A 2021. évi Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében, az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság szervezésében került sor a Nők a tudományban: Rejtett folyamatok és feltárt jelentések a humán tudományokban című előadóülésre az MTA Székház Dísztermében 2021. november 17-én. Az eseményen Bondár Mária, a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa A kerék és a kocsi megalkotásának régészeti emlékei a Kárpát-medencéből címmel tartott előadást.
Az előadás összefoglalója:
Az írást még nem ismerő őskori társadalmakban több olyan felfedezés született, amelyek ma is természetes részei az életünknek (pl. tűz, nyílhegy, kés, balta, kalapács, növénytermesztés, állattenyésztés, gyapjúfeldolgozás, házépítés, fémöntés, nyersanyagbányászat stb.). A kerék és a kocsi megalkotása a Kr. e. IV. évezred közepétől hosszú évszázadok alatt fejlődött, tökéletesedett, és további újításokat eredményezett még ebben a korai időszakban, amelyek ugyancsak nagyon jelentősek.
A középiskolai tankönyvekben még ma is az olvasható, és a köztudatban is ez él, hogy minden komoly felfedezés Mezopotámiából, a civilizáció bölcsőjének területéről származik a Kr. e. III. évezredből. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben előkerültek ennél jóval korábbi leletek is a szekerezés témaköréből, az ’ex oriente lux’ tétel semmit nem változott. A kocsi megalkotási helyének, genezisének kérdése ma már sokkal árnyaltabb képet mutat. Az egyre több megbízhatóan keltezett adat ismeretében az anatóliai eredet, az egy centrumból történő elterjedés ma már erősen kérdőjeles, mert a természettudományokkal közösen elért eredmények alapján jelentősen megváltozott a kronológia, és nagymértékben bővült a kocsikutatásba bevonható tárgyak, jelenségek köre is.
Az előadás a késő rézkori innovációk közül egyetlen kategóriát és annak szerteágazó összefüggéseit kiragadva mutatja be, hogyan alakult ki a mai önvezető járművek „prototípusa”, hogyan változtatta meg az egykori közösségek életét, hitvilágát és társadalmi hierarchiáját az új találmány és annak további következményei, és bemutatja, hogy miért jelentősek ebben a folyamatban a Kárpát-medence középső részén talált régészeti bizonyítékok.
Az elhangzott előadások összefoglalói ide kattintva érhetők el.
Az előadások az MTA YouTube csatornáján is visszahallgathatók.
