Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kiemelt teljesítményt nyújtó kutatói vehettek át tudományos kitüntetést 2022. november 10-én az ELKH Természettudományi Kutatóközpont konferenciatermében. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül Bárány Róbert Díjban részesült M. Varga Benedek (BTK Történettudományi Intézet), és kutató professor emeritus címet vehetett át Sisa József János (BTK Művészettörténeti Intézet), Somfai László (BTK Zenetudományi Intézet), valamint Vargyas Gábor (BTK Néprajztudományi Intézet).
Fotó: MTI/Mónus Márton
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága a kutatók anyagi és erkölcsi megbecsülésének kifejezésére 2021-ben alapította meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díjat és a fiatal kutatók elismerésére szolgáló Bárány Róbert Díjat, ezenfelül elindította a kutató professor emeritus címek adományozását.
2022. november 10-én a tudományos konferenciával egybekötött díjátadó ünnepségen Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke köszöntőbeszédében méltatta a kutatóhálózat fő értékét jelentő kutatók pótolhatatlan szerepét az ELKH sikereinek elérésében. Az ünnepi eseményen György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár szintén köszöntötte a kitüntetetteket. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díj 2022. évi kitüntetettje Pukánszky Béla (Természettudományi Kutatóközpont) volt.
Bárány Róbert Díj
A Bárány Róbert Díj megalapításának és adományozásának célja az ELKH Titkárság irányítása alatt álló kutatóhelyeken kutatói munkakörben foglalkoztatott 40 év alatti fiatal kutatók kiemelkedő tudományos munkájának elismerése. Az értékelés a pályázók eddigi tudományos tevékenysége és az általuk elért eredmények alapján történik. A díjak odaítélésekor emellett figyelembe veszik a kutatói kiválóságot és a tudományos munka innovatív megközelítését, továbbá a kutatómunkában rejlő potenciált és továbblépési lehetőségeket, például projektekben való részvételt, bekapcsolódást nemzetközi együttműködésekbe. A 14 év alatti kiskorú gyermeket nevelő kutatónők esetében a pályázat korhatára gyermekenként 2 évvel, de legfeljebb 4 évvel meghosszabbodik.
A BTK munkatársai közül Bárány Róbert Díjat kapott:
M. Varga Benedek
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet
M. Varga Benedek a 18. századi eszmetörténet területén végez kimagasló kutatómunkát. A Historical Journalben publikált cikke Mária Terézia trónra lépésével kapcsolatban azokat az elméleteket vizsgálta, amelyek az uralkodó női mivoltát a korabeli politikai gondolkodás keretein belül igyekeztek értelmezni. A Modern Intellectual History folyóiratban 2021 folyamán megjelent tanulmányában újfajta megközelítésben, a közép-európai felvilágosodás és az amerikai forradalom kontextusában mutatta be a 18. századi német történész, August Ludwig Schlözer munkásságát. E publikáció egyben a Cambrigde-i Egyetemen megvédett doktori disszertációjának egyik fontos fejezete. Az angliai tanulmányai során kialakított kapcsolatai révén már eddig is jelentősen hozzájárult a hazai történettudomány nemzetközi jelenlétének erősítéséhez. Tudományos publikációs eredménye az elmúlt három évben: cikkeinek száma 2, mindegyik D1, illetve Q1 minősítésű rangos szakfolyóiratban jelent meg, összesített impaktfaktora 1,818, Hirsch-indexe 2.
A Bárány Róbert Díj 2022. évi valamennyi nyerteséről az ELKH honlapján olvashatnak.
Kutató professor emeritus cím
A kutató professor emeritus cím megalapításának és adományozásának célja az ELKH kutatóhelyein tudományos munkakörben foglalkoztatott kutatók eredményes kutatói életpályájának, valamint a tudományszervezés területén végzett jelentős tevékenységének elismerése.
