Döbrököz keleti részén, a Kapos jobb partján, a folyó árteréből egy-két méterrel kiemelkedő egykori szigeten állnak a falu középkori várának romjai, amely maradványainak roncsolásmentes régészeti vizsgálata a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet szervezésében kezdődött újra. Ma mindössze két magasabb és néhány kisebb falcsonk látható a felszínen, míg a többi falszakasz helye a föld kidomborodása alapján valószínűsíthető. 

defaultLégifotó. Kép: Berta Adrián/BTK Régészeti Intézet

Az erősségre vonatkozó első írott adat 1309-ből származik, ekkor a Héder nembeli Kőszegi (III.) Henrik birtokában volt, majd ezt követően néhány évvel később kerülhetett I. Károly király kezére. 1346 előtt kapta meg Lackfi István, az ő unokája volt Döbröközi András, akivel 1399-ben találkozunk utoljára a forrásokban. 1437-ben a király tulajdona, tőle Rozgonyi István vette zálogba, majd az ő fiától néhány évvel később Újlaki Miklós foglalta el. Ezt követően mesztegnyői Szerecsen Péter és testvérei kezére került, és az elkövetkezendő majdnem egy évszázad alatt a leszármazottaik tulajdonában is maradt. A család utolsó férfi tagjának halála után, annak özvegye Werbőczy Istvánhoz ment feleségül, aki így rátehette a kezét erre a Tolna megyei erősségre is. A vár eseményekkel teli középkori életének az oszmán hadak 1544-ben vetettek véget, ekkor a nemesi rezidenciából török végvár lett és csak a 17. század végén került ismét keresztény kézre. Egy 1729-ből származó összeírás szerint Döbrököz vára addigra már elpusztult.

A falu szélén álló romokra a 19. század derekán már Rómer Flóris is felfigyelt, azonban a szisztematikus, roncsolásmentes régészeti vizsgálata csak az 1980-as évek végén indult meg a Régészeti Intézet 2014-ben elhunyt munkatársa, Miklós Zsuzsa révén, aki rendszeresen végzett terepbejárást a lelőhelyen és készített róla légi felvételeket. Időközben lelőhelyről Nováki Gyulával és Sándori Györggyel készített szintvonalas felmérést, valamint 2005-ben Gere László végezte el az álló falmaradványok kutatását és azok műemléki állagmegóvását. 

dobrokoz btk kep2 Szintvonalas felmérés. Forrás: Gere László-Miklós Zsuzsa (2006)

Ezt hagyományt követve a BTK Régészeti Intézet szervezésében újrakezdődött a vár maradványainak a roncsolásmentes régészeti vizsgálata. A munkák első szakaszában talajradaros mérések kezdődtek azokon a helyeken, ahol ezt a terepviszonyok lehetővé tették: a keleti és a nyugati falszakaszok feltételezett helyén, illetve az egykori erősség középső részén.

dobrokoz btk kep3Talajradaros felmérés, 2021. Fotó: Berta Adrián

                               Talajradaros felmérés, 2021. Fotó: Berta Adrián

dobrokoz btk kep5Talajradaros felmérés, 2021. Fotó: Berta Adrián

A tervek szerint a közeljövőben sor kerül majd a lelőhely és szűkebb környezetének komplex-roncsolásmentes vizsgálatára, valamint korszerű módszerekkel történő újbóli felmérésére is.

További információ: Gere László - Milós Zsuzsa: Döbrököz-Vár. CASTRUM, 4. (2006) 71–86.