A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége 2022-ben Szlovákia volt. A Bázis – Szlovákiai Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület szervezésében zajló programsorozat rendezvényein a BTK Irodalomtudományi Intézet több munkatársa közreműködött.
Az eseménysorozatról Szarka Szilvia, a Közép- és kelet-európai osztály tudományos segédmunkatársa készített beszámolót.
Kinek a szövege? (pódiumbeszélgetés). Fotó: Kiss-Kohut Andrea/Bázis – Szlovákiai Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület
2022. szeptember 29. és október 2. között az év legnagyobb magyarországi nemzetközi könyves eseménye, az idén már 27. alkalommal megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Szlovákia volt. A legutóbbi, 2016-os szlovák díszvendégség után az idei program leginkább azért számított különlegesnek, mert szervezését nem a hivatalos szlovák állami intézmények, hanem egy civil szervezet, a Bázis – Szlovákiai Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület vállalta magára, és rendkívül gazdag, Szlovákia irodalmát, könyves szakmáját széleskörűen bemutató eseménysorozattal tett eleget a kihívásnak. A díszvendégség keretében 29 szlovák szerző magyar nyelvű fordításkötetét és 10 szlovákiai magyar szerző művét mutatták be, pódiumbeszélgetések formájában pedig teret biztosítottak irodalmárok, irodalomtudósok, folyóiratszerkesztők eszmecseréjére, a díszvendégség megvalósulásában kulcsfontosságú szerepet játszó műfordítók műhelymunkájának bemutatására, valamint a mögöttük álló, az irodalmat és a műfordítást támogató rendkívül hatékony szlovákiai kulturális alapok működésének prezentálására is.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül több kutató is részt vett a kortárs szlovák irodalom magyarországi bemutatásában.
Deczki Sarolta (BTK ITI, Modern magyar irodalomi osztály) moderálta a Miről beszélnek a szövegek? című kerekasztal-beszélgetést a legutóbbi évek cseh, magyar és szlovák irodalmi alakulásairól és az említett országok közötti kulturális transzferek folyamatiaról Ivana Taranenková, Radoslav Passia szlovák, valamint Jan. M. Heller cseh és Németh Zoltán Lengyelországban élő magyar irodalomtudósokkal.
Miről beszélnek a szövegek? Fotó: Kiss-Kohut Andrea/Bázis – Szlovákiai Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület
A szlovák kortárs irodalomban kitüntetett szerepet játszik a női irodalom, amely a feminista irodalmat megjelentető szlovák Aspekt Kiadó tevékenységének és az általa kiadott, évekig működő Aspekt folyóiratnak is köszönhető. Erre a jelenségre reagált a szlovákiai Womenpress Kiadó, amely többek között szlovák női szerzők műveit adja ki magyar fordításban. A tíz általuk kiadott fordításkötetet a háromrészes Női váltó című rendezvénysorozat keretében mutatták be. Szarka Szilvia (BTK ITI, Közép- és kelet-európai osztály) Jana Juráňová Életem a nagy költővel, Denisa Fulmeková Konvália és Mária Modrovich Flesbek című könyvét méltatta a Női váltó I. című rendezvényen.
Női váltó I. Fotó: Kiss-Kohut Andrea/Bázis – Szlovákiai Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület
Földes Györgyi (BTK ITI, Modern magyar irodalomi osztály) a Női váltó II. moderátoraként Szabó T. Anna költővel, Alena Sabuchová szlovák írónővel és műfordítójával, Paszmár Líviával, valamint a szlovák elsőkönyves Dominika Madro regényének műfordítójával, Pénzes Tímeával beszélgetett. A szövegekből Kerekes Vica, szlovákiai magyar színésznő olvasott fel részleteket.
Női váltó II. Fotó: Kiss-Kohut Andrea/Bázis – Szlovákiai Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület
Balogh Magdolna (BTK ITI, Közép- és kelet-európai osztály) fordította magyarra Jozef Tancer szlovák nyelvész, germanista és történész A soknyelvű Pozsony nyomában című nagy sikerű könyvét, amely a két világháború közötti Pozsony/Prešporok/Pressburg nyelvhasználatát tárja fel, és csaknem tíz év kutatómunkáját összegezi. Ennek a munkának fontos részét képezték a többnyelvű generáció utolsó tagjaival készített interjúk, amelyek egy szlovákok, magyarok, németek és más nemzetiségek által lakott, jellegzetesen többnyelvű közép-európai város múltjáról tanúskodnak. A könyv bemutatóján a szerzővel, Jozef Tanzerrel, a kötet fordítójával, Balogh Magdolnával és Nádasdy Ádám műfordítóval, nyelvésszel Veiszer Alinda beszélgetett.
A soknyelvű Pozsony nyomában bemutatója. Fotó: Kiss-Kohut Andrea/Bázis – Szlovákiai Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület
A szlovák díszvendégség kapcsán megkülönböztetett figyelemben részesültek a műfordítók mint a kulturális transzfer megteremtői, akik amellett, hogy a kötetek bemutatóin szerepeltek, egy pódiumbeszélgetés keretében a fordításhoz kapcsolódó háttértevékenységükbe, műhelytitkaikba is betekintést nyújtottak: szó volt arról, hogy milyen kritériumok szerint választják ki a fordításra szánt könyveket, milyen szlovákiai fordítástámogatási és szakmai programoknak köszönhetőn valósulhat meg a munkájuk, és néhány fordításszemelvény felolvasásával ennek részleteibe is beavatták a közönséget. Az utóbbi három év Madách-díjas műfordítóival, Mészáros Tündével, Pénzes Tímeával és Vályi Horváth Erikával folytatott Kinek a szövege? című pódiumbeszélgetést Szarka Szilvia (BTK ITI, Közép- és kelet-európai osztály) vezette.
Kinek a szövege? (pódiumbeszélgetés). Fotó: Juhász Katalin
A műfordítás minőségének és a műfordítók szisztematikus képzésének szerepe szóba került az Átjárások című rendezvényen is, amelyen Deák Renáta műfordító, a szlovák díszvendégség főszervezője, Görözdi Judit, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatója, Balogh Magdolna, a BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai osztályának tudományos főmunkatársa és Gács Anna irodalomkritikus beszélgetett a két ország között a tudomány terén folytatott együttműködésekről.
Átjárások. Fotó: Kiss-Kohut Andrea/Bázis – Szlovákiai Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület
Szlovákiában nagy népszerűségnek örvendenek Jozef Karika hazája területén játszódó hátborzongató regényei, A hasadék című regényét, műfajában egyedülállóként, a legnagyobb presztízsű szlovákiai díjra, az Anasoft Literára is jelölték. A misztikus thriller műfajába sorolt Jozef Karika-regényeket Visy Beatrix (BTK ITI, Modern magyar irodalomi osztály) mutatta be a könyvfesztiválon Böszörményi Péter műfordító és Benyovszky Krisztián irodalomtörténész közreműködésével.
A Jozef Karika-regények bemutatója. Fotó: Kiss-Kohut Andrea/Bázis – Szlovákiai Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület
A könyvfesztivál teljes programja és a díszvendégség rendezvénysorozata letölthető.
