Az elmúlt időszakban számos kötet jelent meg a BTK Történettudományi Intézet munkatársainak tollából, szerkesztésében vagy közreműködésével. Cikkünkben ezeket a kiadványokat mutatjuk be.
Dalmácia helye az Árpád-kori Magyar Királyságban: megjelent Gál Judit kötete
Megjelent a BTK Történettudományi Intézet fiatal kutatója, Gál Judit Dalmácia helye az Árpád-kori Magyar Királyságban. A magyar királyi hatalomgyakorlás dalmáciai jellemzői című kötete.
A Magyar Királyság és Horvátország nyolcszáz évig közös államban élt, ennek ellenére közös történelmünknek még ma is nagyon sok megválaszolatlan kérdése van. A dalmáciai városok középkori Magyar Királyságban betöltött szerepe és az uralkodóval való viszonya is ezen fehér foltok közé tartozik. E könyv a magyar–horvát államközösség kezdeteire koncentrálva az Árpád-kor uralkodóinak hatalomgyakorlásán keresztül ad áttekintést Dalmácia helyéről a magyar államban.
A kötet a városok és a királyi udvar kapcsolatainak számos aspektusát mutatja be az olvasónak, megvizsgálva az egyházszervezeti változások jelentőségét, a magyar főpapok és az egyházi adományok szerepét a magyar uralom fenntartásában, a magyar hatalom dalmáciai képviselőit és az uralkodói reprezentáció elemeit is.
A kötet tartalomjegyzéke itt érhető el, borítója itt látható.
Megjelent Kecskés D. Gusztáv új könyve
Humanitárius akció globális méretekben. A Nemzetközi Vöröskereszt és az 1956-os magyar menekültek címmel megjelent a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Kecskés D. Gusztáv új könyve.
Az 1956-os forradalom szovjetek általi leverését követően mintegy 200 ezer ember távozott el Magyarországról. E hatalmas menekülttömeg ellátása, befogadási országokba szállítása és letelepítése a nemzetközi menekültsegélyezés különleges sikere, amelyben a Nemzetközi Vöröskereszt-mozgalom jelentős szerepet játszott. E kismonográfia, a két genfi központú Nemzetközi Vöröskereszt-szervezet és a francia Vöröskereszt Társaság levéltári anyaga, valamint amerikai, belga és magyar külügyi, továbbá a Magyar Vöröskereszttől származó dokumentumok felhasználásával, bemutatja a mozgalomnak a magyar menekültek érdekében végzett segítő tevékenységét. A sokoldalú nemzetközi levéltári anyag lehetővé teszi, hogy a humanitárius ideák, valamint a nyugati és a szovjet blokk között dúló hidegháborús propagandaharc eredőjeként 1956-ban és 1957-ben végbement menekültsegélyezés vöröskeresztes vetületét árnyaltan elemezzük. Emellett ízelítőt kapunk a menekültek tábori életének mindennapjaiból is.
A kötet tartalomjegyzéke itt érhető el, a címnegyede itt, míg borítója itt látható.
Megjelent a „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport új kötete Ablonczy Balázs szerkesztésében
Megjelent a „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport legfrissebb kiadványa: Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után (szerk. Ablonczy Balázs).
„Kötetünk az első kísérlet arra, hogy összegezze a magyar történettudomány kutatásainak jelen állását az első világháború és a Trianon utáni menekültkérdéssel kapcsolatban. A kötetben foglalt tanulmányok számos oldalról igyekeznek megvilágítani ezt a fontos és fájdalmas kérdéskört: az 1918 és 1924 között Magyarországra menekült 400-500 ezer ember történetének megismertetésében nem hiányozhat a közép-európai kitekintés, az utódállamok állampolgársági politikáinak vizsgálata, az intézményi, állami döntési mechanizmusok bemutatása, a probléma demográfiai oldala és az egyéni életpályák felvillantása. A kötet tíz tanulmánya kitér a korszak társadalmi mozgásainak egy eddig elhanyagolt mozzanatára, a húszas évek első felében kezdeményezett, csaknem hatvanezer embert érintő nyugat-európai gyermekvonatok ügyére is. A menekülés és az integráció, a mobilitás problémája az első világégés utáni magyar történelem egyik kulcskérdése, és a 20. század története is alig érthető meg az elszakított területekről érkező egyének és csoportok története nélkül.”
A kötet tartalomjegyzéke itt érhető el, további részletek pedig itt olvashatók.
A történeti tudás: megjelent Gyáni Gábor újabb könyve
A BTK Történettudományi Intézet ny. kutatóprofesszorának, Gyáni Gábor akadémikusnak A történeti tudás címmel újabb könyve látott napvilágot az Osiris Kiadónál.
