A Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottsága úgy döntött, hogy szükségessé vált a szerkesztőség megfiatalítása. A bizottság új tagjai: Boreczky Anna, Granasztói Olga, Oláh Róbert, Rózsafalvi Zsuzsanna, Szovák Márton és Tóth Gergely. Tovább folytatják a szerkesztői munkát Boka László, Buda Attila és Császtvay Tünde, valamint a főszerkesztő, Monok István és a társszerkesztő, Ács Pál. Farkas Gábor Farkas, Madas Edit, Rozsondai Marianne, Szelestei Nagy László és P. Vásárhelyi Judit elhagyják a szerkesztőséget, a jövőben távolabbról segítik tanácsaikkal a folyóiratot.
A Magyar Könyvszemlét 1876-ban alapította a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára. Az első világháború végén, a gazdasági világválságot követő években komoly nehézséggel küzdött a lap, összevont évfolyamok is megjelentek. 1948-ban azonban meg is szűnt. 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtártudományi Főbizottságának folyóirataként indult újra. (Az Országos Széchényi Könyvtár ekkor egy évkönyv kiadásába kezdett.) A magyar könyv-, és sajtótörténeti, majd egyre inkább könyves művelődéstörténeti lapot az MTA Irodalomtudományi Intézete gondozta, szellemi kiadóként az MTA különböző bizottságai álltak mögötte. 2000-től kezdve az MTA Irodalomtudományi Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár közös folyóirata lett (az OSZK évkönyv megszűnt). 2019 szeptemberétől Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Központja a kiadó, a folyóirat a BTK és az OSZK közös tulajdona.
Monok István
A Magyar Könyvszemle hosszú története – a világ legrégibb könyvtörténeti lapja – során többször alakították át a szerkesztőbizottságot. Nem csupán azért, mert valamelyik főszerkesztő, vagy szerkesztő elhunyt. Természetesen akkor is, de olyan megfontolásokból is, amelyek részben túlmutatnak a szakmai kiválósági kérdéseken. Minden szakmának, így a könyves művelődés történetének is biztosítania kell a szakember-utánpótlását. Különben elhal.
A Magyar Könyvszemle tulajdonosai egyetértettek abban, hogy a szerkesztőbizottságba fiatal szakembereket kell kooptálni, de biztosítani kell azt is, hogy a különböző generációk képviselői együttesen is dolgozhassanak a lap szerkesztésében. Ezért értettünk egyet abban, hogy a hetven éven felüli szerkesztők helyett fiatal szakembereket kérünk fel a munkára. A háttérből dolgozók közül Szelestei Nagy László volt a legrégibb szerkesztő. Munkáját a Magyar Könyvszemlében 1986-ban kezdte. 1991-ben lépett a bizottságba Rozsondai Marianne, P. Vásárhelyi Judit pedig 2000-ben, amikor a lap részben újra az OSZK tulajdona lett. Madas Edit pedig a Fragmenta Codicum Kutatócsoport vezetőjét, Vizkelety Andrást váltotta a Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottságában 2009-ben. 35, 30, 21 és 12 év a könyves művelődés történetének szolgálatában. Ami persze nem ér véget, de immár helyet kaptak a fiatalok, a fiatalabbak. Olyanok, akik már bizonyítottak, és olyanok, akiknek a szaktudása mellett az elkötelezett szorgalmára is számít a magyar szakmai közösség.
A most a szerkesztőbizottságból kikerülteket arra kérjük, ne engedjék el a kezünket. De biztos is vagyok abban, hogy továbbra is együtt dolgozunk. Eddigi munkájukat pedig megköszönjük.
Monok István
A Magyar Könyvszemle legújabb számának címlapja és tartalomjegyzéke letölthető.
