Ebben az évben nyolcadik alkalommal került sor a Kiss József-díj ünnepélyes átadására 2020. november 3-án. A díjat Kiss József (1923–1992) textológus emlékére gyermekei, Kiss Anikó és Kiss Péter alapították olyan fiatal kutatók számára, akik a magyar irodalmi textológia területén kiemelkedőt alkottak. Az idei kitüntetést Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa kapta az Arany János: Elbeszélő költemények (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet – Universitas Kiadó, Budapest, 2019.) kritikai kiadás sajtó alá rendezéséért és Petelei István műveinek kritikai kiadásáért.
Kép: iti.btk.mta.hu
A kuratórium nevében Szilágyi Márton beszélt:
Török Zsuzsa, az Irodalomtudományi Intézet munkatársa első jelentős, komoly figyelmet gerjesztő szövegkiadói teljesítménye Petelei Istvánhoz kötődik. Hosszú évek munkájával négy kötetben adta ki a 19. század második fele jelentős prózaírójának összes novelláját, előbb két kötetben a szerzői munkákat, majd ismét két kötetben a sajtóban megjelent és kéziratban maradt írásokat. A hét évig tartó textológiai munkának köszönhetően hosszú idő után először vált lehetővé a korszak egyik legfontosabb kisprózai életművének áttekintése (Petelei István összes novellái, I–IV. kötet, sajtó alá rendezte Török Zsuzsa, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007–2014.).
Aligha volt véletlen a témának és kutatójának egymásra találása: a marosvásárhelyi születésű fiatal irodalomtörténész, aki diplomáját a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetemen szerezte meg, természetes módon juthatott el a marosvásárhelyi íróhoz. Ám a Petelei-életműre fordított figyelem és alaposság már nem csupán egy lokálpatrióta színezetű adósságtörlesztésről árulkodik.
Török Zsuzsa a doktori disszertációját is Peteleiről írta, ám nem egyszerűen a tőle gondozott és kiadott novellákról, hanem olyan személyes, privát feljegyzéseiről, amelyeknek nem volt helye a szövegkiadásokban, hanem csak az interpretáció közegében váltak felmutathatóvá és értelmezhetővé – s ezzel egy olyan forráscsoport irodalomtörténeti kiaknázására mutatott példát, amely a 19. század második fele irodalmi életformájának új távlatait villantotta fel.
Az új távlatok teljesedtek ki a másik témában is, amellyel Török Zsuzsa újabban foglalkozik: a 19. századi nőirodalom társadalmi környezetének és beágyazottságának kutatásában komoly tudományszervezői érzékét is bizonyította, hiszen konferenciák szervezőjeként és tanulmánykötetek szerkesztőjeként egy a téma iránt elkötelezett informális kutatócsoport létét is sikerült felmutatnia.
Mindezek mellett vágott bele egy újabb, nagy volumenű és igen komoly felkészültséget igénylő, de egészen más típusú textológiai vállalkozásba: Arany János elbeszélő költeményeinek sajtó alá rendezésébe. Régóta várt munkát sikerült eljuttatnia a megjelenésig Török Zsuzsának 2019-ben, több mint ezer oldalon. (Arany János, Elbeszélő költemények, sajtó alá rendezte Török Zsuzsa, Budapest, Universitas – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2019.)
Török Zsuzsa az alaposan feltárt hagyományt nem követte szolgaian, hanem újragondolta a megoldandó textológiai problémák felől. Ezért aztán gyakran párhuzamosan több szöveg közzétételét választotta, ha ezt indokoltnak látta, azaz nem egy végső, kanonizált szövegállapot megadását tekintette feladatának, hanem több, egymással egyenrangú verziót kívánt felmutatni. Ezzel olyan lehetőségeket nyitott meg az Arany-életmű újabb szövegkiadásában, amelyek a majd ezután elkészülő, újabb kötetek számára is irányadók lesznek.
Úgy hiszem, a Kiss József-díj méltó helyre került 2020-ban is, amikor Török Zsuzsát tüntetjük ki vele.
Szilágyi Márton
A díjazott munkásságát Csörsz Rumen István is méltatta.
Befejezésül Török Zsuzsa Arany-textológia: a szerzői intenciótól a társadalmi és mediális kontextusig címmel tartott előadást.
Az estet Békés Enikő, a kuratórium tagja vezette. A zárt körben, online közvetítéssel megrendezett díjátadón készült felvételek a Videotoriumban érhetők el.
