A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nyelvtudományi Kutatóközpont összefogásában 2022-ben két projekt keretében elkezdődött az obi-ugor népek és nyelvek kiemelkedő kutatója, Schmidt Éva húsz évig zárolt hagyatékának tudományos feldolgozása. A projektekben részt vevő szakemberek célja a hagyaték rendszerezése és közzététele az eredeti gyűjtések nyelvén, valamint magyar, angol és orosz fordítással, egy többnyelvű honlapon. A jeles nyelvész-néprajzkutató életútjáról és expedícióiról szóló kötet, illetve folklorisztikai és nyelvészeti írásainak megjelentetése szintén a tervek között szerepel. Az ELKH és az NKFIH támogatásával megvalósuló projekteket egy 2022 júliusában tartott rendezvényen mutatták be az érdeklődőknek.
Balogh Balázs (BTK) és Prószéky Gábor (NYTK) főigazgatók
Schmidt Éva (Budapest, 1948 – Hanti-Manszijszk, 2002) az akkori MTA Néprajzi Kutatóintézet munkatársaként 1991-ben folklórarchívumot alapított Nyugat-Szibériában a hanti és a manysi nyelv és kultúra dokumentálására. Irányításával nyelvészeti és néprajzi szempontból is értékes gyűjtemény jött létre, amelyet halála előtt húsz évre zárolt, ezért annak feldolgozása csak 2022-ben kezdődhetett el. A tágabb értelemben vett hagyatékba beletartozik Schmidt Éva egész kutatói életútja, korábbi (1970, 1980, 1982, 1990–1991) gyűjtései, publikációi, jegyzetei, dokumentált előadásai, interjúi, szakmai jelentései, a közreműködésével készült kötetek, filmek, valamint mások gyűjtéseinek feldolgozása.
A projektek feladata a hagyaték áttekintése, archiválása, az eddig nem digitalizált anyagok elektronikus rögzítése és adatbázisba rendezése, kutathatóvá tétele, majd a kiválasztott gyűjteményi egységek feldolgozása. Az archívum felbecsülhetetlenül értékes része a veszélyeztetett hanti nyelv északi nyelvjárásainak komplex, több témára és szakterületre kiterjedő dokumentációja, óriási mennyiségű audio- és videófelvétel formájában. A veszélyeztetett nyelvek történetében a hagyaték zárolásának időtartama alatt jelentős változások történtek, így a feldolgozást a most megnyíló anyag esetében a lehető leghamarabb el kell kezdeni, hiszen a megfelelő nyelvi kompetencia, az anyanyelvi beszélőkkel történő konzultáció nélkül a feladat megoldhatatlan. A projektek másik alapvető vállalása az archív anyagok megfelelő technikai szinten történő megóvása.
A szöveggondozás után kezdődhet meg a projekt távlati fő céljának megvalósítása, a hagyaték bekapcsolása a tudományos vérkeringésbe egyrészt a közzététellel, másrészt a ráépülő tudományos elemzésekkel, feldolgozásokkal folklorisztikai, néprajzi, muzikológiai és nyelvészeti téren. A kutatás külön elemét képezi a nagy mennyiségű prózai szövegkorpuszra épülő nyelvpárspecifikus, illetve nyelvpárfüggetlen neurális hálózatos elemzésre fókuszál. Ez a módszer a gépi fordítási eljárások legkorszerűbb változata, amely a szavak különböző mondatokban talált előfordulásainak környezetét írja le, és ezek alapján nyújt információt az egyes szavak „használati szabályairól”. Ez az elemzés, illetve a gépi fordításos támogatás nagy segítséget jelenthet a későbbi szövegfeldolgozások során is.
A kutatók célja Schmidt Éva hanti és manysi folklórgyűjtésének hozzáférhetővé tétele az eredeti nyelv mellett magyar, angol és orosz fordításban, valamint egyes területeken tudományos feldolgozások készítése. Az intézmények és szakterületek közötti nemzetközi együttműködésben megvalósuló munka végeredményeként a szakemberek egy többnyelvű honlapon teszik közzé a gyűjtéseket, ahol Schmidt Éva publikációi mellett a közreadott anyagra épülő szakmai feldolgozások is helyet kapnak. A jeles néprajzkutató folklorisztikai és nyelvészeti írásait, valamint a folklórszövegekből összeállított válogatásokat nyomtatásban is megjelentetik, továbbá külön kötet készül Schmidt Éva életútjáról, expedícióiról és az általa alapított Északi-hanti Folklórarchívum történetéről.
A projektek ismertetésére 2022. július 5-én került sor A Schmidt Éva Archívum bemutatása a hagyaték megnyitása alkalmából című rendezvényen. Balogh Balázs (BTK) és Prószéky Gábor (NYTK) főigazgatók köszöntői és Hoppál Mihály, a BTK Néprajztudományi Intézet professor emeritusának visszaemlékezése után Ruttkay-Miklián Eszter, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa tartott előadást Schmidt Éva kutatói tevékenységéről, gyűjtőmunkájáról, az ezek hátterében álló filozófiáról, a hagyaték gazdagságáról. Csepregi Márta, az NYTK professor emeritusa az obi-ugor folklórműfajok rendszerét mutatta be a résztvevőknek. Sipos Mária, az NYTK Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetének tudományos főmunkatársa az egyéni énekek feldolgozásáról és a két projekt munkamegosztásáról beszélt. Lázár Katalin, a BTK Zenetudományi Intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa a hanti énekek zenei lejegyzésének problematikus pontjait részletezte. Gulyás Zoltán térképész, a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa bemutatta, hogyan jelenítette meg a kutató térképen az általa gyűjtött adatokat. A szöveges, képi, térképes, hangzó és zenei illusztrációkkal kísért előadások mellett Schmidt Éva életét, munkásságát, a projektek céljait egy-egy poszteren is bemutatták.
Ezt követően Füredi Zoltán A hagyaték című dokumentumfilmjét nézhették meg a jelenlévők, majd a rendezővel és a film szereplőivel (Csepregi Márta, Ruttkay-Miklián Eszter, Sántha István) beszélgethettek.
További információk a kutatásról a BTK Néprajztudományi Intézet honlapján olvashatók.
Az eredeti cikk az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat honlapján.
