Bilingvis kiadásban látott napvilágot a 17. századi magyar történetírás egyik fontos darabja, a tudós koronaőr, Révay Péter (1568–1622) De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem című munkája. A kétkötetes kiadványt a BTK Történettudományi Intézetben működő, Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport munkatársai készítették, Tóth Gergely tudományos főmunkatárs irányításával. Az első kötetben szereplő címnegyed, tartalomjegyzék és előszó itt tekinthető meg.


revay btk

Révay Péterről viszonylag kevesen tudják, hogy nem elégedett meg 1613-ban kiadott híres koronatörténetével, hanem hét évvel később, 1620-ban egy országtörténet megírásába kezdett. Így született meg A Magyar Királyság birodalmáról és Szent Koronájáról szóló hét század (De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem), amely a szerző halála után, 1659-ben nyomtatásban is megjelent, köszönhetően unokájának, Nádasdy Ferenc országbírónak. Révay munkája különösen saját korára nézve értékes kútfő: sok új részletet tudhatunk meg belőle a tizenöt éves háborúról (1591–1606), a Bocskai-felkelésről (1604–1606), II. Mátyás hatalomra jutásáról és az 1608. évi pozsonyi országgyűlésről, illetve az 1613. évi királyné- és az 1618. évi királykoronázásról. De fontos szemlélete miatt is: Révay, a művelt evangélikus főrend lépten-nyomon hangoztatja benne saját politikai táborának, a világi (protestáns) elitnek a kiváltságait, illetve elvárásait a Habsburg-uralkodók felé, mégpedig úgy, hogy ehhez a korabeli politikai irodalom eszköztárát használja fel, vagyis aforizmákon, exemplumokon, intelmeken keresztül fejti ki nézeteit. Végül nagyon jelentős a műve azért is, mert ő volt az első, aki hírt adott a nemzeti ereklyénken látható görög uralkodóképekről, s erre alapozva a műve végén új elmélettel állt elő a Szent Korona eredetével kapcsolatban: úgy gondolta, Nagy Konstantin császár készíttette azt.

A most megjelent kiadás tartalmazza egyrészt Révay latin nyelvű művének kritikai kiadását, illetve azzal párhuzamosan magyar fordítását is. A készítők mindkét szöveget bőséges jegyzetapparátussal látták el. A kiadványt Tóth Gergely, intézetünk tudományos főmunkatársa szerkesztette; az ő munkája a kötet közel száz oldalas bevezető tanulmánya, illetve a magyar fordításhoz írt jegyzetek is. A szöveg gondozását és magyarra fordítását ugyancsak Tóth Gergely, illetve munkatársai, Benei Bernadett, Jarmalov Rezső és Sánta Sára végezték el. 

A kiadvány első kötetében a bevezető tanulmányok, a bibliográfia és a Révay beosztása szerinti 1–5. század (vagyis a 11–15. század) története kapott helyet. A második kötetben a 6–7. (16–17.) század históriája, valamint a függelék és a mutatók találhatók. A közreadók bíznak abban, hogy megírása után 400 évvel Révay nagy országtörténete sok érdeklődő olvasóra talál, és új kutatásokra ösztönöz majd.

Vásárlási és rendelési információk itt találhatók.


A kiadvány pontos bibliográfiai adatai: Révay Péter: De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem. – A magyar királyság birodalmáról és Szent Koronájáról szóló hét század. Szerk., bev., jegyz.: Tóth Gergely; a szöveget gond. és ford.: Benei Bernadett–Jarmalov Rezső–Sánta Sára–Tóth Gergely. I–II. kötet. Budapest, 2021. ISBN 978-963-416-270-4 (összkiadás), ISBN 978-963-416-268-1 (első kötet), ISBN 978-963-416-269-8 (második kötet) Méret: B5, I. kötet: 620 oldal; II. kötet: 724 oldal.