Az eredményes választást követően 2021. december 14-én megalakult a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban az új Munkavállalói Tanács. Az öt évre szóló mandátumú szervezet tagjai: Deczki Sarolta (BTK Irodalomtudományi Intézet), Faludy Judit (BTK Művészettörténeti Intézet), Gál Erika (BTK Régészeti Intézet), Gróf Judit (BTK Gazdasági Osztály), Kovács Gábor (BTK Filozófiai Intézet), Skorka Renáta (BTK Történettudományi Intézet) és Szabóné Juhász Katalin (BTK Néprajztudományi Intézet). Az alakuló ülésen a tagok egyhangúlag a korábbi elnököt, Szabóné Juhász Katalint választották meg a tanács elnökének.
Deczki Sarolta
tudományos munkatárs, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
2002-ben végzett a Szegedi Egyetemen magyar, majd 2003-ban filozófia szakán, doktori fokozatát 2012-ben szerezte a Debreceni Egyetemen filozófiából. Kutatási területei közé tartozik a német irodalom magyar recepciója; a test és idegenség problémái; a magyar szellemtörténeti iskola és a német szellemtudomány; az irodalom és filozófia érintkezési pontjai; a kortárs magyar próza, különösen Tar Sándor prózája. 2006-tól dolgozik a BTK Irodalomtudományi Intézetében. Több felsőoktatási intézményben volt óraadó tanár (Zsigmond Király Főiskola; Budapest Kortárstánc Főiskola, BME), valamint több folyóirat szerkesztésében vett részt (Aspecto, pilpul.net). Rendszeresen ír kritikákat a kortárs magyar irodalomról, és vesz részt beszélgetéseken a témában. 2012-ben és 2013-ban az Oktatói Hálózat szóvivőjeként vállalt közéleti szerepet, mivel fontosnak tartja a tudomány és az oktatás szabadsága melletti kiállást.
Faludy Judit
tudományos munkatárs, BTK Művészettörténeti Intézet, MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény
1993-ban végzett az ELTE BTK művészettörténet és francia nyelv- és irodalomszakos tanári szakokon, majd 2001-ben védte meg művészettörténeti doktori dolgozatát. 2016-ban az ELTE PPK interkulturális pszichológia és pedagógia mesterszakán szakértői diplomát szerzett. 2002-ben pszichodráma-vezetői képesítést kapott, 2007-ben pedig elvégezte az MTA tudománykommunikációs képzését is. 2003-tól a Művészettörténeti Intézet munkatársa, 2009–2012 között az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény vezetője volt, 2009 óta a RIHA [Nemzetközi Művészettörténeti Intézetek] online Journal szerkesztője (2012-től Papp Gábor György segíti a munkáját). 1997–2006 között, és 2021-től ismét óraadó a Wesley János Lelkészképző Főiskolán, 2014-től a Károli Református Egyetem Szabadbölcsész tanszékén és Művészettörténet tanszékén oktat. Kutatási területe a művészettörténet és pszichológia határterületén mozog, a percepció, a befogadás többoldalú megközelítése foglalkoztatja. A gyűjtemény egyes tárgycsoportjait állítja a fókuszba, ennek kapcsán nemzetközi projektekben, konferenciákon vesz részt. Mindennapjaiban kiemelt szerepet kap az önkéntesség is, ez a Franciaországi ösztöndíjasok egyesületének elnökségi munkájában érhető tetten, amire 2018-tól és 2020-tól is 2–2 évre kapott felhatalmazást a tagságtól. Korábbi tevékenységét 2012-ben a francia kormány Chevalier dans l’Ordre national du Mérite kitüntetéssel ismerte el. Az MTA köztestületi tagja.
Gál Erika
tudományos főmunkatárs, BTK Régészeti Intézet
1997-ben végzett a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár) biológia szakán, ahol okleveles biológusi és biológiatanári diplomát szerzett. Mivel már diákkorában is a kutatói pályára készült, tanulmányait doktorandaként folytatta. Szakterülete a madárőslénytan volt, és 2002-ben sikeresen megvédve „Románia negyedidőszaki madárvilága” című disszertációját, doktori fokozatot szerzett a Bukaresti Tudományegyetem geológia szakán. Ugyanebben az évben Magyarországra települt, és immár a régészeti állattan területén folytatta kutatásait. 2002 szeptemberétől a Régészeti Intézet munkatársa lett. A régészeti állattan (archeozoológia) számos területe közül a következő témákban különösen aktív: a Kárpát-medence emlős- és madárvilága, csontmegmunkálás, paleopatológia és tafonómia. Kutatómunkája mellett esetenként óraadó tanárként is dolgozik, hazai (ELTE, Szegedi TE, PPKE) és külföldi (University of Edinburgh, Stockholms Universitet) egyetemeken egyaránt. Magyarországi és nemzetközi tudományos tagságai közül kiemelkedik a Nemzetközi Archeozoológiai Tanács (International Council for Archaeozoology), amely munkacsoportban aktívan részt vesz, valamint a Nemzetközi Bizottság tagjaként és a munkacsoportok koordinátoraként önkéntes munkával segíti a jelenleg 62 országból több mint félezer kutatót toborzó Tanács működését.
