2020 tavaszán a járványhelyzet hatására a BTK Filozófiai Intézet online hirdette meg szemináriumi előadásait. A szemináriumi előadásokat övező nagy érdeklődés hatására az előadásokról videofelvételek is készültek, amelyek a BTK YouTube csatornáján visszanézhetők. Az online előadásoknak és a videofelvételeknek köszönhetően a Filozófiai Intézet könnyen hozzáférhető és elérhető fórumot hozott létre a filozófia művelésére.
A 2020/2021-es tavaszi félév lezárásaként a BTK Filozófiai Intézet szemináriumsorozatán Sebastian Lutz (Uppsala University) tartott előadást angol nyelven The Philosophy of Measurement Made Boring címmel 2021. május 4-én, Láng Benedek (BME) Titok, titkolózás és kriptográfia címmel adott elő 2021. május 18-án, míg Schwendtner Tibor (EKE BMK) 2021. június 1-jén tartotta meg Filozófiatörténet – politika – életrajz. Heidegger életművének paradigmatikus értelmezési módjai című előadását. A félév utolsó szemináriumának keretében Kontler László (CEU) Földrengés, felvilágosodás és világvége: gondolatok az utolsó ítéletről, 1686-1756 címmel adott elő.
Sebastian Lutz (Uppsala University) The Philosophy of Measurement Made Boring című előadásának összefoglalója:
Azt állítom, hogy a mennyiségek szabványosítása a fogalomalkotás pragmatikusan és homályosan megkülönböztetett speciális esete, és hogy a mérés a szabványosított mennyiségre vonatkozó empirikus eredményekből való következtetés, bizonyos háttérfeltételezések (beleértve a természeti törvényeket is) mellett. A méréselméleti vita tehát nem más, mint a fogalomalkotásról és a következtetésről szóló viták speciális esete, és a logikai empiristák e témákkal kapcsolatos álláspontjai azonnal alkalmazhatók rá. Állásfoglalásuk egyértelmű megoldásokat kínál a mérés filozófiájának konvencionalizmusának állítólagos problémáira, például az empirikus eredményeknek a szabványosításra gyakorolt hatására, ugyanazon mennyiség különböző mérési módszereire, a mérések és szabványosítások javítására, valamint az elméleti feltételezések és a modellek szerepére a szabványosításban és a mérésben.
Az előadásról készült videofelvétel itt megtekinthető:
Láng Benedek (BME) Titok, titkolózás és kriptográfia című előadásának összefoglalója:
Az elmúlt évtizedekben a titok mint társadalmi jelenség növekvő szakmai figyelem fókuszába került. A 90-es évek óta a kora újkor legjelesebb tudománytörténészei egymás után szenteltek monográfiákat és szerkesztett tanulmányköteteket a secrecy fogalmának. Bár a téma kutatása izgalmas publikációkhoz vezetett, ezek gyakran nem haladták meg a (diplomácia-, magánélet-, tudománytörténeti, stb.) esettanulmányok szintjét. A 2010-es évek eleje óta azonban egyfajta paradigmaváltás következik be ezen a dinamikusan növekvő tudományterületen.
A fókusz egyfelől áttolódik a titok tartalmáról a titkolózás tevékenységére, amely alá és fölé rendeltséget teremt, hatással van a kizárás-befogadás mechanizmusaira és csoportképző erővel rendelkezik. A szerzők másfelől az openness-secrecy leegyszerűsítő szembeállítása helyett a titkolózás fokozatiságára hívják fel a figyelmet. Az előadásban azt kívánom megmutatni, 1) hogyan profitálhat(na) a tudománytörténetírás e friss és népszerű fejleményeiből a titkosírás kutatás, valamint, 2) hogy milyen (kizáró, figyelemfelhívó, copyright biztosító, stb.) tipológiába lehet rendezni a kora újkori szerzők rejtjelhasználatát.
