A VAART projekt (NKFIH/OTKA K143099) munkatervének megfelelően 2024 második felében is folytatódott a csókakői vár uradalmi településeinek kutatása. A munka a HUN-REN BTK Régészeti Intézet és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum együttműködési megállapodásának keretében, valamint a Fejér Vármegyei Kormányhivatallal együttműködésben folyt.
Az őszi terepkutatások során két helyszínen geofizikai mérésekre került sor Stibrányi Máté és kollegáinak (Munifex Kft.) részvételével.
Az egyik helyszín Gánt-Boldogasszonykápolna, mely a Vértes déli lábánál fekvő Gánttól északnyugatra, a hegység belsejében elterülő völgyben található. Az írott források szerint itt kereshető a csókakői vár birtokaként jegyzett Boldogasszonykápolna falu helye. A Vértesi Natúrpark igazgatója (Viszló Levente) és a Fejér Vármegyei Kormányhivatal (Lencsés Zsuzsanna) együttműködésének köszönhetően a területen már korábbról ismert volt egy régészeti korú kőrom, mely egy kisebb, erdővel borított magaslaton helyezkedik el. Tavaszi bejárásaink során (link), a felszíni maradványok alapján nem tűnt bizonyítottnak, hogy Boldogasszonykápolna névadó objektumának (kápolna, templom) maradványait látjuk. A rom és a körülötte levő rész geofizikai felmérése azt mutatta, hogy a kőépítmény jelentős pusztulást szenvedett, így az objektum és környékének értékeléshez további terepi munkák, ill. kutatások kellenek.
Az erdőben álló kőfalak Boldogasszonykápolnán
A másik helyszín Gárdony határában, a középkori Dinnyés(Méd) települése. A lelőhelyen geofizikai módszerekkel (földradar, magnetométer) a falu elpusztult templomának alapfalait dokumentálták, valamint az egykori faluhelyet mérték fel. A sávos terepbejárást 2025 tavaszára tervezzük.
Ugyanekkor a lelőhelyen Berek Veronika (Szent István Király Múzeum) és Lencsés Zsuzsanna (Fejér Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály) szervezésében, a SZIKM fémkeresős csapatának részvételével fémkeresős régészeti napot is tartottak. A kutatás eredményeként többek között számos középkori érme és egy harangtöredék került elő.
Dinnyéspuszta az Első Katonai Felmérésen (1782–1785)
Novemberben került sor Zámoly két elpusztult középkori temploma még álló falainak fotogrammetriai felmérésére, melyet Berta Adrián, Ekrik Ákos, Kovács Bianka Gina (HUN-REN BTK Régészeti Intézet) végeztek.
A zámolyi templomok fotogrammetriai felmérése
