Az International society for hymnological studies (IAH) 2024. július 29. és augusztus 4. között Prágában tartotta kétévente esedékes nemzetközi tudományos konferenciáját mintegy 60 résztvevővel.
A munkaközösség a liturgikus, gyülekezeti, templomi és vallásos ének és zene kutatásával és ápolásával foglalkozik a történetitől a kortársi egyházi énekanyagig és énekeskönyvekig, nemzetközi, felekezetközi és interdiszciplináris platformon. Jóllehet az IAH tagságában 31 ország képviselteti magát Izlandtól Taiwanig, Finnországtól Dél-Afrikáig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, a témákban és az aktivitásban is folyamatosan érzékelhető az európai túlsúly. Érthető tehát, hogy a társaság mindig is szorgalmazta a brit és tengeren túli Hymn Socety-k működését és az azokkal való kapcsolattartást. Az IAH 1959-es alapításának hetvenedik évfordulójához közeledve a 32. internationale Studientagung der Internationalen Arbeitsgemeinschaft für Hymnologie című prágai konferencián útjára indították az „IAH History” projektet, mely a magyar zenetörténészek számára is tartogat érdekességeket. Az 1970-es és 1980-as években a magyar himnológia ugyanis korszakos egyéniségein (Csomasz Tóth Kálmán, Czeglédy Sándor, Papp Géza, Schulek Tibor és mások) keresztül nagy tekintéllyel volt jelen a testületben; olyannyira, hogy 1983-ra Budapest kapta a 12. nemzetközi tudományos konferencia rendezési jogát.
Az idei prágai tudományos tanácskozásra a vendéglátó városhoz illő tematikát jelöltek meg a szervezők: Több mint 500 éve nyomtatott és élő egyházi énekek. Az 1501-ben megjelent cseh énekeskönyv és hajtásai. A délelőttökön meghívott előadók, különböző tudományterületek (liturgia-, irodalom-, nyelv-, könyv-, zenetörténet) és résztémák specialistáinak a főtémához, a cseh protestáns felekezetek népnyelvű énekeihez kapcsolódó nagyelőadásait hallgatták a résztvevők. A közép-európai történetet a világegyházra tágította ki a Moravian Church Karib-térségi provinciájából érkezett tiszteletes és zeneigazgató, Mikie Roberts prezentációja. Délutánonként párhuzamos szekciókban kötetlen tárgyú előadások hangzottak el. Az egyik német nyelvű szekcióban tartott előadást Papp Ágnes is, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa olyan magyarországi 16–17. századi, kora protestáns, illetve katolikus énekekről, amelyek forrásaként bizonyítottan a 16. századi utrakvista és a cseh testvérek felekezetéhez tartozó énekeskönyveket lehet megjelölni.
A konferenciának az Univerzita Karlova pedagógiai fakultásának Prága Nové Mĕsto negyedében található épülete adott otthont, a kísérőprogramoknak a környékbeli templomok biztosítottak méltó, inspiráló helyszínt. A tudományos részhez szervesen illeszkedtek az énekeskönyv-bemutatók, a koncert, a „paper-less singing” workshop, az istentiszteletek és a közös éneklések. A minden szempontból kiemelkedő „Hymn Festival” programján (szerkesztők: Miklós Réka, Tomáš Slavický és Ladislav Moravetz) a közép-európai régió késő középkor és a reformáció óta közös dallamai hangzottak fel szakszerű ismertetésekkel váltakozva. A több mint 500 év távlatában, a latin mellett számos nemzeti nyelven kultivált és ma is élő egyházi énekeket a kézbe adott éneklapok alapján, orgonakísérettel a konferencia résztvevői szólaltatták meg soknyelvűen „rögtönözve” több mint egy órán keresztül. A korai cseh reformáció és a cseh egyházi ének „hőskoráról” alkotott képet mélyítette el a szakemberek vezette két tartalmas kirándulás a huszita mozgalom fellegvárába (Tábor), a Husznak menedéket nyújtó vidékre (Kozí hrádek), a cseh testvérek működtette nyomda és mecénásának emlékhelyeire (Králice, Námĕšť nad Oslavou).
Papp Ágnes
