2021 augusztusában a 20-i nemzeti ünnep kapcsán, valamint a mohácsi csata évfordulóján, augusztus 29-én több munkatársunk nyilatkozott a médiában, többek között Fodor Pál, Pálffy Géza, Zsoldos Attila és Katona Csaba. A hónapban számos cikk jelent meg a dombói vár Berta Adrián vezette régészeti feltárásáról is. Ezen felül bemutatták Oborni Teréz új kötetét, megjelent a Glossza legújabb, Menzaforradalom című adása Mautner Zsófiával és Báti Anikóval. B. Szabó Jánost és Sudár Balázst többek között Az Árpád-ház nyomában című kötetükről kérdezték. A Tihanyi Apátságban zajló régészeti feltárásokról pedig Szovák Kornél és Mende Balázs Gusztáv is beszélt. Cikkünkben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont augusztusi médiamegjelenései közül válogattunk.
Augusztus 20-ai nemzeti ünnepünk alkalmából az M5 újabb filmet készített a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport eredményeiről. A Történetek a Szent Koronáról című, közel félórás dokumentumfilm premierjére 2021. augusztus 20-án főműsoridőben, este 20:30-kor került sor. A Bartha Krisztina rendezte film teljes terjedelmében itt tekinthető meg. A kutatócsoport vezetőjével, illetve a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadójával, Pálffy Gézával a Ripost7 készített interjút Megdöbbentő titkokat őriz a Szent Korona címmel, amely itt található.
Nemzeti ereklyénk pontos keletkezése mind a mai napig nagy rejtély. Írott források és képi ábrázolások hiányában csak találgatni lehet, hogy a 11–13. században mikor és hogyan is készülhetett, s léphetett Szent István feltehetően elveszett vagy elpusztult koronája helyébe. Találgatások egész sora született keletkezéséről, ezeket komoly viták kísérték vagy teljességgel légből kapottak voltak. – olvasható többek között az cikkben.
Képkivágás a filmből
2021. augusztus 20-án a Kossuth Rádió Felfedező – a gazdaságról című műsorában a BTK Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora, Zsoldos Attila akadémikus beszélt Szent István kultuszának kezdetéről. A beszélgetés itt hallgatható meg (14:33-tól). Ezen a napon nyilatkozott a Vasárnapnak a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Sudár Balázs. Álmos volt az első fejedelem, vele jön létre az ország, amelyet talán egy kicsit másképpen és máshol, de fia, Árpád visz tovább. Az ő nevéhez fűződik a végleges szállásterület megszerzése. Szent István egy már meglévő, hierarchikus rendszert alakított át nyugati minták alapján – mondta el többek között a történész a Szent István a sztyeppei országépítési logika helyett államot alapított című interjúban.
Szintén a nemzeti ünnep kapcsán Katona Csaba, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense augusztus 20-án a TV2 Tények Plusz című adásában (itt látható 08:47-től), valamint a Kossuth Rádió Krónika című adásában (itt hallgatható meg 08:10-től) is nyilatkozott. Augusztus 21-én pedig a Magyar Krónika vendége volt az M5 csatoránán, az adás itt látható.
2021. augusztus 29-én, a mohácsi csata évfordulóján a Magyar Katolikus Rádió Hagyományok éltetői című műsorának vendége volt Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, osztályvezetője. További részletek a műsor honlapján olvashatók. Az évforduló előtt pár nappal, augusztus 27-én rendezték meg a Háború, tájformálás, hasznosítás című konferenciát Pécsett, amelyen előadott Fodor Pál mellett a Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet című projekt másik vezetője, Pap Norbert is, és amellyel kapcsolatban számos cikk jelent meg a sajtóban (ezeket itt gyűjtöttük össze). Az Origón megjelent Miért vesztettek a magyar seregek Mohácsnál? című cikkben kiemelték, hogy a rendezvényen szóba került többek között Tomori Pál kalocsai érsek, II. Lajos király fővezérének a haditerv kidolgozásában valamint a keresztény sereg vezetésében betöltött szerepe is. A témában összeállítást készített az RTL Klub is, a film itt látható.