A BTK munkatársai közül 2022. évben professor emeritus címet kaptak:
Sisa József János
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet
Sisa József művészettörténész, az MTA doktora, egyetemi tanár. A magyar művészettörténet-írás meghatározó alakja, 2012 és 2016 között a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének igazgatója volt. Intézetvezetőként kiemelkedő szerepe volt a hazai művészettörténet-kutatás nemzetközi jelenlétének erősítésében és az intézeti digitalizációs program megindításában. Kutatói munkássága, tudományszervező tevékenysége, az egyetemi oktatásban betöltött szerepe példaértékű. Szakterülete a 19. századi hazai építészet, a kastélykultúra, az építészetelmélet, valamint a kertművészet története. Számos tanulmány, könyvfejezet és önálló monográfia szerzője. Kiemelkedő művei a 19. század magyar építészetét és iparművészetét bemutató kézikönyv és az Országház nagymonográfiája, melyeket szerzőként és szerkesztőként is jegyez. Nemzetközi elismertségét külföldi kutatóutak, konferencia-előadások és publikációk jelzik. Tudományos munkáját rangos díjakkal és kitüntetésekkel, többek között a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével, Pasteiner Gyula-emlékéremmel, Fitz József-könyvdíjjal és Opus Mirabile díjjal ismerték el.
Somfai László
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet
Somfai László Széchenyi-díjas zenetörténész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa. A hazai muzikológia és a szakmai képzés területén évtizedek óta meghatározó személyiség. A Haydn-kutatás és a zenei forráskutatás terén elért eredményei révén a nemzetközi zenetudomány legjelentősebb élő alakjai közé tartozik. Bartók Béla zenei hagyatékának nemzetközileg is elismert szaktekintélye. 1972-től több mint három évtizeden át vezette a Bartók Archívumot, munkájával jelentősen hozzájárult a 2016 óta folyamatosan megjelenő Bartók-összkiadás előkészítéséhez. A salzburgi Mozart-kutató Intézet és a kölni Joseph Haydn Intézet tagja. 1997 és 2002 között a Nemzetközi Zenetudományi Társaság, valamint a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöke volt. Az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia külföldi tagja, illetve a Brit Akadémia levelező tagja. Tudományos munkáját számos díjjal és kitüntetéssel, többek között Széchenyi-díjjal, a Magyar Érdemrend középkeresztjével, Erkel Ferenc-díjjal és Akadémiai Díjjal ismerték el.
Vargyas Gábor
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet
Vargyas Gábor néprajzkutató, kulturális antropológus, egyetemi tanár, az MTA doktora. Szakmájának hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt kiemelkedő képviselője, aki a tudományos kutatás, a muzeológia és az egyetemi oktatás területén egyaránt komoly tekintélyre tett szert. A nemzetközi Délkelet-Ázsia- és Óceánia-kutatás meghatározó alakja. Két évig folytatott helyszíni kutatásokat a világ néprajzi, nyelvi és kulturális szempontból talán legkevésbé ismert területeinek egyikén, a Közép-vietnami-felföldön. A modernizáció és a globalizáció hatásaira irányuló antropológiai és társadalomtudományi kutatásainak eredményeit tudományos publikációkban, előadásokban, fényképeken, filmeken és kiállításokon egyaránt közzétette. A hazai néprajz és kulturális antropológia iskolateremtő személyisége, számos hazai és nemzetközi kutatási program vezetője. Az általa összegyűjtött szellemi és tárgyi értékek egy része ma már a Néprajzi Múzeumban látható. Tudományos munkáját számos díjjal és kitüntetéssel, közöttük a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével és a Magyar Néprajzi Társaság Györffy István-emlékérmével ismerték el.
Az elismeréssel járó díjak és címek átadását követően négy tudományos előadás is elhangzott. Elsőként Sierd Cloetingh, az Utrechti Egyetem professzora, az Academia Europaea korábbi elnöke, az Európai Kutatási Tanács korábbi alelnöke, a Tudományos és Technológiai Együttműködés Európai Szövetsége korábbi elnöke tartott előadást Europe: a natural laboratory for frontier research in Earth Sciences címmel. Ezután Pukánszky Béla professzor, vegyészmérnök, az MTA rendes tagja, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének kutatóprofesszora, az ELKH Díj idei nyertesének Műanyagok. Barát vagy ellenség? Tudomány vagy kuruzslás? című előadása következett. A homológ rekombináció hiányának genomi lenyomatai címmel Póti Ádám, a biológiai tudományok doktora, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének tudományos segédmunkatársa, a Bárány Róbert Díj egyik idei nyertese, majd A beszéd különleges jelenségei címmel Gósy Mária Széchenyi-díjas nyelvész, fonetikus, a nyelvtudomány doktora, az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont Általános és Magyar Nyelvészeti Intézetének tudományos tanácsadója, az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékének egyetemi tanára, professor emeritus tartott előadást.
A rendezvényről a beszámoló az ELKH honlapján itt olvasható.
