A HUN-REN BTK Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum közös Mosaburg-Zalavár projektjének keretében folytatott feltárás legértékesebb lelete 2023-ban egy latin feliratos szenteltvíz-hintő (aspergillum) volt. A tárgyat a Magyar Nemzeti Múzeum „Hónap Kincse” kamaratárlatán 2024 februárjában tekintheti meg a nagyközönség.
Nemcsak hazánkban, de a külföldi szakirodalomban sem található hasonló szenteltvíz-hintő, mindössze néhány korabeli ábrázolásban tűnik fel ilyen műtárgy. Így egy olyan ereklyéről van szó, amely nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak tekinthető.
A tárlat kísérőfüzete itt elérhető (PDF).
22. objektum, a leégett tapasztott deszkafalazatú épület omladéka (Fotó: Szőke Béla Miklós)
A kiskérődző, feltehetőleg juh lábközépcsontjából készített kis tárgy a Szent Istváni első kolostor körzetében, a 13. századi kolostornégyszögtől keletre, egy verem égett törmelékei közül került elő. Az egyszerű megjelenésű műtárgy olyan ereklye, ami a magyarországi Árpád-kori liturgiának, bencés szerzetesi szokásnak különleges emléke, és nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak tekinthető. Nemcsak hazánkban, de a külföldi szakirodalomban sem található hasonló szenteltvíz-hintő, mindössze néhány korabeli ábrázolásban tűnik fel ilyen műtárgy.
Maga a tárgytípus már a római korban is ismert volt, egyszerű izsópágból készült változatát használták tisztító szertartásoknál. Használata a keresztény liturgiában a 9. századtól biztosan adatolható: a pap az aspergillumot a fából, fémből, ritkán elefántcsontból készült kis vödörszerű szenteltvíztartóba mártva hintette meg a híveket a mise során az áldáskor, de nélkülözhetetlen kelléke volt a húsvéti körmeneteknek, temetési szertartásoknak, és a házszenteléseknek is.
Az aspergillum kiterített fotója a feliratokkal (Fotó: György László)
A Zalaváron talált szenteltvíz-hintő négy oldalára latinul „Petrum Murnai reversu(m) istum f(eci)t” szöveget írtak, azaz hogy „Ezt a Pétert Murnai visszatérítette”. Murnai (ma: Mornay) a franciaországi Clunytől, a bencés reform központjától harminc kilométerre fekvő város. A reformok élharcosa, Cluny ötödik apátja, Odilo Szent István kortársa volt, több levelet is váltottak. Ezekben szó esik azokról a szerzetesekről is, akiket Odilo a király jóságába és kegyességébe ajánl, kérve Istvánt, hogy adjon nekik mindenben tanácsot és segítséget. Talán közéjük tartozott Petrus, aki a zalavári szerzetesi közösséghez csatlakozva vállalhatott szerepet a térítő munkában.
A Ritoók Ágnes, Simonyi Erika (Magyar Nemzeti Múzeum) és Szőke Béla Miklós (HUN REN BTK Régészeti Intézet) által vezetett ásatás a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával folyó Mosaburg/Zalavár projekt keretében valósult meg.