Pap Norbert, a PTE tanszékvezető egyetemi tanára, Hargitai János országgyűlési képviselő, miniszteri biztos,
Fodor Pál professzor a Bölcsésztudományi Kutatóközpont c. főigazgatója, és Hóvári János turkológus, c. egyetemi tanár, volt ankarai nagykövet
Fotó: Polyák Attila/Origo
Csaknem ezer éve, 1052-ben egy alkalommal járt már pápa magyar földön, pontosabban az akkori Magyar Királyság területén, Pozsonyban – mondta el a 24.hu-nak Fejérdy András, a BTK Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Újkori Történeti Tanszékének docense. A pápák utazásairól és magyarországi látogatásairól szóló, Már ezer éve is járt pápa Magyarországon című riport itt olvasható.
A Glossza legújabb adásáról a Qubit cikkezett hosszabban Az étel a menzán se csak üzemanyag legyen, amit tíz perc alatt belapátolnak címmel: Szinte a teljes magyar közvélemény hallott a közétkeztetés egészét érintő, táplálkozás-egészségügyi előírások sorát felvonultató 2014-es minisztériumi rendeletről. Ugyanakkor senki sem mélyült el abban, hogy milyen szerepet tölt be a menza a gyermekek életében a bölcsődétől 18–19 éves korukig, vagy hogy hogyan néz ki az iskolások étkezése egy teljes napra vetítve – miközben Magyarországon 1,2 millió gyereket érint a közétkeztetés. A menzát érő kihívásokról, az étkezéskultúra alakulásáról, valamint a koronavírus-járvány e területre gyakorolt hatásairól kérdezték a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Glossza podcastjának legújabb epizódjában Mautner Zsófia gasztrobloggert és szakácskönyvszerzőt, valamint Báti Anikót, a Néprajzi Intézet táplálkozáskultúra-kutatóját.
Varga Szabolcs, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa a Vasárnapnak adott interjút 2021. augusztus 23-án A magyar király, aki rárontott a szultánra címmel. A II. Lajos magyar király életéről és haláláról, valamint számos más kérdésről szóló cikk itt olvasható.
A 12. Kolozsvári Magyar Napok keretében mutatták be először Oborni Teréz, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársának, osztályvezetőjének Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című új kötetét szerdán a Vallásszabadság Házában. A kötetet kiadó Rubicon Intézet által szervezett bemutatón a történész Bethlen Gábor (1570–1629) fejedelem uralkodásának néhány olyan vonatkozását emelte ki, amely kétségkívül érdeklődésre tarthat számot, és amelyeket könyvének egyik tanulmányában is részletez. A bemutatóról írt a Krónika Online Könyvbe szedték Erdély aranykorát – Kolozsváron volt az ősbemutató címmel, a Szabadság Erdély Aranykora – Fejedelmek Tündérkertje: hiteles és közérthető kötet a fejedelemség-kori Erdélyről és a maszol.ro is Erdély aranykoráról szóló kötetet mutattak be Kolozsváron címmel.
Fotó: szabadsag.ro
A Kossuth Rádió A Hely című műsorának volt a vendége Szovák Kornél, a BTK Moravcsik Gyula Intézetének igazgatója, Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének igazgatóhelyettese, Takács Ágoston régész és Mihályi Jeromos perjel a Tihanyi Apátság Királykriptájában zajló, minden részletre kiterjedő régészeti feltárással és műemléki falkutatással kapcsolatban. A kutatás során több fontos kérdést is megválaszolhatnak a szakemberek, amelyeket a korábbi kutatásoknak nem sikerült a XI. századi épületről és az alapítók sírjáról. Tisztázhatják azt is, hogy hol volt az ide temetkező I. András király és fia, Dávid herceg sírhelye, s a szénizotópos, majd a genetikai vizsgálatok nyomán – szerencsés esetben – az is kiderülhet, hogy megőrződtek-e a királyi csontok a számos rátemetkezés ellenére. Az adás itt hallgatható meg.