Az előadásról készült videofelvétel itt megtekinthető:
Schwendtner Tibor (EKE BMK) Filozófiatörténet – politika – életrajz. Heidegger életművének paradigmatikus értelmezési módjai című előadásának összefoglalója:
Az előadás a Heidegger-kutatásban kialakult válságszituációra próbál reagálni. A válságot, vagy óvatosabban fogalmazva az új helyzetet – mint jól ismert – a filozófus gondolkodói naplóinak, továbbá levelezésének megjelentetése idézte elő. A politika, az élettörténet és a filozófiai munkásság kapcsolatának kérdése tolakodó módon előtérbe került, s ez a helyzet reflektív választ igényel. E válaszkísérlet reményeim szerint túlmutat e szituáció problematikáján, s a filozófiatörténet – politika – életrajz összefüggésének átgondolásához is hozzájárulhat.
Az előadás első részében a filozófiatörténet írás néhány bevett – egymással sokszor kombináltan alkalmazott – típusát fogom röviden felvázolni: 1. az immanens, ismertető-analizáló-kifejtő vizsgálat; 2. filozófiatörténeti kontextusba helyező, hatásösszefüggéseket felmutató elemzés; 3. a jelen filozófiai szituációjára orientálódó, az eredeti gondolatokat mintegy kiaknázó-felhasználó-újrahasznosító értelmezés és 4. a tudásszociológiai, leleplező jellegű vizsgálódás; 5. politikai perspektívájú értelmezés, amely a filozófus politikai cselekedeteit, írásainak politikai konzekvenciáit veszi elsősorban górcső alá. A következő részben egy filozófiai életmű alternatív értelmezési módját fogom felvázolni, megkülönböztetve azt a fent ismertetett bevett megközelítési módoktól. Az előadás harmadik részében pedig egy vagy két példán keresztül próbálom meg megmutatni, hogy ez a megközelítésmód konkrétan miként alkalmazható Heidegger filozófiai fejlődésének egyes időszakaira. Elsősorban az első világháború utáni évek szövegeit fogom vizsgálni, de ha az idő engedi, akkor a 2. világháború végét követően nem sokkal, 1947-ben megjelent Humanizmus-levél vizsgálatát is megkísérlem.
Az előadásról készült videofelvétel itt megtekinthető:
Kontler László (CEU) Földrengés, felvilágosodás és világvége: gondolatok az utolsó ítéletről, 1686-1756 című előadásának összefoglalója:
A 18. századi eszmetörténet kutatásában újabban érvényesül az a megközelítés, mely szerint a felvilágosodás az evilági boldogság kereséséről és lehetségességéről folytatott viták együttese, melyeknek résztvevőit kevéssé foglalkoztatja a másvilág gondolata. De mi köze – van-e köze – ennek az “evilág” végével kapcsolatos, az új tudomány és a természeti teológia berkeiben bőséggel tenyésző elképzelésekhez? Ez az esettanulmány egy tervezett, nagyobb lélegzetű kutatás első lépéseként olyan, a 18. század első felében keletkezett angol nyelvű világi és vallásos szövegekben keresi a választ, amelyek természeti katasztrófák, mindenekelőtt földrengések okait és következményeit taglalják.
Szerzőik komoly figyelmet szentelnek az ilyen események természeti okainak, és egyesek nem zárják ki egy olyan mértékű csapás lehetőségét, amely akár a Föld fizikai megsemmisülését eredményezheti. Ugyanakkor általában eltökélten igyekeznek azon, hogy ezeket az észrevételeket beillesszék egy olyan értelmezési keretbe, amelyet (továbbra is) az isteni gondviselés, alkalmanként isteni harag és büntetés fogalmai uralnak. Csak kivételesen fordul elő, hogy a témát összefüggésbe hozzák az evilági boldogulás keresésével és egy ehhez illeszkedő világi etika előírásaival.
Az előadásról készült videofelvétel itt megtekinthető:
