Hírek

Bővített, átszerkesztett, angol nyelvű változata jelent meg a napokban az Új korszak határán: Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában című tanulmánykötetnek. A B. Szabó János és Fodor Pál szerkesztésében 2019-ben kiadott könyv célja az volt, hogy „a mohácsi csata egyetemes hadtörténeti összefüggéseinek jobb megértéséhez” kínáljon fogódzókat. A korábbiak mellett öt új tanulmány kapott helyett benne, amelyek részben további országok (Svájc, skandináv államok) hadügyéről, részben a kor általános hadügyi változásairól (pénzügyek, lőfegyverek, taktika stb.) adnak áttekintést. A kötet borítója és címnegyede itt, a tartalomjegyéke pedig itt olvasható.

Két rendezvényt tartott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Bartók Archívuma október 29-én az intézet Bartók termében: a „Bartók vonósnégyesei” címmel, a Zeneakadémia Bartók Világversenyének keretében rendezett nemzetközi konferenciát, valamint a Bartók Archívum alapításának 60. évfordulójára emlékező, színes programokban gazdag ünnepséget.

Túl a sövényen címmel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában jelent meg Kappanyos András új kötete, amely a szerző Bajuszbögre, lefordítatlan című monográfiájának folytatása, továbbgondolása. A kötet célja, hogy pontosabban leírja a magyar műfordítás-hagyomány speciális helyzetét, feladatait, eredményeit, társadalmi meghatározottságát, és általánosabb igénnyel vizsgálja az irodalmi fordításnak azokat a tényezőit, amelyek más-más stratégiákat követelnek, különböző ismérveket rendelnek a kulturális transzfer sikerességéhez.

2021. november 5-én mutatták be a Katolikus egyházi társadalom Magyarországon című könyvsorozatot a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében. A rendezvényt Molnár Antal, az Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója nyitott meg. A program apropóját az adta, hogy idén nyáron megjelent Csibi Norbert, Forgó András és Gőzsy Zoltán szerkesztésében a sorozat negyedik kötete a Katolikus egyházi társadalom Magyarországon a 19. században címmel. 

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága a kutatók anyagi és erkölcsi megbecsülésének kifejezésére alapította meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díjat és a fiatal kutatók elismerésére szolgáló Bárány Róbert-díjat, ezenfelül elindította a kutató professor emeritus címek adományozását. A 2021. évi ELKH Díjátadó Ünnepséget a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozata keretében november 9-én tartották az MTA székházában. Az ELKH Díjat Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója nyerte el. Bárány Róbert-díjat vehetett át a BTK munkatársai közül Bukáné Kaskötő Marietta, a BTK Zenetudományi Intézet fiatal kutatója, Draskóczy Eszter, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa és Nagy Eszter, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos segédmunkatársa. Kutató professor emeritus címet pedig Gyáni Gábor, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora kapott.

A „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának októberi számában a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora, Zsoldos Attila Hová dugjam? című írását közölték.

Eötvös József halálának 150. évfordulója alkalmából 2021. november 5-én egész napos emlékkonferenciát tartottak Ercsiben, amelyen kollégánk, Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa Eötvös akadémiai elnöki tevékenységéről tartott előadást. A népes hallgatóság előtt megrendezett tanácskozáson az általa vezetett Eötvös-kutatócsoport több tagja, Bárány Zsófia, Gángó Gábor és Tamás Ágnes szintén előadással vett részt. Az előadások videón is megtekinthetők.

A Humán Tudományok Kutatóházának aulájában a Tudomány ünnepe alkalmából egész hónapban szabadon megtekinthetők a Mindennapi élet a középkori Magyarországon című vándorkiállítás már elkészült tablói, amely a „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport munkája keretében készült (az NKA 201113/00407. sz. projekt támogatásával). A kiállítás a jövő évben indul útjára a Kárpát-medence különböző településeit és középiskoláit felkeresve.

„Senkinek gyanúsága se lehessen hibás életükről”. Házassági krízisek a 18–19 századi Szilágyságban címmel jelent meg Tőtős Áron, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum munkatársa írása a Családtörténetek blogon. A tanulmány a 18–19. századi családok belső konfliktusaiba enged bepillantást egy partiumi falu egyháztanácsi jegyzőkönyvei alapján.

Pódiumbeszélgetést tartottak Szegeden Ács Pál és Székely Júlia A reneszánsz reneszánsza – Beszélgetések Klaniczay Tiborról című interjúkötetéről, amely a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában jelent meg Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója előszavával (a könyvről részletesen itt számoltunk be). Az eseményre november 5-én délután került sor a Szegedi Akadémiai Bizottság Székházában, a SZAB Tudósklub Egyesület rendezésében. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet 2021. október 21–22-én Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században címmel tartotta meg a női írás 19. századi történetének feltárását ösztönző biennális konferenciasorozatának harmadik rendezvényét. A konferenciáról Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet 19. századi osztályának munkatársa, a sorozat szervezője készített beszámolót.

A 2021-ben megjelent Szent László emlékkönyv a Bölcsészettudományi Kutatóközpont több munkatársának tanulmányát is tartalmazza. A kötet szerzői között szerepel Kerny Terézia, a BTK Művészettörténeti Intézet nemrég elhunyt tudományos munkatársa, Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Szovák Kornél, a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatója és Zsoldos Attila, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora. A Bódvai András szerkesztésében és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kiadásában napvilágot látott emlékkönyv célja egyrészt az emlékév elmúltával is maradandó nyomot hagyni a Lovagkirályra való emlékezésnek, másrészt teret adni a legújabb kutatások bemutatásának, hogy tartalmában is méltó és megkerülhetetlen legyen a kötet Szent László személyével és művével foglalkozó irodalomban.