2022. május 18–19-én a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtárban rendezték meg a Príbeh umenia, príbeh knihy / The Story of the Art – the Story of the Book [A művészet története – a könyv története] című nemzetközi konferenciát, ahol a Bölcsészettudományi Kutatóközpont három munkatársa, Papp Ingrid, Tüskés Anna és Papp Júlia is előadást tartott. A konferencián közreműködő szlovák, cseh, lengyel, román és magyar kutatók számára a tanácskozás lehetőséget nyújtott arra, hogy bemutassák legújabb kutatásaikat, és érdemi visszajelzést kapjanak.
Az eszmecsere gördülékenységét szinkrontolmácsolás biztosította a konferencia két munkanyelve, a szlovák és angol között. A résztvevőket Agáta Klimeková, a Szlovák Nemzeti Könyvtár Történeti Könyvtári Állományának és Történeti Könyvdokumentumok Igazgatási és Feldolgozási Osztályának igazgatója köszöntötte. A tanácskozáson huszonnégy előadás hangzott el, két nagy témakört járva körbe: a könyvkötészet és könyvillusztráció kérdését és a nyomtatványok forráshasználatát.
A nyitó szekcióban az Országos Széchényi Könyvtár két munkatársa tartott előadást. Túri Klaudia a Sibylla-jóslatok 16. századi nyomtatványokban (például Philippus de Barberiis Opusculum de vaticiniis Sibillarum című művében) látható ábrázolásairól beszélt, Andrási Erika a dalmát származású bécsi udvari művész, Martino Rota munkáit mutatta be. A Cseh Tudományos Akadémia projektjeit Radomír Slovik ismertette: fejlesztés alatt álló adatbázisuk célja az újkori cseh és szlovák könyvillusztrációk kereshetővé tétele az Iconclass címkézés segítségével, illetve Bohumil Nusk több évtizedes, a cseh könyvtárakban őrzött könyvkötések díszítéseire vonatkozó kutatásait teszi majd kereshetővé a Nusk adatbázis. Stanislava Knapčoková, a Szlovák Nemzeti Könyvtár munkatársa, a konferencia szervezője a nagyszombati falinaptárak ábrázolásairól beszélt.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai a konferencián a Szlovák Nemzeti Könyvtár előtt
(Tüskés Anna, Papp Ingrid, Papp Júlia, Túri Klaudia, Andrási Erika)
Papp Júlia, a BTK Művészettörténeti Intézet munkatársa Woodcuts with Hungarian Connections in the Weisskunig [Magyar vonatkozású fametszetek a Weisskunigban] címmel tartott előadást. Az I. Miksa életét bemutató 16. század eleji regény illusztrációi között több olyat találunk, mely az I. Miksával szoros – hol ellenséges, hol szövetségesi-rokoni – kapcsolatban álló magyar uralkodókkal (a regényben a Zöld Királyokkal), Mátyás királlyal, II. Ulászlóval, illetve fiával, II. Lajossal kapcsolatos eseményeket jelenített meg. A fametszetek a két ország között folyó hadjáratokról, Mátyás király haláláról, a II. Ulászlóval kötött békeszerződésről egyaránt tudósítanak. Az egyik jelenet, melyen a magyar követek megkérik II. Lajos számára I. Miksa unokájának, Habsburg Máriának a kezét, szemléletes példája a sokszorosított grafikák korabeli többszörös felhasználásának: ugyanezzel a kompozícióval találkozunk azokon a lapokon, melyeken I. Miksa másik két lányunokájának a kezét kérik meg a portugál, illetve a dán követek. A fametsző csupán a címereket, illetve a követek ruháját aktualizálta a leánykérők nemzeti sajátosságaihoz.
A könyvtártörténeti szekcióban Andreea Mârza (Gyulafehérvár, Románia) Batthyány Ignác püspök ősnyomtatványairól és azok sorsáról beszélt. A következő figyelmet érdemlő előadás Tomasz Stolarczyké volt, aki a lengyelországi wielgomlyny-i pálos kolostor könyvgyűjteményét mutatta be a 18. századi könyvtári leltárak tükrében.
A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Tüskés Anna a janzenista és janzenista vonatkozású könyvek jelenlétét vizsgálta a jászói premontrei prépostság könyvtárában az 1787-es abolíciós jegyzék és a jelenlegi állomány alapján. A kor műveltségében többnyire tájékozott szerzeteseket nem hagyta érintetlenül a janzenista áramlat. Míg az 1787-es leltárban csak egy kiemelkedő janzenista szerző, Antoine Arnauld Logica sive Ars cogitandi című művét lehetett azonosítani, az 1897-es katalógusban több elsődlegesen janzenista és janzenista vonatkozású mű szerepel: Pasquier Quesneltől három, Isaac Le Maistre de Sacytól kettő, Blaise Pascaltól egy könyv. Több fontos janzenista szerző művei hiányoztak a jászói könyvtárból, köztük például Cornelius Jansen, Pierre Nicole, François Boyer, Pierre Jurieu, Nicolas Fontaine és Louis Sebastien Le Nain de Tillemont munkái. A vizsgálat tanúsága szerint Jászón egyaránt jelen volt a könyvekben a janzenista spiritualitás, a teológiai janzenizmus, a janzenista nézetek kritikája és a janzenizmusban gyökerező jezsuitaellenesség.
Papp Ingrid a biblikus cseh nyelven megjelent 17. századi halotti prédikációkban található forrásokról beszélt. A teljes gyászbeszédkorpusz szisztematikus vizsgálatát követően elmondható, hogy a prédikációk legfőbb intertextuális vonatkozásrendszerét a bibliai idézetek és hivatkozások adják. A harminchét ma ismert szövegű prédikációban összesen legalább 2541 bibliai idézet található, tehát beszédenként átlagosan 69 idézet. Az evangélikus prédikátorok gondolatmenetük alátámasztására a szentírási helyek mellett nagy mennyiségű világi forrásanyagot is felhasználtak: ókori auktorok, ókeresztény szerzők, középkori egyházi és világi írók, humanisták és kortárs katolikus és protestáns szerzők műveit egyaránt. Végül előadásában felhívta a figyelmet a magyar nyelvű recepciót is megelőző Boccaccio-parafrázis használatára egy 1639-ben kiadott biblikus cseh nyelvű prédikációban. Ez az előadás a két nagy nemzeti könyvtár nyomtatványanyagát kapcsolta össze, hiszen a fennmaradt 17. századi biblikus cseh nyelvű nyomtatványok teljes korpusza részben a Szlovák Nemzeti Könyvtár, részben az Országos Széchényi Könyvtár állományában található.
