2023-ban Klaniczay Tibor (1923–1992) születésének 100. évfordulóját ünnepli a BTK Irodalomtudományi Intézet. Az emlékév nyitóeseménye az általa útjára indított textológiai paradigma történetére és jelentőségére reflektáló beszélgetés volt.
A Klaniczay Tibor-emlékév, amely az MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet–Európában (1500–1800) Kutatócsoport és a Reneszánsz osztály közös szervezésében valósul meg, a nemzetközileg elismert tudós, tudományszervező és akadémikus előtt tiszteleg, oly módon, hogy az általa megalapozott és elindított tudományos projektek, kutatási programok, könyvsorozatok és rendezvények (utó)életét tekinti át és értékeli újra.
A Revideált Klaniczay? „A textológiai munka problémái” című szöveg újraolvasása. A textológiai bizottságtól a digitális szövegkiadásokig című programot az MTA BTK Hosszú Reformáció Lendület Kutatócsoport a Centre for Reformation Studies és a BTK Irodalomtudományi Intézet közreműködésével 2023. január 24-én rendezte meg.
A beszélgetést Kecskeméti Gábor, a BTK ITI igazgatója vezette, résztvevői voltak: Békés Enikő, Bene Sándor, Debreczeni Attila, Kasza Péter, Szilágyi Márton, Tóth Gergely és Tóth Zsombor
Az irodalomtörténész Klaniczay Tibor meghatározó jellegű textológiai kezdeményezései lehetővé tették a hazai textológiai paradigma megteremtését. Az MTA Textológiai Munkabizottság felállítása (1961) és működtetése, a kritikai kiadás szabályzatainak ismételt kidolgozása, a főként külföldi kutatóutak megszervezése mind azt igazolja, hogy Klaniczay Tibor mennyire elkötelezte magát a modern, magas színvonalú tudományos szövegkiadási gyakorlat megteremtése és eredményes fenntartása mellett. Ezekből a megfontolásokból kiindulva a kerekasztal-beszélgetés a Klaniczay által útjára indított textológiai paradigma történetére és jelentőségére reflektált.
A meghívó és az eseményen készült képek letölthetők.
A kerekasztal-beszélgetés után Klaniczay Péter az Irodalomtudományi Intézet Eötvös Könyvtárának ajándékozta édesapja könyvgyűjteményének egy kalandos utat bejárt darabját, Czvittinger Dávid 1711-ben megjelent Specimen Hungariae literatae című kötetét.
A Specimen Hungariae literatae (Francofurti et Lipsiae, 1711) című művet az Eötvös Könyvtár sok más értékes kötettel együtt már 1995-ben megkapta a családtól, Czvittinger Dávid bibliográfia- és irodalomtörténeti jelentőségű munkája azonban a húsz évvel ezelőtti sajnálatos lopássorozat következtében eltűnt, majd néhány évvel később egy antikvárium árverési katalógusában bukkant fel. Határozott fellépésének köszönhetően Klaniczay Péter még az árverés előtt vissza tudta szerezni a kötetet, hogy aztán most, az emlékév kezdetén ismét az Eötvös Könyvtárnak ajándékozza.
Klaniczay Péter kezdeményezésére, a Műtárgyfelügyeleti Hatóság közreműködésével 2021 decemberében a könyvtár már visszakapott egy hasonló utat bejárt, Bod Péter két művét tartalmazó kötetet is (Magyar Athenas és Erdélyi Féniks, 1766 és 1767).
Az emlékév következő eseményét 2023. február 22-én rendezi a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya A Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum sorozat, a hazai neolatin szövegkiadások műhelye. Workshop a sorozatban készülő kiadások textológiai kihívásairól, eszmetörténeti tanulságairól címmel.
A rendezvény célja, hogy bemutassa az intézet neolatin szövegkiadási sorozatában készülő kiadások módszertani kérdéseit, illetve rámutasson arra, hogy a szövekiadásoknak milyen egyéb tudománytörténeti tanulságai lehetnek, nemcsak a neolatin szövegekkel foglalkozó szakemberek, hanem általában a filológia iránt érdeklődők számára is.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
Fotók: Móré Tünde
