Az irodalom rejtett hálózatai projekt szerzői a BTK Katt(anj) a tudományra! honlapján megjelent kétrészes posztban a Régi magyar versek adatbázisában található költemények és szerzőik információi alapján tárnak fel irodalomtörténeti összefüggéseket az adatelemzés és a hálózattudomány segítségével.
A 16. századi magyar költészet kiemelkedő alakját, Balassi Bálintot iskolai tanulmányainkból mindannyian ismerjük, de mi a helyzet a korszak többi alkotójával? A korabeli közönség számára nem volt annyira meghatározó a szövegek szerzősége, ebben kicsit hasonlít a ma internetes világához. Az interneten szövegek, képek és videók jönnek-mennek, sokszor azt sem tudjuk, egy-egy idézet honnan ered. A 16. század végéig 1524 verset ismerünk, ezek mintegy harmada ismeretlen szerzőjű. Kétrészes posztjukban a Régi magyar versek adatbázisából a kutatók azon költeményekkel foglalkoztak, amelyeknek szerzőiről is rendelkezésre állnak információk.
Az első részben az adatbázisból kinyert költészettörténeti adatokat tablókon vizualizálták.
A régi magyar versek tablója felvonultatja a 16. századi költészet jellemző verselési formáit és műfaji kategóriáit, megmutatja, mely költemények törnek ki a szürke egyhangúságból bonyolultabb metrikájukkal. Ezen az úton továbbhaladva néhány olyan költői életművet (Tinódi Sebestyén, Pesti Gábor, Bogáti Fazakas Miklós, Balassi Bálint, Rimay János) mutattak be, melyek változatosságukkal, atipikusságukkal felkelthetik a figyelmünket.
A 16. SZÁZADI KÖLTŐINK I: VERSEK TABLÓJA című cikk itt olvasható.
A második részben interaktív ívdiagramon mutatták be, mely szerzőket kötik össze az ilyen módon továbbélő, újra- és újrafelhasználódó szövegek.
A 16–17. századi versek elején gyakran találunk ún. nótajelzéseket, például ez a 17. századi énekeskönyv egy Bogáti-vers elején így hivatkozik annak nótájára:
Milyen célt szolgált a nótajelzés a korban? A nótajelzésekként megidézett költemények lehetnek valóban a vers énekléséhez megadott dallamok, ritmusok, de utalhatnak más, például műfaji vagy tartalmi kapcsolatra is. Kevés adatunk van arra vonatkozóan, mely verseket énekelhették valóban a korban, a nótajelzés így nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy vers énekvers. De rámutathat arra, a vers költője milyen műfaji, poétikai hagyományba ágyazottan alkotta meg művét. Vagy arra, az énekeskönyv szerkesztője milyen énekhagyományhoz kapcsolja a verset, hiszen nótajelzéssel nem feltétlenül szerzője látta el azt.
A 16. SZÁZADI KÖLTŐINK II: EGY ELKÉPZELT KAPCSOLATI HÁLÓ című cikk itt olvasható.
AZ IRODALOM REJTETT HÁLÓZATAI
Hogyan alkotnak csoportokat az írók, költők és hogyan a 16–17. századi versek? Milyen irodalomtörténeti összefüggéseket tárhatunk fel az adatelemzés és a hálózattudomány segítségével? Miként igazodhatunk el a (tudományos) adatok, a történeti források egyre gazdagabb internetes tárházában? A projekt keretében a szerzők öt ismeretterjesztő cikkben, interaktív webes adatvizualizációkkal mutatnak be izgalmas bölcsészettudományi kutatási témákat az adat-, illetve a hálózatvizualizáció módszertanának bevonásával.
