2021. június 11-én került sor a „Lendület” Családtörténeti Kutatócsoport hármas könyvbemutatójára (Gyáni Gábor: A nő élete – történelmi perspektívában; Anyák és apák. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a patriarchális családban (1500–1918). Szerk. Erdélyi Gabriella; A 18. századi arisztokrácia mindennapjai. Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757–1759). Közreadja: Arany Krisztina–Bara Júlia–Laczlavik György–Lengyel Nóra) Az esemény képgalériája itt érhető el.
Gyáni Gábor: A nő élete történelmi perspektívában című kötet Szilágyi Márton az ELTE oktatója mutatta be. Ez a könyv a női nem 19. és 20. századi hazai történetéről szól változatos megközelítésben. A női nem azon túl, hogy komoly történelemformáló erő volt, gyökeres átalakulásokon is átesett az idők során. A könyv a női élete változásának modernkori folyamatát ragadja meg a történeti forrásokra alapozva, amely a patriarchális családi keretekből fokozatosan kibontakoztatta a női egyéniséget. Ez az átalakulás felölelte a nők jogi státuszának és a munka nyilvános világában betöltött szerepüknek a mélyreható módosulását és kivált jelentős fejlemény volt a női személyiség érzelmi és értelmi önállósulása, amely a könyv kiemelt tárgya.
A Péter Katalin emlékének ajánlott Az Anyák és apák. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a patriarchális családban (1500–1918) kötetünk tanulmánykötetet (szerkesztette: Erdélyi Gabriella) Mátay Mónika az ELTE oktatója ismertette. A kötet lapjain találkozhatunk a lányaival bensőséges kapcsolatot ápoló 17. századi arisztokrata anyával, de megjelenik előttünk a lányainak csecsemőszoptatás ügyében tanácsokat osztó aggódó nagyapa alakja is, noha a korabeli, 19. századi „kenyérkereső” férfiaktól nem várták el, hogy aktívan részt vegyenek gyermekeik mindennapjaiban. Ugyanígy nem illik a sztereotipikus képbe a kisgyermekekről odaadóan gondoskodó mostohaanya, vagy a mostohaunokájának nagyvonalú örökséget hagyó mostohanagymama alakja sem. Vajon kivételes esetekkel állnánk szemben? A történészek szerszámosládáját sokoldalúan hasznosító elemzések tanulsága inkább az, hogy a családi viszonyok vizsgálata során nem érdemes a normákból és domináns diskurzusokból kiindulni, mert ezek meglehetősen korlátozott hatást gyakoroltak az intim szféra mindennapi gyakorlataira. A tanulmánykötet sokszínűségét a tartalomjegyzéke is mutatja.
A 18. századi arisztokrácia mindennapjai. Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757–1759) (közreadja: Arany Krisztina, Bara Júlia, Laczlavik György, Lengyel Nóra) című forráskiadványról Erdész Ádám, a MNL Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója beszélt. A kötet a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport és a Károlyi Kutatócsoport együttműködésében valósult meg. A kötet két 18. század közepén németül, illetve olaszul írt napló közreadása magyar fordításban. A két eltérő származású és műveltségű női és férfi szerzőben az a közös, hogy mindketten szemtanúi voltak Károlyi Antal és Harruckern Jozefa házasságának. A budai születésű ferences szerzetes, Hueber Antal a Harruckern család káplánja, míg a spanyol, Bécsben nevelkedett Therese Corzan a fiatal grófné társalkodónője és bizalmasa volt. Sajátos férfi és női nézőponton keresztül pillanthatunk bele a magyar arisztokrácia nagykárolyi, gyulai, pesti és bécsi mindennapjaiba, utazásaiba, tagjainak magánéletébe éppúgy, mint a nyilvánosság előtt zajló családi rítusaikba. A kötet bevezető tanulmányai részben a közreadott források megértését segítő történeti háttér felvázolására törekszenek, részben pedig felhívják a figyelmet a források értelmezésének olyan izgalmas lehetőségeire is, mint például az egodokumentumokba írt szerzői identitás kérdése. A kiadvány tartalomkjegyzéke elérhető itt.
