Hatalmas érdeklődés kísérte a Magyar Tudományos Akadémia épületében 2022. szeptember 30-án a BTK Történettudományi Intézet és a Rubicon Intézet közös könyvbemutatóját és konferenciáját. A rendezvényen előadott ugyanis Ágoston Gábor, az Oszmán hódítás és Európa című könyv szerzője, aki több mint két évtizede az amerikai Georgetown Egyetem professzora, ezért a magyar közönség ritkán hallgathatja meg élőben az előadásait. Most viszont hazatért a Rubicon Kiadónál frissen megjelent monográfiája bemutatása kapcsán, és ez alkalmat teremtett a két tudományos intézetnek, hogy a könyvbemutatót követően egy konferencián tekintsék át a könyv által tárgyalt nagyobb témaköröket. A rendezvényről videófelvétel is készült, amely megtekinthető a Rubicon Intézet YouTube-csatornáján.
A rendezvény házigazdájaként Rácz Árpád, a Rubicon Intézet társelnöke és Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója egyaránt kihangsúlyozták, hogy Ágoston Gábor monográfiája páratlan gyorsasággal jelent meg magyar nyelven, ami mutatja a téma iránti magyarországi érdeklődést. A könyv méltatása közben elhangzott, hogy az egyik fő erénye az egyszerre magyar és európai látásmód: azaz végre a nyugati olvasóközönség is megismerheti az oszmánokkal élethalál harcot vívó Közép-Európát – és ezen belül a Magyar Királyságot –, amely eddig kevés figyelmet kapott. Másrészt a magyar olvasók az Oszmán birodalom egészéről kapnak egy átfogó képet, amely érthetővé teszi a Magyarországgal szembeni oszmán politika mozgatórugóit.
A rendezvény fő eleme Ágoston Gábor előadása volt, amelyben a könyv tematikája alapján vázolta a birodalom fejlődési ívét, és egyben kitért pár közkeletű toposz bírálatára. Az elmúlt évtizedekben ugyanis előszeretettel ábrázolták civilizációs konfliktusként az oszmánok európai háborúit, ám Ágoston Gábor szerint itt nem beszélhetünk vallások közötti küzdelemről. Minden szereplő a saját érdekei és tudása alapján hozta meg politikai döntéseit, és az első évszázadokban ebben a pragmatikus működésben múlták felül az oszmánok az európai riválisaikat. Ám a hasonlóság ellenére a szultánok nem lettek reneszánsz uralkodók, és az országuk sem összehasonlítható szerkezetében az európai királyságokkal. A birodalmi jellegből és a számtalan politikai hagyományból (nomád, bizánci, muszlim) fakadóan ez a terület különleges jellegű maradt mindvégig a Balkán-félszigeten és Kis-Ázsiában.
A konferencia első szekciójában három előadást hallgathattak végig a jelenlevők. Molnár Antal (BTK TTI) a pápai államnak a törökellenes erőfeszítéseit elemezte, és bizonyította, hogy a keresztes háború eszméje a 17. század végéig kitartott, és nagyban hozzájárult a felszabadító háború sikeréhez.
Pálffy Géza (BTK TTI) a Magyar Királyságnak a Habsburg Monarchiába való szervezeti betagozódásáról beszélt, és ebből kiderült, hogy az állandó katonai kihívás komolyan formálta a kora újkori állam intézményrendszerét.
Kenyeres István (BFL) az új monarchia pénzügyi rendszereiből vezette le, hogy mennyire egymásra utalt volt az oszmánok elleni küzdelemben a Habsburgok minden királysága, és hogy egy modern hitelezési módszer is segítette Európát az oszmánok legyőzésében.
A második szekcióban Oborni Teréz (BTK TTI) az Erdélyi Fejedelemség kialakulásának a hátterét mutatta be, és azt, hogy bár ez az államalakulat nagyban Szulejmán szultánnak köszönhette a létét, mégis a középkori Magyar Királyság egyik örököseként sokat tett a magyar kultúra itteni fennmaradásáért.
Varga Szabolcs (BTK TTI) a horvát-magyar együttélés unikális jellegéről és az oszmán hódítás eltérő fejlődési pályájáról beszélt, amelyben az egyedi sajátosságok ellett ekkor még megtalálhatók voltak az államközösség gondolatát erősítő elemek.
Kármán Gábor (BTK TTI) új ERC-projektjének, egy nemrég elnyert európai uniós kutatásnak az alapkérdéseit tárta a nagy közönség elé, mely szerint hogyan is lehetne tipizálni az oszmán vazallusállamokat szerte a birodalom peremvidékein. Előadásából kiderült, hogy a rendkívül változatos függési rendszerek zöme a 17. században alakult ki, ami a birodalom változó helyzetét is mutatja.
Ivanics Mária (SZTE) a Fekete-tenger északi partviékén húzódó Krími Kánságról, annak jellegéről, és a birodalomban betöltött szerepéről beszélt, és értékelte az elmúlt évek friss kutatási eredményeit.
A programnak hála a magyar kora újkori kutatások horizontját sikerült kiterjeszteni, és nagyobb összefüggésrendszerben elhelyezni a hódoltság korának eseményeit.
