A legrégebbi horvát zászló a zágrábi horvát–magyar kiállításon
A BTK Történettudomány Intézet tudományos tanácsadója, Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport eddigi egyik legkülönlegesebb felfedezése volt a legrégebbi (1647. évi) Horvátország-zászló megtalálása az Esterházy család világhírű fraknói kincstárában. A különleges kincs most első ízben utazott Horvátországba, ahol decemberig látható a 2020. szeptember 24-én, a zágrábi Klovićevi dvori galériában megnyílt, nagyszabású horvát–magyar kiállításon. A zászló horvát földre érkezéséről és a legfőbb horvát közjogi méltóságok előtt történt tisztelgésről számos horvát napilap tudósított, amelyek itt, itt és itt olvashatók, a megnyitóról pedig egy videó itt tekinthető meg.
Az eddig ismert legrégebbi horvát zászlót 1647. június 16-án IV. Ferdinánd pozsonyi királykoronázásán az 1652. évi vezekényi csatában fiatal elhunyt Esterházy László vitte, akinek – a Lendület Kutatócsoport vezetőjének javaslatára – a zászló mellett egyik portréja is a horvát fővárosba érkezett Fraknóról. Az ifjú arisztokrata a zászlóvivésben követte apját, Esterházy Miklós nádort, akinek köszönhetően az Esterházyak gyűjteményében a legrégebbi szent koronás magyar országzászló is fennmaradt, nevezetesen II. Ferdinánd 1618. július 1-jei pozsonyi szertartásáról.
Kollégánknak az Esterházy Privatstiftung kiadványaként 2018-ban megjelent hatnyelvű koronázási zászló-történeti monográfiája mellett mindezekről a zágrábi kiállítás horvát és angol nyelvű katalógusai is részletesen beszámolnak, bemutatva Horvátország heraldikai reprezentációját a 16–20. századi magyar uralkodókoronázásokon.
Az 1647. Évi koronázási zászlót a horvát miniszterelnök is megtekintette. Forrás: mojzagreb.info
A koronavírus-járvány ellenére a horvát–magyar kiállítás a Klovićevi dvori galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum sikeres együttműködésének keretében valósult meg. Az Ars et Virtus. Hrvatska–Mađarska: 800 godina zajedničke kulturne baštine horvát címet viselő kiállítás 2020. december közepétől – további tárgyakkal kibővülve – a budapesti Nemzeti Múzeumban lesz látható, amely addig is ízelítőül izgalmas virtuális tárlattal mutatja be a horvát–magyar történeti–kulturális kapcsolatok legfontosabb csomópontjait.
Konferencia a 90 éves Hajdu Tibor tiszteletére
2020. október 1-jén Hajdu Tibor és az 1918/19-es forradalmak címmel rendezett konferenciát a Politikatörténeti Intézet és a Szociális Demokráciáért Intézet a 90 éves Hajdu Tibor történész tiszteletére. Az 1918–1919-es forradalmak monográfusa, Közép-Európa elmélyült ismerője 1975 és 2003 között a BTK Történettudományi Intézet munkatársa volt.
A laudációk mellett elhangzott öt tudományos, illetve szintetizáló előadás, amelyeket a BTK Történettudományi Intézet Horthy-korszak témacsoport két tagja és egy posztdoktori ösztöndíjasa, valamint a témacsoport által szervezett Tradíció és modernitás határán (A Horthy-kor kézikönyve) OTKA-projekt egy közreműködője, és a BTK TTI nemrégen nyugdíjba vonult egykori igazgatóhelyettese tartott.
Előadások:
Paksa Rudolf: A Tanácsköztársaság 100. évfordulója – Centenáriumi körkép
Paksa Rudolf tudományos munkatárs elsősorban a memorializáció jelenünkben domináns móduszairól adott áttekintést, széles merítésre és elemző bemutatásra törekedve, az ítéletalkotást a meghagyva a közönség számára.
Hatos Pál: „A szerelemgyerekek a legerősebbek” – A proletárdiktatúra forradalmai
Hatos Pál, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének vezetője a Tanácsköztársaság családfogalmát, gender-felfogását és gyakorlati politikáit vetette össze a rá jellemző iróniával.
Romsics Gergely: Külpolitikai gondolkodás az 1918–1919-es Magyarországon
Romsics Gergely tudományos főmunkatárs három mini-korszak, az októberi forradalom, a Tanácsköztársaság és a bethleni konszolidációt megelőző ellenforradalmi időszak külpolitikai gondolkodásának közös jegyeit mutatta be, a külpolitikai kényszerek jelentőségét demonstrálva.
Révész Tamás: Vörösök, nemzetiek és hazaárulók. A Vörös Hadsereg felállítása 1919-ben nemzetközi kontextusban
Révész Tamás prémium posztdoktori ösztöndíjas kutató a hazai hadseregszervezési folyamatokat szomszédos és távolabbi országok mobilizációs erőfeszítéseivel vetette össze, rámutatva azok korlátaira, a fegyvert fogó csoportok sajátos agendáira és az így keletkező haderők lehetőségeinek határaira.
Pók Attila: Gondolatok a Tanácsköztársaság helyéről a huszadik századi magyar történelemben
Pók Attila ny. tudományos tanácsadó záróelőadásában nemzetközi keretbe ágyazva igyekezett meghatározni a forradalmi–diktatórikus epizód helyét az éppen éles fordulatot vevő magyar történelemben.
Képek: a Politikatörténeti Intézet Youtube csatornája.
Mihalik Béla előadása az ELTE BTK-n
Papok a 18–20. századi lokális közösségekben. Történetek találkozása címmel rendezett konferenciát 2020. október 1-jén és 2-án a "Lendület" Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Folklore Tanszéke.
