Magyar Egyház- és Teológiatörténeti Akadémia (META) Egyesület és a Történészcéh Egyesület 2021. május 27–28-án hetedik alkalommal rendezte meg az Egyháztörténészek Országos Találkozóját. A 2014-ben induló egyháztörténeti konferencia idén visszatért Pécsre, ahol a helyszínt a Zirci Ciszterci Apátság pécsi látogatóközpontja biztosította. A rendezvényen részt vett Balogh Margit, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Bednárik János, a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa, Horváth Gergely Krisztián, a BTK TTI tudományos főmunkatársa, „Lendület” kutatócsoport-vezetője, a kutatócsoport tagja, Csikós Gábor és Varga Szabolcs, a BTK TTI tudományos munkatársa is. Az előadásokról videófelvétel is készült.


Egyhaztortenet 1

Az Újkor.hu törtnettudományi ismeretterjesztő portálon Varga Mátyás Gábor számolt be az eseményről, cikkéből néhány részletet közlünk:

Az Egyháztörténészek VII. Országos Találkozójának megnyitó előadását egy könyvbemutató követte, melyen különböző egyháztörténeti műhelyek számoltak be frissen megjelent köteteikről. Elsőként Balogh Margit (ELKH BTK TTI) és Dénesi Tamás (Pannonhalmi Főapátsági Levéltár) a 17 kötetet tartalmazó zsinati sorozat legújabb kiadványát, A pannonhalmi egyházmegye zsinatai című kötetet mutatta be. A történettudományi érték mellett a kiadványt a bencés rend gyakorlati okokból is várta, hiszen egy most összeállítandó lelkipásztori programhoz hasznos tapasztalatokat gyűjthetnek belőle. Balogh Margit hozzáfűzte, hogy a zsinati sorozat következő állomása az erdélyi magyar zsinatokról, valamint az 1848–1849-re tervezett, de elmaradt nemzeti zsinatról szóló munka elkészítése lesz.

A  Vigilia-Est keretében Görföl Tibor, a Vigilia főszerkesztője, a pécsi bölcsészkar filozófiai tanszékének egyetemi docense beszélgetett Várszegi Asztrik Szent Benedek-rendi emeritus pannonhalmi főapáttal az 1935-ben megalapított Vigilia folyóirat múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A találkozót Varga Szabolcs (ELKH BTK TTI) moderálta. A beszélgetés egyik fő témája a folyóirat különböző politikai környezetben betöltött szerepének bemutatása volt (a megalakulástól kezdve a Rákosi- és Kádár-korszakon át egészen napjainkig), valamint a folyóirat fogadtatása a katolikus egyház részéről.

Az alsópapság helyzete a 18–20. században című kerekasztal-beszélgetés résztvevői Fazekas István (ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék), Bárth Dániel (ELTE BTK Néprajzi Intézet, Folklore Tanszék; MTA–ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport), Bednárik János (ELKH BTK NTI Történeti Néprajzi Osztály) és Rétfalvi Balázs (Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár; MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) voltak, a beszélgetést pedig Gőzsy Zoltán (PTE BTK Újkortörténeti Tanszék) moderálta. Rétfalvi Balázs az alsópapság mint fogalom definiálásának fontosságát emelte ki; véleménye szerint az alsópapság a zárt közösségben működő vidéki papok csoportját takarja, amely közösségben a pap szerepe megkerülhetetlen. Ennek eltűnése csupán az 1960-as évek urbanizációjakor történt meg. Bárth Dániel hozzátette, hogy a néprajz számára ez a fogalom az 1945 előtti éveket vizsgálva kiegészül a szerzetesekkel és a protestáns lelkészekkel is. Bednárik János mindezt azzal egészítette ki, hogy az alsó jelző a pap egyházi hierarchiában betöltött szerepét jelzi, ami együtt jár az általa elfoglalt szolgálati hellyel, így egy rendkívül tanult, művelt pap is beletartozhatott az alsópapságba, amennyiben egy vidéki, zárt közösségben teljesítette szolgálatát. Felhívta a figyelmet emellett a kategória átjárhatóságára is, hiszen egy adott életút alatt kilépni és bekerülni is lehetett ebbe a csoportba, illetve a papi forrásokban felhalmozódó belső tudás szerepét is hangsúlyozta, ami sok mindent megmagyaráz, ami a „szekuláris” néprajzban nem lenne érthető. 

A kerekasztal zárásaként Gőzsy Zoltán felkérte Bednárik Jánost, hogy röviden mutassa be a 2020-ban megjelent Falusi plébános a polgári korban: Egyház és helyi társadalom a 19. század második felében a Buda környéki falvakban című, 2020-ban megjelent kötetét.

A hozzászólásokat követően Bánkuti Gábor (PTE BTK Modernkori Tanszék) moderálásában kezdődött meg a következő kerekasztal A vidéktörténet kutatásának egyháztörténeti aspektusai címmel. A panel résztvevői Csikós Gábor (ELKH BTK TTI), Horváth Gergely Krisztián (MTA BTK–NEB Vidéktörténeti Kutatócsoport), valamint Ö. Kovács József (PPKE BTK Jelenkortörténeti Tanszék; MNL Országos Levéltár; BTK TTI Vidéktörténeti Kutatócsoport) voltak. Bánkuti Gábor bevezetőjében röviden bemutatta a Vidéktörténeti témacsoport 2014-es magalakulása óta tartó munkásságát és a témacsoport kutatásainak köszönhetően eddig megjelent számos kötetet. A panelbeszélgetés fő témája ezt követően a vidéktörténet-kutatás és az egyháztörténet kapcsolódó pontjainak bemutatása volt. 

Csikós Gábor a szakmák közti párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, amire a vidéktörténeti kutatások során igyekeznek nagy hangsúlyt fektetni: a történettudomány, a néprajz, az egyháztörténet és a pszichológia módszertanát és eredményeit összegezve minél teljesebb képet szükséges alkotni. Bánkuti Gábor ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy az alulnézeti nézőpont vizsgálatához, a társadalmi tapasztalatok konkrét eseményeken keresztül történő megragadásához új forrástípusok is szükségesek. Itt kifejezetten hasznosak az egyházi források részéről például a „háztörténetek”, a historia domusok. Horváth Gergely Krisztián elmondta, hogy ugyan a vallási identitás súlytalanodása jellemző napjainkban, azonban az egyházak normaközvetítő szerepe egészen az 1980-as évekig rendkívül jelentős volt, főleg a vidék tekintetében. Így akár egy olyan belső, helyi egyházi problémának látszó kérdés, mint az 1950–1960-as évek hittanbeíratásai is egyszerre az országos társadalmi ellenállás példája lehet.


A teljes cikk itt olvasható.