Hírek

Új archeogenomikai fókuszú tanulmány jelent meg a lovak háziasításának történetéről a Nature-ben, melyben magyarországi bronzkori leleteket is vizsgáltak. A toulouse-i Paul Sabatier Egyetem CAGT kutatóközpontjában Ludovic Orlando által vezetett 162 tagú ERC Pegasus kutatócsoport nagyszabású kutatásában az ELKH BTK Archeogenomikai Intézet és Régészeti Intézet, valamint a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régész, archeozoológus és archeogenetikus munkatársai is részt vettek. A Pablo Librado első szerzőségével jegyzett tanulmány újabb mérföldkövet jelent a lovak eredetének és háziasításuk történetének megismerésében. 

A középiskolai történelemtanárok számára 2021. október 2-án mutatták be a Mindennapi élet a középkori Magyarországon című kiállítást, amely a „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport munkája keretében, tudománynépszerűsítés érdekében készült. A kiállítás tablói az oktatástól, a gasztronómián, a lakó- és kereskedelmi tereken át a pénzverésig nyújt betekintést a középkori ember hétköznapjaiba. A vándorkiállítás a jövő évben indul útjára a Kárpát-medence különböző településeit és középiskoláit felkeresve. A kiállítás egyes tablói 2021 novemberében, a Tudomány hónapja rendezvénysorozat keretében, a Humán Tudományok Kutatóházának aulájában szabadon megtekinthetők.

2021. szeptember 8-án rendezték meg a Takáts Gyula és Tüskés Tibor levelezése 1959–2008 című kötet (Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2021) ünnepélyes bemutatóját a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Kaposváron élt Takáts Gyula és a pécsi Tüskés Tibor levelezéséből pontos és hiteles képet kapunk a 20. század második felének több, a magyarországi irodalmi élet szempontjából fontos időszakáról, eseményéről, rendezvényéről, amelyeken szervezőként, szereplőként vállaltak szerepet. Az első ilyen folyamat a Jelenkor folyóirat indulása és működésének első hat éve, amikor Tüskés Tibor a kezdetektől a lap szerkesztőségének munkatársa, majd 1960–1964 között főszerkesztője volt.

A 31 ország 68 kutatója által összeállított és aláírt útmutatást és nyilatkozatot David Reich harvardi munkacsoportja kezdeményezte. A munka alapját képező 2020 novemberében rendezett online, világméretű és multidiszciplináris részvétellel zajló műhelymunka fókusza az archeogenetikai vizsgálatok etikai problémáinak és irányelveinek megvitatása volt. A résztvevők (köztük Bánffy Eszter és Szécsényi-Nagy Anna) az esettanulmányok és régiós kutatási nehézségek megtárgyalása után egyetértettek abban, hogy szükséges egy olyan nemzetközi útmutatás és irányelv csomag kidolgozása, amelyhez később a genetikus, antropológus és régész szakma igazodni tud majd, és rögzíti a humán archaikus DNS kutatás világviszonylatban is érvényesíthető alapvető etikai szabályait.

Széchenyi Ágnes, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és Kecskés D. Gusztáv, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa 2021. október 1-én részt vett a Fejtő Ferenc gondolatainak és munkásságának jelentősége napjainkban címmel rendezett nemzetközi kerekasztal konferencián, amelyre Fehérvárcsurgón a Károlyi-kastélyban került sor, s melyet megtisztelt Horvátország nagykövete, őexcellenciája Mladen Anderlic is.

2021. október 7-én mutatták be a Jezsuiták Magyarországon. A kezdetektől napjainkig című kötetet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál pápáról elnevezett dísztermében. A rendezvényt Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója nyitotta meg, míg a könyvet többek között Balogh Margit, a BTK általános főigazgató-helyettese, BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója mutatta be. Az eseményről a Magyar Kurír közölt beszámolót, amely itt olvasható.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének Újkori Osztálya 2021. szeptember 10-én rendezte meg „Az átmenet kora, 1850–1870” című konferenciát. Ezen időszakot korábbi vizsgálatok leginkább átmeneti időszaknak tekintették, főként politikatörténeti vonatkozásai kerültek középpontba, a köztörténeti események alapján pedig sokszor negatív előjellel látták el. A műhelykonferencia az intézményesülés, a magyarországi modernizáció, a gazdasági és társadalmi átalakulás különböző szintjein és szereplőin keresztül igyekezett új kutatási szempontokat felvetni a megjelölt időszakban.

A Politikatörténeti Intézet (PTI) szeptember 5-i podcast adásának vendége Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője, Egry Gábor, a PTI főigazgatója és Klement Judit, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa voltak, akiket nemrég megjelent Kérdések és válaszok a dualizmusról, 1867–1918 című kötetük kapcsán kérdezett Prosinger Lívia a problémafelvetésekről, aktuális vonatkozásokról, társadalmi hatásokról, illetve a soknemzetiségű országról.

A BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, Szoliva Gábriel OFM közbenjárására „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két tagja, Gilányi Gabriella és Czagány Zsuzsa 2021. szeptember 20-án látogatást tehetett a horvátországi Šibenik ferences (minorita) kolostorában (Samostan Sv. Frane), ahol az ott őrzött 15. századi ún. Laskó Demeter-kódexet tanulmányozhatta a kolostor könyvtárosa, Fra Ivan szíves engedélyével.

A Kaffka Margit-díj, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Társadalmi Nemek Tudománya (TNT) Kutatócsoportja alapított 2019-ben, másodszor került átadásra 2021. szeptember 24-én, a kutatócsoport által szervezett éves konferencia megnyitóján. A kuratórium a kiemelkedő feminista kutatói és tudományszervezési teljesítményt elismerő díjra ez évben beérkezett ajánlásokból 2021-ben Joó Máriafilozófusnak ítélte oda a Kaffka Margit-díjat. A szakmai elismerés egy Emléklap, a Lilith Öröksége feminista festőnők csoportjának közös alkotása. A díjat odaítélő kuratórium tagja Tatai Erzsébet, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa is. 

Megjelent a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet és az Archaeolingua Alapítvány közös könyvsorozata, a Hereditas Archaeologica Hungariae 4. kötete. A könyv az Az arany évszázada: Az Avar Kaganátus felemelkedése és tündöklése a Kárpát-medencében címet viseli, szerzője a Régészeti Intézet munkatársa, Bollók Ádám.

Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia. A hangszerek átadására 2021. október 5-én került sor a múzeumban, amelyen részt vett az MTA részéről Kondácsné Dallos Sarolta gazdasági igazgató és Csákiné Tóth Piroska vagyongazdálkodási szakreferens, illetve Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, Baranyi Anna, a Zenetörténeti Múzeum vezetője, Brauer-Benke József, a múzeum tudományos főmunkatársa, továbbá a hangszerek felajánlói.