Szeptember 19-én az Ifj. Andrássy Gyula Alapítvány szervezésében egész napos nemzetközi konferenciát tartottak a Magyar Tudományos Akadémia székházában „A haza szolgálata, az egyházak, az alkotmányosság és a szabadság a két gróf Andrássy Gyula pályafutásában” címmel. A rendezvény védnökei Erdő Péter bíboros, prímás, az MTA rendes tagja, Freund Tamás, az MTA elnöke, Habsburg-Lotaringiai Károly főherceg és Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita voltak. A rendezvény záróelőadását Balogh Margit, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont általános főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója tartotta. A konferencia levezető elnöke a BTK kommunikációs referense, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Katona Csaba volt. Az eseményről a Magyar Kurír közölt beszámolót, amely itt olvasható.
Fotó: Merényi Zita/ Magyar Kurír
Andrássy Gyula (1823–1890) az Osztrák-Magyar Monarchia első miniszterelnöke, majd külügyminisztere volt. Ifjabb Andrássy Gyula (1860–1929) belügyminiszter, a Monarchia utolsó külügyminisztere – írja Bodnár Dániel, a Magyar Kurír újságírója, aki részletesen tudósított Balogh Margit Ifj. gróf Andrássy Gyula és Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi plébános elvi közössége: a legitimizmus című előadásáról:
A történész kiemelte: Ifj. Andrássy Gyula a Horthy-korszak legitimista törekvéseinek meghatározó személyisége volt, akárcsak Pehm József.
Útjaik egy adott történelmi pillanatban keresztezték egymást, holott két külön világ az övék. Generációnyi idő és mély társadalmi szakadék volt közöttük.
Andrássy kastélyban látta meg a napvilágot, magániskolákban nevelkedett, külföldön járt, soknyelvű arisztokrata. Pehm Józsefnek a csehimindszenti poros, sáros világ jutott, tanulásra szomjas parasztgyermek, protekciókkal, ajánlásokkal kerül a megyeszékhelyre a gimnáziumba, a papi szemináriumba, mégis, igen fiatalon, huszonhét évesen már Zalaegerszeg plébániájának vezetője lett. A 32 éves Andrássy Gyula komoly diplomáciai múlttal rendelkező belügyi államtitkárjelölt, amikor Pehm József 1892-ben megszületik.
Balogh Margit leszögezte: abban, hogy Pehm József királypártiból ortodox legitimistává fejlődött, meghatározó volt megyéspüspöke, gróf Mikes János személyes hatása. Mikes fiatal papként IV. Károly bizalmasa, majd a Habsburg-ház trónjogát képviselő legitimista mozgalmak egyik vezetője volt. A legitimisták arisztokrata táborához tartozott, amelynek tagja volt többek között Andrássy Gyula is. Titkos társaságuk fő célja IV. Károly hazahozatala volt. Nem tekintették törvényesnek IV. Károlynak a magyar államügyekben való részvételről való, 1918. november 3-i lemondó nyilatkozatát. Legfőbb követelésük IV. Károly visszatérése volt a trónra, akit halála után elsőszülött fia, Ottó követhet.
Pehm József nem ismerte őket személyesen, de 1922-ben az általa is támogatott Keresztény Nemzeti és Földmíves Polgári Párt elnöke Andrássy Gyula lett. Jelleme, személyiségének varázsa példakép erejű hatással lehetett Pehm Józsefre, aki kezdetben rokonszenvezett az 1918-as őszirózsás forradalommal, de a köztársaság november 16-i kikiáltása lehűtötte lelkesedését, mivel királypárti volt.
Balogh Margit. Fotó: Merényi Zita/ Magyar Kurír
Mikes püspök engedélyével elindította a Zala Megyei Újságot, amely 1944-ig fontos szerepet játszott az életében. Pehm József rövid idő alatt a Károlyi Mihály vezette népköztársasági kormány ellenzékének helyi vezéralakjává vált, ezért március 9-én internálták, egészen augusztusig korlátozva volt a mozgásában. Mikes püspököt már néhány nappal korábban internálták. Az elszenvedett fogság és a meghurcoltatás közös élménye Mikes és Pehm között roppant erős kapocsnak bizonyult. A Tanácsköztársaság bukása után a püspök Pehm Józsefet nevezte ki a nagy lélekszámú, a mindenkori szombathelyi megyéspüspök kegyurasága alá tartozó zalaegerszegi plébánia vezetőjévé, ami nagyon komoly bizalmi állás volt.
Voltak, akik feltételezték, hogy Pehm József segédkezett IV. Károly két visszatérési kísérletének egyikében, sőt, még a királlyal is találkozott, de erről nincsenek hiteles források.
Andrássy Gyula nyílt kiállását Károly mellett a kormányzat lázadásnak tekintette. 1922. március 15-én Pehm József vezetésével egy zalai küldöttség érkezett Budapestre, és az ellenzéki Keresztény Földmíves Polgári Párt (Andrássy–Friedrich-párt) székházának is használt Weinckheim-palotában tiszteletüket tették Andrássy Gyula és az országos elnökség előtt. Bejelentették, hogy Friedrich Istvánt, a párt előző elnökét kérik fel zalaegerszegi képviselőjelöltnek, aki ezt elfogadta. Mindmáig ez az egyetlen dokumentum, amelyből igazolható, hogy Andrássy és Pehm József találkozott. Végül Friedrichnek nem sikerült győznie a választáson. Ezt követően az Andrássy–Friedrich-párt hamarosan felbomlott. Andrássy visszahúzódott, Pehm József pedig eltávolodott az olasz fasizmussal kacérkodó Friedrich Istvántól.
Pehm József IV. Károly 1922. április 1-jei halála után is rendíthetetlen legitimista maradt. Ebben egy személyes élmény is közrejátszott. 1924-ben Lourdes-ba zarándokolt, innen pedig a spanyolországi Madeirába, ahol az uralkodó özvegye, Zita királyné tartózkodott nyolc gyermekével. Találkozott a tizenkét éves Ottó főherceggel, akinek a rendkívüli intelligenciája lenyűgözte. Saját bevallása szerint ekkor vált igazán a főherceg eltántoríthatatlan hívévé. Elfogadta azt, amit Apponyi Albert, Andrássy Gyula, de Csernoch János hercegprímás is képviselt: a koronás király fia is kapocs, még ha nem is olyan erős és nagy, mint a koronázás, és Magyarországnak van törvényes királya, akit csak az adott helyzet akadályoz abban, hogy megkoronázzák és uralkodjék.
