elsőként a nagyívű történeti áttekintést nyújtó részt közreadva.

Hogyan tanúskodnak a vasművesség emlékei az avar‒magyar együttélésről? Milyen mesterségeket űztek Árpád fejedelem Kárpát-medencében letelepedő magyarjai? Mit tudunk ma az ún. szolgáló népek rendszeréről? Milyen kapcsolódások mutatkoznak az ókori római művelődésből ismert hét szabad művészet és a kézművesség középkori csoportosítása között? Hogyan bontakozott ki, majd alakult át a magyarországi céhrendszer? Mi jellemezte a három részre szakadt ország kézművességét? Milyen problémákat okozott a 18. század húszas éveitől kezdve a céhek bezárkózása, és milyen állami beavatkozások történtek a céhes visszaélések felszámolása érdekében? A gyáripar hogyan hatott a különböző kézművesiparokra? Milyen mentalitásbeli különbségek mutatkoztak a két világháború közötti iparosnemzedékek között? Az államszocializmus évtizedei alatt milyen esélyei voltak a magánkisipar fennmaradásának? Hogyan szorult satuba a „maszek”, s miként lazult a rá nehezedő nyomás? A rendszerváltás után milyen adottságok segítették elő a sikeres kézműves-karriert? A harmadik évezredben van-e még helye, létjogosultsága a kézművességnek?

Mindezekre a kérdésekre – és még sok minden másra – választ nyújt a Szulovszky János szerkesztésében, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont gondozásában, a Hauszmann Alapítvánnyal együttműködésben kiadott A kézművesipar története Magyarországon című könyv, amelynek 2024. november 14-én 14 órakor kezdődő bemutatójára tisztelettel hívjuk és várjuk a HUN-REN BTK Történettudományi Intézete 5. emeleti tanácstermébe (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.).

 Köszöntőt mondanak:

• Balogh Balázs, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója
• Vassné Bojta Amina, a Hauszmann Alapítvány főigazgatója

A kötetet bemutatja: Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának főosztályvezetője

A kiadvány megvalósításában a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Hauszmann Alapítvány, az MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága, továbbá számos tudományos intézmény kutatója és archívuma működött együtt.

A kötet a helyszínen megvásárolható, ára 6 200 Ft.

A meghívó letölthető. 

Facebook-esemény