A Heti Válasz, a Válasz Online podcastja 2021. augusztus 19-én kérdezte Az Áprád-ház nyomában című kötet szerzőit, B. Szabó Jánost és a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársát, Sudár Balázst többek között arról, hogy van-e valós alapja az Attila-hagyománynak, valamint arról, hogy honnan származik I. István pogány neve, a Vajk. Az adás itt érhető el.
Fotóillusztráció: Domaniczky Tivadar/Válasz Online
A Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport idén 2021. augusztus 6. és 8. között immár hetedik alkalommal rendezte meg hagyományos nyári egyháztörténeti konferenciáját és tudományos programját, a Fraknói Nyári Akadémiát. A 2015. évi első alkalom óta hagyománnyá vált eseményre – a tavalyi budaörsi helyszín után – ezúttal Győr városában került sor, középpontjában így főként a Győri Egyházmegye és a bencés rend története állt. Az esemény szervezője a Fraknói Kutatócsoport és a BTK Moravcsik Gyula Intézet, valamint a Győri Egyházmegyei Levéltár volt. A rendezvényről és munkatársaink előadásairól beszámolt a Magyar Kurír Egyháztörténet és közösségformálás – Győrben és Pannonhalmán rendezték a Fraknói Nyári Akadémiát címmel és az Újkor.hu is Új perspektívák az egyháztörténeti kutatásokban – A VII. Fraknói Nyári Akadémia címmel.
Fotó: Kanász Viktor, Oláh Róbert, Sági György. Forrás: institutumfraknoi.hu
Dombóvár határában, a Kapos folyó déli partján találhatók a Dombai család egykori rezidenciájának a maradványai, ahol a város önkormányzatának a felkérésére Berta Adrián, a BTK Régészeti Intézetének tudományos segédmunkatársa vezetésével idén is folytatódik a szisztematikus régészeti kutatás. A júliusban megkezdett terepi munkálatok előreláthatóan augusztus közepéig tartanak. A témában számos cikk jelent meg, amelyek itt olvashatók.
Légifotó. Kép: Berta Adrián/BTK Régészeti Intézet
A BTK Történettudományi Intézete tudományos munkatársa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense, Katona Csaba augusztus folyamán is számos alkalommal állt a sajtó rendelkezésére. A Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorában hallható Mesél a múlt rovat állandó vendégeként 2021. augusztus 3-án a 200 éves született Ebenchöch Ferenc győri kanonokról, 2021. augusztus 10-én a 155 éves született Schmidt Miksa bútorgyárosról, 2021. augusztus 17-én a 150 éve született Heltai Jenő költőről és íróról, 2021. augusztus 24-én a 19. századi állatnevekről, míg 2021. augusztus 31-én a 150 éve született Ripka Ferenc budapesti főpolgármesterről emlékezett meg. (Akiről az Újkor.hun publikált A két világháború közti időszak legnagyobb hatású főpolgármestere – Ripka Ferenc pályája címmel. A cikk társszerzője Varga István.)
Ezen kívül 2021. augusztus 13-án a Hello Vidék magazinnak nyilatkozott a magyar gasztronómiatörténetről, míg a Magyar Krónika ez évi 86–87. számában adott interjút Szabadidő, egyenlőség a reformkori Füreden címmel. A Pap Lázár által készített beszélgetés teljes egészében itt érhető el. 2021. augusztus 20-án az Új Szó számára készített vele riportot Bödők Gergely, a Clio Intézet társ-ügyvezetője Ha megpróbáljuk őket hibátlan héroszként bemutatni, akkor élettelen szobrot faragunk belőlük címmel címmel.
A részletek és további médiamegjelenéseink megtekinthetők ide kattintva.