Történész ritkán szánja rá magát, hogy számot adjon arról: mit miért csinál, és mi képezi szakmai tevékenységének az elvi alapját. Magyar történetíró pedig kivált nem szokott kötélnek állni, hogy színt valljon elvi és módszertani kérdésekről. Az ilyen tudást külföldi forrásokból szokás nálunk beszerezni. Az talán némileg még érthető is, hogy a 19. század végén, amikor a magyar történetírás szakszerűsödésének még csak a kezdetén tartott, idegenből fordított munka töltötte be ezt a szerepet. Annál meglepőbb, hogy érdemben azóta sem sokat változott a helyzet ezen a téren. A történetelmélet ma szinte a virágkorát éli a nagyvilágban. Ennek a nem szubsztanciális, sokkal inkább analitikus történetfilozófiának a hatása érződik e könyv gondolati felvetéseiben és érvelésmódjában egyaránt. Nem történészeknek szóló tanmese ez arról, hogy hogyan kellene a történelmet írniuk, hanem puszta elmélkedés arról, hogy mit csinálnak, amikor írják a történelmet. Azokkal a történész körökben ritkán tudatosított elvi kérdésekkel foglalatoskodom ebben a munkámban, melyek ismerete nélkül is lehet történelmet írni, de talán nem árt tudni a létezésükről, mivel láthatatlanul is ott munkálnak minden egyes gondolati rezdülés és minden egyes leírt mondat mögött. A dolgot kibeszélve akár még jobb történelem is kikerülhet a történész műhelyéből.
A kötetről bővebb információ itt érhető el, címlapja itt tekinthető meg.
Lembergben kezdődött... Az örménykatolikus egyház születése – Nagy Kornél új könyve
A nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola gondozásában, a Collectanea Athanasiana sorozatában jelent meg a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Nagy Kornél Lembergben kezdődött... Az örménykatolikus egyház születése című munkája, amelynek fülszövege itt olvasható.
Jelen kötet az 1627-ben, Nikol Torosowicz érsek kinevezésével kezdődő lembergi örmény egyházi unióra koncentrál. A legújabb levéltári kutatások tükrében arra keres választ a szerző, hogy milyen történeti előzmények jellemezték az örményeket az egyházi uniót megelőzően az anyaországban és Lembergben. Nagy Kornél azt is vizsgálja, hogy kik és milyen megfontolásból kezdeményezték az egyházi unió létrejöttét.
A kötet arra is kitér, hogy milyen formában akarták létrehozni az örménykatolikus egyházat, és miképpen kívánták megalkotni rítusukat és szervezeti rendszerüket. Választ keres arra a kérdésre is, hogy milyen hatást gyakorolt az egyházi unióra az intézményesített papképzés megoldása, és hogy az egyházi unió megszilárdulását követően hogyan próbálta Lemberg a moldvai és az erdélyi örmény közösséget a vallási egyesülésre bírni a 17. században. Végül a kötet arra is kitér, hogy milyen rövid-, közép-, illetve hosszú távú hatással járt a lembergi egyházi unió, illetve az örménykatolikus egyház megszületése magára az örménységre.
Tanácsköztársaság és az egyházak: új kötet Fejérdy András szerkesztésében
Fejérdy András, a BTK Történettudományi Intézet igazgató-helyettese, tudományos főmunkatársa szerkesztésében megjelent a Tanácsköztársaság és az egyházak. Egyházpolitika, keresztényüldözés, egyházi útkeresés című kötet.
A Tanácsköztársaság centenáriuma alkalmából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézete és a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye által szervezett konferencia szerkesztett anyagából összeállított, Szent István Társulat által gondozott tanulmánykötet a 133 nap egyháztörténetének és tágabb kontextusának számos területét érinti.
A kötet előszava, tartalomjegyzéke és angol nyelvű rezüméi itt érhetők el, borítója itt látható.
A magyar tudományosság, köztük a történettudomány, az irodalomtudomány és a magyar neolatin stúdiumok egyik legnagyobb adóssága a II. Rákóczi Ferenc száműzetésben írt, Confessio Peccatoris-ként vagy Confessio-ként ismert művének kritikai kiadása. Ez sikerült legalább részben törleszteni a híres mű 18. századi Chrysostome Jourdain által készített francia fordításának nemrég megjelent kritikai kiadásával.
A kézirat a troyes-i városi könyvtár kézirattárában található. 1977-ben Köpeczi Béla jelentette meg a szöveg egy töredékes kiadását a fejedelem emlékirataival együtt az L’autobiographie d’un prince rebelle (Budapest, Corvina) című munkában.
A kritikai kiadás a Bölcsésszettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi és Történettudományi Intézeteinek összefogásával, Tüskés Gábor irányításával és több magyar és francia szakértő (Jean Garapon, Michel Marty, Aradi Csenge, Gausz Ildikó, Hámori Nagy Zsuzsanna, Lengyel Réka, Szebelédi Zsolt, Tóth Ferenc és Tüskés Anna) bevonásával készült el és jelent meg a párizsi Honoré Champion kiadó gondozásában.
A kötet címlapja itt látható, míg tartalomjegyzéke itt olvasható.
Birodalmak szorításában (1700–1878): megjelent a Balkán-kronológia első része
A Bolgár–Magyar Történész Vegyes Bizottság kiadványainak 6. köteteként megjelent a Balkán-kronológia első része: Birodalmak szorításában (1700–1878). A kötet anyagának összeállításában a BTK Történettudományi Intézet jelenlegi és volt munkatársai közül Ábrahám Barna, Bíró László, Demeter Gábor és Sokcsevits Dénes vett részt.
A könyv borítója itt látható.
A kötetekről további információ a BTK Történettudományi Intézet honlapján található.