Gróf Judit
titkársági munkatárs, BTK Gazdasági Osztály
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem művelődésszervező-tömegkommunikáció szakán kitüntetéssel diplomázott, majd elvégezte a kulturális intézmények vezetője képzést. Az MNB-nél függő biztosításközvetítő és pénzügyi szolgáltatások közvetítője vizsgát tett, valamint felsőfokú menedzserasszisztens tanfolyamot végzett, nappali tagozaton. A KOS Média Stúdióban kulturális újságírást tanult. „Néhány szó az antiszemitizmusról” címmel 2009-ben jelent meg publikációja. Első munkahelye a Magyar Televízió volt. Később hosszú időt töltött népművelő pozícióban a XIII. kerületi József Attila Művelődési Központban. Ezzel párhuzamosan a XIII. kerületi Helytörténeti Gyűjteményben múzeumpedagógusként iskolás korosztálynak tartott helytörténeti foglalkozásokat. 2017. októberéig a Budavári Művelődési Házban állt alkalmazásban, és a programszervezésen kívül ellátta a múzeumpedagógusi munkakört is. 2017 óta titkársági munkatársként dolgozik a BTK Gazdasági Osztályán.
Kovács Gábor
tudományos főmunkatárs, BTK Filozófiai Intézet
1984-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett középiskolai történelem tanári, filozófia szakos előadói diplomát. 2004-ben doktorált politikai filozófiából az ELTE BTK Doktori Iskolájában. 1988 és 1991 között tudományos továbbképzési ösztöndíjas (MTA). Kutatási területe a politikai filozófia, a magyar és nemzetközi politikai eszmetörténet, a zöld eszmetörténet és a modern kultúrkritika. 1984 óta dolgozik az MTA Filozófiai Intézetében, 1985-ig tudományos segédmunkatársként, 1991 és 2004 között tudományos munkatársként, 2004 és 2012 között tudományos főmunkatársként, 2012 – a BTK megalakulása – óta ugyancsak tudományos főmunkatársként. 1985 és 1986 között a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Filozófia Tanszékén tanársegéd. 1986-tól 1988-ig a Hatvany Lajos Múzeum igazgatója. Pályája során számos projektben vett részt, például 2003 és 2004 között az OTKA által támogatott Minden filozófia „nyelvkritika” című kutatási programban, legutóbb pedig 2017 és 2019 között az MTA és a Lengyel Tudományos Akadémia Az értelmiség szerepe a kollektív identitások megteremtésében a 19-20. századi Magyarországon (The role of intelligentsia in shaping collective identities of Poles and Hungarians in 19th and 20th centuries) című bilaterális együttműködési projektjében. Az MTA köztestületi tagja.
Skorka Renáta
tudományos főmunkatárs, BTK Történettudományi Intézet
2001-ben végzett a KRE BTK magyar–történelem szakán, doktori fokozatot 2009-ben az ELTE BTK Doktori Iskolájában szerzett. A BTK Történettudományi Intézetben 2002 augusztusától fiatal kutatóként, majd tudományos segédmunkatársként, 2009-től tudományos munkatársként, 2019-től pedig tudományos főmunkatársként vesz részt a Középkori Osztály munkájában. Az intézet Világtörténet című folyóiratának szerkesztőségében 2014-től rovatvezetőként, 2016-tól főszerkesztőként tevékenykedik. Kezdetektől tagja a 2015 óta működő Lendület Középkori Gazdaságtörténet Kutatócsoportnak, amelynek keretében város- és gazdaságtörténeti vizsgálatokkal foglalkozik. Kutatási területéhez sorolhatók a 14. századi külpolitika és diplomáciatörténet egyes kérdései is. Ezek mellett rendszeresen működik közre különböző, a magyar történelemre vonatkozó, középkori német nyelvű források feltárásában és publikálásában. Munkáját 2010-ben Akadémiai Ifjúsági Díjjal ismerték el. A BTK-n működő Közalkalmazotti Tanácsnak, illetve jogutódjának, a Munkavállalói Tanácsnak 2016 óta tagja.
Szabóné Juhász Katalin
tudományos főmunkatárs, BTK Néprajztudományi Intézet
2006 óta a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa, kutatási területe az életmód, testi higiénia és fürdőkultúra, a városi néprajz és a gyerekfolklór. Pályáját kutatóvegyészként kezdte a veszprémi MÁFKI-ban, majd pályamódosítással a veszprémi megyei múzeumban néprajzos segédmuzeológusként tevékenykedett, s ezzel párhuzamosan szerezte meg diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakán, ahol ezt követően doktori fokozatot is szerzett. Gyermekei születése után tíz évig az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény gyűjteményvezető muzeológusaként dolgozott, ismereteket szerezve a közgyűjteményekre vonatkozó törvényi szabályozások terén is. Az előző két választási ciklusban az intézet dolgozóinak támogatásával a BTK Közalkalmazotti Tanácsának tagja volt, és a második ciklusban a tanács elnökeként tevékenykedett.