Mihalik Béla előadása. Kép: a „Lendület” Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport Facebook oldala
A rendezvényen a BTK Történettudományi Intézetet Mihalik Béla Vilmos tudományos munkatárs, tudományos titkár képviselte A plébános és a gonosz szolgáló. Ferenczffy Ferenc, a Heves megyei Pély első plébánosa című előadásával.
A konferencia programja itt tekinthető meg, beszámoló pedig itt olvasható róla.
A BTK TTI munkatársainak előadásai a Háborúban megerőszakolt nők projekt keretében
Budapest Főváros Közgyűlése 2020. január 29-én kelt határozata hagyta jóvá a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projekt elindítását.
Az ennek keretében szervezett előadássorozat nyitó rendezvényét 2020. szeptember 17-én tartották Budapest Főváros Levéltárában: a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, B. Szabó János Normakövetés, normaszegés, erőszak a kultúrák mezsgyéjén – mongolok, tatárok Magyarországon címmel tartott előadást.
A második alkalomra 2020. október 1-jén került sor szintén a BFL-ben. Ezúttal a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Fónagy Zoltán „Megakad a toll, hallgatást parancsol az illem” – A nők elleni erőszak elbeszélése és elhallgatása 1848–49 történetében, míg a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense, Katona Csaba A nők elleni erőszak a 18–19. század háborúiban címmel tartott előadást.
A két rendezvényről az Újkor.hu portálon itt és itt olvasható részletes beszámoló Ternovácz Bálint tollából, illetve a BFL youtube-csatornáján itt és itt tekinthetőek meg.
Beszámoló és videó a Magyarország 1918 című kötet bemutatójáról
Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány szervezésében került sor a Magyarország, 1918. Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország utolsó éve című kötet bemutatójára a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében 2020. október 27-én.
A kötet szerzői közül a bemutatón jelen volt a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója, ifj. Bertényi Iván, míg a moderátor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Katona Csaba volt.
Kép: fj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Habsburg-Lotaringiai György főherceg.
„Aki nem tudja, honnan jön, nem tudja, hova megy, mert nem tudja, hol van ebben a pillanatban.” – idézte Édesapját.
1918 kapcsán rámutatott, hogy az év eseményeinek ismeretében az Európai Unió keretein belül jobban és hatékonyabban tudnak együttműködni Közép-Európa országai, nemzetei, ha a történeti tapasztalatot is figyelembe veszik. Vagyis a múlt hibáinak ismerete révén, látva Közép-Európa száz évvel ezelőtti szétesését, éppen ezt az együttműködést tudjuk erősíteni. A részletes beszámoló, valamint a videófelvétel itt érhető el, míg az M5 Híradójának tudósítása itt (04:35-től).
Bara Péter online előadása Bécsben
A BTK Történettudományi Intézet fiatal kutatója, Bara Péter 2020. október 27-én a Bécsi Egyetemen tartott online előadást The Portrayal of Leo of Chalcedon in the Alexiad: Its Accuracy and Motivation címmel. A prezentáció keretét a bizantinológus Claudia Rapp által vezetett Moving Byzantium című projekt adta, amelynek utolsó vendégelőadója volt Péter.
Bara Péter előadásában Chalkédóni Leó, egy késő 11. századi bizánci püspök tevékenységének 12. századi recepcióját vizsgálta. A prezentáció fókuszában az az ellentmondás állt, hogy a 11. századi források egy kánonjogban jártas, az uralkodó és az egyházi személyek által elismert püspökként mutatják be Leót. Ezzel ellentétben Anna Komnéné Alexias című történeti művében egy arrogáns, műveletlen, az uralkodó ellen összeesküvő főpapként ábrázolja a metropolitát.
Az előadás bemutatta, hogy bár Anna Komnéné egy 11. századi eseménysort ír le, azt a 12. század közepi Bizánc történeti–politikai kontextusában kell olvasnunk. Az előadó amellett érvelt, hogy Anna Komnéné arra használta Leó figuráját, hogy a 12. század közepén folytatott engedékeny egyházpolitika és gyenge uralkodói hatalom kritikáját adja művében.
Az előadás teljes videóanyaga hamarosan elérhető lesz a projekt honlapján.
Interjú Fejérdy Andrással a NEB, a PPKE és a BTK TTI együttműködéséről
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az intézetünk közötti együttműködésről, illetve annak fontosságáról, jelentőségéről jelent meg interjú A közös munka az egyéni kutatások számára is gyümölcsöző címmel 2020. november 6-án a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával, igazgatóhelyettesével, Fejérdy Andrással.
„A három egymást hosszú távú stratégiai partnernek tekintő intézmény vezetői 2019. augusztus végén négy évre kötötték meg a Vallásgyakorlás, katolikus ellenállás a kommunista diktatúra idején című kutatás megvalósítására szóló megállapodást. Az együttműködés keretében egy intézményközi »virtuális« kutatócsoport felállítására került sor, amely számára két fő irányt határoztunk meg.
Fejérdy András. Fotó: magyarkurir.hu
Az első az emlékezetmentést szolgálja, ami kiterjed mind az oral history forrásaira, mind a tárgyi emlékek felkutatására. Kutatásunk másik sarokpontja, hogy a laikusok vizsgálatával (velük készült interjúk, és más források számbavételével) a szűk értelemben vett egyházháztörténeti kutatásokon túllépve társadalomtörténeti kontextusban vizsgáljuk, hogy a kommunista diktatúra időszakában a hívők milyen lehetőségekkel és meghatározottsággal néztek szembe, ha hitüket megélni és gyakorolni akarták.” – emelte ki a szakember.
A beszélgetés itt olvasható.
