Molnár Antalt a Történettudományok Pápai Bizottságának tagjává nevezte ki Ferenc pápa. Fodor Pál az M5 A Nagyok című műsorának vendége volt. Arpadiana címmel az Árpád-kori Magyarországról indult angol nyelvű könyvsorozat. Megjelent a Glossza, a BTK tudományos ismeretterjesztő podcast-sorozata. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából több munkatársunk is nyilatkozott. Cikkünkben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont februári médiamegjelenései közül válogattunk.
Fodor Pál turkológus, történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója volt a vendége az M5 televíziós csatorna A Nagyok című műsorának, amelyben Ugron Zsolna író beszélget a magyar kultúra és sport legendás nagyjaival titkokról, életről, sikerekről, kudarcokról. A beszélgetés első részét 2021. február 20-án, a második részét pedig 2021. február 27-én vetítették.
Ferenc pápa a Történettudományok Pápai Bizottságának (Pontificio Comitato di Scienze Storiche) tagjává nevezte ki Molnár Antalt, a BTK Történettudományi Intézetének igazgatóját, írta az Index. A rangos vatikáni testületnek 67 éves fennállása óta ő az első magyar tagja, kinevezése élénk sajtóvisszhangot keltett. Molnár Antalt az M1 Híradó, és a Vatikáni Rádió is kérdezte az új megbízatással járó felelősségrről, az ebben rejlő lehetőségekről Magyarország történelmi és jelenlegi szerepének pozicionálására, tematizálására. A Karc FM Keresztény értékek című műsorában arról kérdezték, mit jelent ez a kinevezés a történész karrierje szempontjából. A témában készült interjúk és cikkek itt olvashatók.
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából több kollégánk is interjút adott. 2021. február 22-én a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Stark Tamás az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában a szovjet fogságba került magyarok sorsáról beszélt. 2021. február 25-én pedig a Bonum TV Délelőtt című műsorában a BTK általános főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa Balogh Margit, és az intézet tudományos munkatársa, a BTK kommunikációs referense Katona Csaba válaszolt a kérdésekre: Slachta Margitról, illetve az áldozatokról és elkövetőkről esett szó.
A Jazzy Rádió Millásreggeli című műsora Mesél a múlt rovatának minden kedden vendége Katona Csaba mint történész szakértő. Február 2-án arról emlékezett meg, hogy 145 éve hunyt el Deák Ferenc, 150 éve hunyt el báró Eötvös József. Egy héttel később a 17 évesen tragikus hirtelenséggel meghalt Nadja Ruseva, szovjet/orosz grafikusművész emlékét idézte fel. Február 16-án a 25 éve elhunyt Miloš Kopeckýről, a legendás cseh színészről beszélt. Végül a 200 éve született Feszl Frigyes építész, a romantikus építész egyik legismertebb hazai mestere emlékét idézte fel. Ezen kívül február 13-án az M5 csatorna Magyar Krónika című adásának vendégeként a (buda)pesti tőzsde történetéről kérdezték. Február 14-én a Kossuth Rádió Korkóstoló című magazinjában a sörfőzés történetéről beszélt. Február 27-én pedig a Blikknek adott interjút a himlő történetéről.
Az Árpád-kori Magyarországról indított angol nyelvű könyvsorozatot Arpadiana címmel a BTK, Fodor Pál és Zsoldos Attila szerkesztésében. A témában megjelent cikkek itt találhatók.
Elindult a Glossza című tudományos ismeretterjesztő podcast-sorozat, amelyről Szilágyi Adrienn nyilatkozott az M5 Híradónak. A műsor célja a tudományos eredmények közérthető bemutatása. Az első epizódban Hodosán Róza és Mitrovits Miklós beszélget a lengyel–magyar ellenzékiség történetéről. A témában megjelent további cikkek itt olvashatók.
Az Árpád-ház Program keretében megújították Engel Pál Magyarország középkori településtörténetéről húsz évvel ezelőtt CD-ROM-on kiadott adatbázisát, amely a fejlesztésnek köszönhetően bárki számára elérhetővé vált az interneten, írta az Index. A témában megjelent cikkek itt olvashatók.
Bolya Mátyás, a BTK Zenetudományi Intézetének munkatársa, archívumvezetője az Örökség című televíziós műsorban volt látható, írta a Magyar Nemzet.
A Könyvterasz 2021. február 6-án jelentett meg interjút Gyáni Gábor akadémikussal, a BTK Történettudományi Intézet ny. kutatóprofesszorával, akinek A nő élete – történelmi perspektívában című munkája a női nem 19. és 20 századi hazai társadalomtörténetét elemzi. A szerzőt többek között arról kérdezték, hogy mikor megy végbe az „egyenjogúsítás” a történelmi szemléletben, férfiak kellettek-e ahhoz, hogy radikális változás álljon be a nők jogi státuszában.
A Pécs Története Alapítvány, a Kronosz Kiadó, valamint a BTK gondozásában megjelent a Pécs története monográfia-sorozat harmadik kötete A hódoltság kora (1543–1686) címmel. Ennek apropóján az Újkor.hu tett fel kérdéseket Pécs török kori múltjáról a kötet két szerzőjének, Sudár Balázsnak és Varga Szabolcsnak.
A részletek és további médiamegjelenéseink megtekinthetők ide kattintva.
