A HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztálya 2024. november 19-én 16 órától vitaülést rendez, amelyen A pietizmus nyelve. Az irodalom magára maradása mint az újjászületés következménye címmel Hegedüs Béla tart előadást.
A pietizmus, a kora újkori kegyességi mozgalmak és a korabeli episztemológia kapcsolatát érintő legújabb kutatások eredményeit ismertető előadás a filozófiai, episztemológiai nyelvelméletek és a pietisták nyelvvel kapcsolatos megnyilvánulásait helyezi a középpontba a téma eszmetörténeti jelentőségének és irodalomtörténeti vonatkozásainak tükrében.
Előadásában Hegedüs Béla 2024-es hallei kutatásainak eredményeit foglalja össze. A pietizmus, sőt általában a kora újkori kegyességi mozgalmak és a korabeli episztemológia kapcsolatát érintő, néhány éve megkezdett kutatásai vezettek el az új témához, amelyben a filozófiai, episztemológiai nyelvelméletek és a pietisták nyelvvel kapcsolatos megnyilvánulásait helyezi vizsgálatának középpontjába.
A kérdés tisztázásának – eszmetörténeti jelentőségen túl – bőven vannak irodalomtörténeti vonatkozásai is. Tarnai Andor ezzel a témával kapcsolatos munkái óta szakmai közhely, hogy a pietizmus által inspirált új, XVIII. századi nyelvhasználati módok hatással és befolyással voltak a korban elkülönülő modern szépirodalom nyelvhasználatára is.
Az előadás nem a hasonlóságok keresését tűzi célul, hanem azok lehetséges elméleti alapjait értelmezi.
Fő kérdései: Amikor a pietizmus és a nyelv kapcsolatáról beszélünk, milyen jelentést kell tulajdonítanunk az utóbbinak? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy mit jelentett ez a kifejezés a pietizmus történetének kiemelkedő alakjai számára, amikor fontosnak tartották, hogy beszéljenek róla? A megfigyelésen és mérésen alapuló természettudományok térhódítása hatással volt-e a korabeli nyelvhasználati módokra?