A VAART projekt (NKFIH/OTKA K143099 projekt) munkatervének megfelelően a HUN-REN BTK Régészeti Intézet munkatársai 2024 első felében is folytatták a csókakői vár uradalmi településeinek kutatását.
A munka a székesfehérvári Szent István Király Múzeummal kötött együttműködési megállapodás keretében és a Fejér Vármegyei Kormányhivatallal együttműködésben folyt.
A Fehérvárcsurgó határában végzett terepbejárások, melyek a középkorban jelentős – egykor templommal, udvarházzal is rendelkező – Igar település helyének felderítésére irányult, megerősítették a korábbi kutatási eredményeket: a település a területen végzett földmunkák következtében mára – valószínűleg teljesen – elpusztult.
Terepbejárás Fehérvárcsurgó határában (Igarpuszta)
A tavaszi kutatások során Csákberény határában sikerült azonosítani és felmérni az egykori Berény település templomának maradványait, a geofizikai felmérést Stibrányi Máté és munkatársai (Munifex Kft.) végezték.
A következő helyszín – Gánt-Boldogasszonykápolna – a Vértes déli lábánál fekvő Gánttól északnyugatra, a hegység belsejében elterülő völgyben található. Az írott források szerint itt kereshető a csókakői vár birtokaként jegyzett Boldogasszonykápolna falu helye.
A Vértesi Natúrpark igazgatója (Viszló Levente) és a Fejér Vármegyei Kormányhivatal (Lencsés Zsuzsanna) együttműködésének köszönhetően a területen már korábbról ismert volt egy régészeti korú kőrom, mely az erdőben helyezkedik el. Az első bejárás idején középkori lelet nem került elő a rom környezetéből, a rom kikövetkeztethető méretei és formája alapján a kutatók nem látták bizonyíthatónak, hogy Boldogasszonykápolna névadó objektumának (kápolna, templom) maradványait lokalizálták.
Az erdőben álló kőfalak
Terepbejárások a völgyben
A második alkalommal, Lencsés Zsuzsanna kezdeményezése nyomán, az intézeti kollégák mellett, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum régészei, Reich Szabina és Berek Veronika vezetésével a múzeumbarát fémkeresősök is részt vettek a terepbejáráson. Az elsődleges cél az építmény korának meghatározása volt, a rom környéki középkori leletekkel, egy középkori lelőhely dokumentálásával a romot is biztosabban köthették volna a középkorhoz.
Fémkeresős közösségi régészeti nap Gánt határában
A kőromok körül egy-két jellegzetes középkori kerámiatöredék került elő, a romtól keletre, délkeletre levő, valamivel magasabb dombon pedig III. Béla réz tálkapénzeire bukkantak a műszeres fémkeresők.
III. Béla tálkapénze
A rom a közelében talált csekély Árpád-kori leletanyag alapján lehet Árpád-kori eredetű is, de a szűkebb és tágabb környezetében regisztrált egyéb korú (főként római kori) – jelentősebb – leletek és lelőhelyek alapján kora és funkciója továbbra is bizonytalan. A kérdést a további terepi kutatások, földfelszín alatti falmaradványok geofizikai felmérése, az építmény alaprajzának meghatározása fogják eldönteni.
A romtól északra a terepbejárások nyomán intenzívebb római kori és az újkori megtelepedés nyomai kerültek elő (római kori emailos korongfibula, újkori övcsatok, valamint jól keltezhető római kori kerámiadarabok).
A fémkeresős kutatás során talált fémtárgyak
A terepbejárásokon részt vettek: Kovács Bianka, Kovács Gyöngyi, Nádai Zsófia, Zatykó Csilla (HUN-REN BTK Régészeti Intézet), továbbá Berek Veronika, Reich Szabina (Szent István Király Múzeum), a SZIKM fémkeresős csapata, valamint Lencsés Zsuzsanna (Fejér Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály). A Régészeti Intézet munkatársai köszönetüket fejezik ki mindenkinek, aki közreműködött a projektben.
