+36 1 224 6700   

Turbék. Szulejmán Szultán szigetvári Türbevárosa a 16–17. századi oszmán–török forrásokban címmel megjelent a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Fodor Pál új kötete.


Turbek fel borito„Szulejmán szultán a kor mércéi szerint elaggott korban, 72 évesen indult – mint utóbb kiderült – utolsó hadjáratára. Nagybeteg volt, de úgy érezte, tartozik magának és hadseregének azzal, hogy rendet teremt a magyarországi területeken, amelyeket több évtizedes, nehéz harcokkal szerzett meg a birodalomnak, de amelyeket az utóbbi időkben a magyar végvári harcosok és a magyar (török szemmel: bécsi) király seregei folyamatosan támadtak.

1566. április 29-én kelt útra azzal a céllal, hogy az oszmán birtokokat leginkább veszélytető három magyar „fővár”: Szigetvár, Eger és Gyula közül minél többet elfoglaljon, s hogy egyszer s mindenkorra stabilizálja a védnökségét élvező Erdélyi Fejedelemséget. Edirne után már nem tudott lóra ülni, ezért kocsin tette meg a hátralévő utat. Augusztus 9-én ért Szigetvárra, díszes sátorvárosát a vártól keletre található semlékhegyi-zsibóti (ma turbéki) szőlőhegyen verték fel, ahonnan jó rálátás nyílt a várra. Innen figyelte, ahogy katonái irtózatos erőfeszítéssel lépésről lépésre hatolnak előre a négy részből álló és egy mesterséges tó közepén elnyúló Sziget városában és külső várában.

mohacs5Minél nagyobb részt tudhatott magáénak a várból, annál jobban fogyott az ereje. A következő hónap elején már csak hálni járt belé a lélek, s szeptember 7-én éjjel egy és két óra között – ahogy Istvánffy Miklós magyar történet író tudta – »betegségtől s vénségtől is megnehezedvén, s megveszett első szárcsontjának fájdalmához hasa folyása is rája érkezvén« sátrában meghalt.

A sors ezúttal nem volt kegyes hozzá, nem élvezhette még egyszer a siker ízét. A diadal ugyanis, amelyik tizenharmadik hadjáratát koronázta (volna) meg, kicsit később, déltájban következett be, miután Zrínyi Miklós, a szigetvári vár kapitánya maradék katonái élén kirontott a lángokban álló belső várból, és hősi halált halt a vár hídján.”

Azon a helyen, ahol Szigetvár 1566. évi ostroma idején a szultán sátrát felverték és ahol a vár elfoglalása előtt néhány órával elhunyt uralkodó holtteste 42 napig feküdt a földben, az 1570-es évek közepén emléktürbét (sírkápolnát) építettek Szulejmán tiszteletére. Hamarosan újabb épületeket (mecsetet, derviskolostort, kaszárnyát, védőpalánkot) emeltek körülötte, és az egykori táborhelyből az oszmán világ egyik kedvelt kegy- és zarándokhelye lett.

TurbekSzulejmán szultán Szigetvár mellett, a turbéki szőlőhegyen álló síremlékének tudományos rekonstrukciója. Készítette: Pap Norbert és Kitanics Máté

Fodor PalAz oszmán-törökök kiverése után a kegyhely elpusztult, de a helyiek sokáig emlékeztek rá, s jószerivel csak a huszadik században felejtették el, hol is volt egykor. Az utóbbi évek történeti, történeti földrajzi, geofizikai, környezettörténeti kutatásai és régészeti ásatásai nyomán ez a maga korában különleges hely egyre jobban feltárulkozik előttünk.

A „Türbeváros” létrehozásának körülményeibe, működésébe és mindennapi életébe nyújtanak betekintést azok a 16–17. századi oszmán-török források, amelyek a kötetben eredetiben és magyar fordításban olvashatók.

A bevezető tanulmány a „Türbeváros” létesítésével és további sorsával kapcsolatos ismereteket összegzi.

A kötet címnegyede itt, a tartalomjegyzéke itt érhető el.

A kötet rövidesen megvásárolható lesz a Penna Könyvesboltban (e-mail: ), és megrendelhető lesz a e-mail-címen.

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail